A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A gízai nagy piramis építése évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket, régészeket és mérnököket. Az ókori egyiptomiak ugyanis modern gépek és technológia nélkül hozták létre az emberiség egyik leglenyűgözőbb építményét, amelynek megvalósítása máig számos kérdést vet fel. Egy új kutatás azonban azt sugallja, hogy a válasz végig magában az építményben rejtőzhetett.
Vicente Luis Rosell Roig kutató a Nature folyóiratban közzétett tanulmányában matematikai bizonyítékokkal támasztja alá azt az elképzelést, hogy a piramis építéséhez egy rendkívül ötletes, spirálisan futó, bevágott rámpákból álló rendszert alkalmaztak. Ezeken a rámpákon juttathatták fel a hatalmas kőtömböket a megfelelő magasságba.
A gízai nagy piramis, amely az egyiptomi piramisok közül a legnagyobb, i. e. 2560 körül épült Kheopsz fáraó síremlékeként. A monumentális építmény becslések szerint mintegy 2,3 millió kőtömbből áll, amelyek tömege egyenként 2,5 és 15 tonna között mozog.
Mivel a piramisnak Kheopsz uralkodásának 27 éve alatt kellett elkészülnie, a számítások szerint átlagosan hárompercenként kellett a helyére kerülnie egy-egy kőtömbnek. A szakértőket hosszú ideje foglalkoztatja, hogyan volt lehetséges ilyen rövid idő alatt megépíteni ezt a gigantikus szerkezetet, írja a BBC Science Focus.
Miért nem működhettek a hagyományos rámpák?
Korábban több kutató is azt feltételezte, hogy a piramis külső rámpák segítségével épült. Ez az elképzelés azonban komoly problémákat vet fel, mivel az ilyen rámpák kialakításához önmagukban is óriási mennyiségű építőanyagra lett volna szükség. További nehézséget jelent, hogy a régészek mindeddig nem találtak egyértelmű nyomokat olyan nagyméretű külső rámpákra, amelyek megfelelhetnének ennek az elméletnek.
Egy másik elképzelés szerint egyetlen rámpa futott a piramis belsejében, spirálisan emelkedve a szerkezeten keresztül. Ahogy az építkezés haladt felfelé, a már nem szükséges rámpaszakaszokat fokozatosan feltöltötték volna. Rosell Roig matematikai modellezésében azonban arra jutott, hogy egyetlen ilyen rámpa alkalmazásával a piramis felépítése közel fél évszázadot vett volna igénybe, ami nem egyeztethető össze Kheopsz 27 éves uralkodásának időszakával.
Négy spirális rámpa lehetett a megoldás
A kutató ehelyett azt állítja, hogy négy különálló, bevágott rámpa futott egyszerre spirálisan a piramis körül. Mindegyik rámpa a piramis alapjának más-más pontjáról indult, így párhuzamosan lehetett rajtuk feljuttatni az építőköveket.
Miután a fő szerkezet elkészült, ezeket a rámpákat egyszerűen feltölthették és beépíthették a piramis testébe. A számítógépes modell szerint ezzel a módszerrel reálisan teljesíthetővé vált a 27 éves építési idő.
Dr. Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológiai tanszékének oktatója szerint a kutatás rendkívül érdekes magyarázatot kínál a piramis építésére. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elméletet további bizonyítékokkal kell alátámasztani. Ehhez újabb vizsgálatokra és olyan szerkezeti rendellenességek feltárására lesz szükség, amelyek a rámpák irányváltási pontjainál várhatóak lennének.
Enmarch szerint mindazonáltal az elképzelés nagyon valószínűnek tűnik. Hozzátette, hogy a gízai nagy piramis nem az első és nem is az utolsó piramis volt Egyiptomban, ezért az új elmélet más piramisok építési módszereinek megértéséhez is fontos támpontokat adhat.
Az új kutatás így közelebb viheti a tudományt ahhoz, hogy megértse az emberiség egyik legismertebb és legrejtélyesebb építményének valódi építési technológiáját.
Kapcsolódó anyagok:
A Nagy Piramis nem 4.500, hanem akár 12.500 éves is lehet, és egy elveszett civilizáció építette?
A radarmérnök szerint 4 műholdüzemeltető is megerősítette, megastruktúrák rejtőznek a piramisok alatt
Rejtélyes földalatti város lenne a piramisok alatt? Heves vita a tudósok között
Rejtélyes föld alatti építményt jelzett a radar a piramisok mellett
Egy titokzatos fáraó sírját tárták fel régészek Egyiptomban
Eddig ismeretlen piramist találtak Egyiptomban, újraírja a történelmet
A GIZAI PIRAMIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÓDOLT ÜZENET?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by INDU BIKASH SARKER: pexels
