A világ legnagyobb városában 32 millió ember él, sokan mégsem tudják, hol van

Mi a világ legnagyobb városa? A legtöbb ember rögtön New Yorkra gondol – és nem is alaptalanul: több mint 8 milliós lakosságával messze a legnépesebb város az Egyesült Államokban. 

De hogy ez lenne a legnagyobb? Egyáltalán nem, írja az IFLSCIENCE.

Ha jobban utánanézünk, talán előkerül Anchorage neve is – egy város, amely alig harmadannyi embernek ad otthont, mint New York, de területben több mint 4420 négyzetkilométeres, azaz nagyobb, mint egész Rhode Island állam. Még így is eltörpül azonban néhány másik városhoz képest.

Nézzünk délre: Mexikóváros „csak” 1485 négyzetkilométeres, de több mint 9,2 millió lakossal rendelkezik, messze felülmúlva bármelyik amerikai várost népességben. Még lejjebb haladva a térképen, São Paulo bukkan fel, amely hasonló méretű, de több mint 3 millióval több lakost számlál.

Ám ha valódi megavárosokról van szó, akkor el kell hagynunk a nyugati féltekét. A világ 20 legnépesebb városa közül 17 Ázsiában található – vagy 16 és fél, ha Isztambult „félnek” számítjuk –, és ha területi alapon nézzük, akkor szinte az összes.

És ezek közül az első helyen: Csungking (Chongqing).

Hol van Csungking?

A név alapján sejthető: Csungking egy kínai város. De pontosan hol is van ez a hatalmas, mégis szinte ismeretlen megaváros? Gyakran mondják, hogy Kína térképe egy csirkére emlékeztet – a feje Japán felé néz, a farktollai pedig Közép-Ázsia felé nyúlnak. Ebben a képzeletbeli csirkében Csungking ott helyezkedik el, ahol a szárnyak a testhez csatlakoznak.

Kép forrása: By TUBS - This vector image includes elements that have been taken or adapted from this file:, CC BY-SA 3.0, wikimedia

A város a Jialing és a Jangce folyók találkozásánál fekszik, és már önmagában is lenyűgöző földrajzi látványt nyújt.

„Ez az a hely, ahol a lakónegyedek sziklák oldalába kapaszkodnak, 20 emelet magasra emelt utak kapcsolják össze őket” – írta Oliver Wainwright, a The Guardian építészkritikusa és gyakori Csungking-látogató. „A metróalagutak a hegyek mélyéből bukkannak elő, majd átszáguldanak lakóházakon, amelyek lehetetlen meredek lejtőkön emelkednek ki.”

„Olyan helyekre igyekeztem, amelyek pár háztömbnyire voltak, de közben meredek lépcsőkön kellett lemennem, hogy elérjem a föld alatti mozgólépcsőket, majd hidakon átkelve liftekbe szálltam, amelyek felvittek a sziklafal mentén” – emlékezett vissza. „Kötélvasutak suhantak el a kültéri plázák fölött, ahol azt hittem, földszinten járok – holott egy irodaépület tetején álltam, amely alatt 30 emelet mélységű völgy húzódott.”

És a látványos szerkezete mellett a város hatalmas. Területe meghaladja a 82 400 négyzetkilométert – vagyis körülbelül akkora, mint egész Írország vagy Ausztria. Nagyobb, mint a Felső-tó (Lake Superior), és körülbelül feleakkora, mint Florida. Mindez egyetlen város.

„Csungkingban bármilyen térkép szinte teljesen használhatatlannak bizonyul” – írta Wainwright. „Lehetetlenül meredek hegyoldalakra és szédítő völgyekbe épült – lenyűgöző városi jelenség, amelyet csak három dimenzióban lehet megérteni.”

„Olyan érzés volt bejárni a várost, mintha az Eredet című filmbe csöppentem volna, ahol a lépcsők kígyóként kanyarognak” – zárta beszámolóját. „Ez egy izgalmas, zavarba ejtő megalopolisz.”

32 millió és tovább növekszik

Csungking hatalmas – de nem feltétlenül akkora, mint amilyennek tűnik. A közigazgatási területéhez hatalmas vidéki régiók is tartoznak, amelyek 14-szer nagyobbak, mint a város szűkebb, városias központja.

Ez önmagában nem meglepő – nehéz lenne elképzelni, hogy egy város, amely területre két és félszer akkora, mint Belgium, teljes egészében beépített legyen. De felmerül a kérdés: jogosan tartják-e Csungkingot a világ legnagyobb városának, vagy csak egy ügyes statisztikai trükk az egész?

A válasz: nem csalás. Bár a tényleges városias terület jóval kisebb, mégis ez fogadja be a lakosság több mint 70 százalékát. És bár Csungking nem volt mindig ilyen nagy, sosem számított elhanyagolható településnek. A Gestalten kulturális magazin 2019-es cikke szerint: „Csungking története több mint 3000 évre nyúlik vissza. Már a Csing-dinasztia előtt is volt főváros, folyami kikötő és közlekedési csomópont.”

A város hírneve azonban csak a közelmúltban kezdett határokon túli dimenziókat ölteni. A hatalmas növekedés nem a véletlen műve volt. A Gestalten szerint: „1968-ban Kína reformfolyamatot indított, amely a zárt kommunista társadalmat megnyitotta a globalizálódó világ felé.” Ez az átalakulás gazdasági, kulturális és társadalmi téren is megrengette az országot.

Akkoriban Csungking már így is tekintélyes, 2,3 milliós lakossággal bírt – döbbenetesen magas szám abban az időben. De miután a Kommunista Párt fókuszába került, az infrastruktúra és a népesség robbanásszerű növekedésnek indult: 1979-re 6,3 millióan éltek itt, 1983-ra már 13,9 millióan, 1997-re pedig közel 28,8 millióan.

A növekedés üteme azóta lassult, de a város ma is több mint 32 millió lakost számlál. Röviden: bár Csungking nem egy „párt által hirtelen megálmodott új megalopolisz”, kétségtelenül „a kínai fejlődési politika megtestesítője, különösen az elmúlt öt év során”.

És nem egyedül: ma a világ hat legnagyobb közigazgatásilag egybefüggő városa közül mind a hat Kínában található – és a növekedés nem mutat lassulást. A Gestalten szerint: „Kína egy jól működő urbanizációs gépezetté vált. Városiasodási aránya a 2002-es 36 százalékról 2050-re 70 százalékra nőhet, ami 400–700 millió új városlakót jelenthet.”

Persze lehet, hogy a csúcspont már elmúlt, mivel Kína népességnövekedése lelassult, sőt, csökkenésbe fordult. De még ha így is van – egy 32 milliós lakosságú, több európai országnyi méretű város esetében ez így is elképesztő teljesítmény.

Kapcsolódó anyagok:

Jobb megoldás híján a ház ötödik emeletén halad át a metró

A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik