Az EU enyhíti a génszerkesztett élelmiszerekre vonatkozó szabályozást

Az Európai Unió új keretrendszert fogadott el, amely jelentős változásokat hoz a génszerkesztett élelmiszerek – az úgynevezett új genomikus technikák (NGT-k) – kezelésében. Az új szabályok értelmében bizonyos génmódosított növények a jövőben külön jelölés nélkül kerülhetnek a boltok polcaira, ami alapjaiban alakíthatja át az európai élelmiszeripart és mezőgazdaságot. 

A döntés egyértelműen megkülönbözteti az új genomikus technikákat (NGT) a hagyományos génmódosítási eljárásoktól (GMO), és olyan kérdésekben hoz változást, mint a jelölés, a szabadalmazhatóság és a vetőmagok felhasználásának joga, írja a DW.

Mi számít új genomikus technikának?

Az új genomikus technikák – például a génszerkesztés – modern nemesítési eljárások, amelyek során a kutatók egy adott növény, állat vagy mikroorganizmus genetikai állományának csupán egy apró részét módosítják. Ezek nem igénylik idegen fajból származó DNS beültetését.

Ez a legfontosabb különbség a korábbi, GMO-knál alkalmazott módszerekhez képest, ahol idegen genetikai anyagot ültettek be egy másik szervezetbe. Az NGT-k támogatói szerint ezek a változtatások természetes úton, mutáció vagy hagyományos nemesítés révén is kialakulhatnának.

Mit tartalmaz az EU új megállapodása?

Az új jogi keret számos NGT-növényt kivon az EU eddig rendkívül szigorú GMO-szabályozása alól. Ez azt jelenti, hogy:

• sok génszerkesztett élelmiszer a jövőben külön jelölés nélkül is árusítható lesz,

• enyhülnek a termesztésre és forgalmazásra vonatkozó korlátozások,

• meghatározzák, hogy mely NGT-k szabadalmazhatók, és melyek nem.

A szabadalmak voltak a tárgyalások egyik legvitatottabb pontjai. Az Európai Parlament eredetileg teljes tiltást akart bevezetni, hogy megakadályozza a technológia privatizációját, és védje a gazdák vetőmaghasználati jogát.

A végső megállapodás azonban úgy rendelkezik, hogy:

• szabadalmak engedélyezhetők,

• kivéve olyan esetekben, amikor a növény tulajdonságai természetben is előfordulnak,

• a gazdák továbbra is megőrizhetik és újravethetik saját vetőmagjaikat.

NGT-k: előnyök és kockázatok

Az EU szerint az új megközelítés versenyképesebbé teheti a gazdákat a globális piacon, növelheti az élelmiszerbiztonságot, és csökkentheti a blokk függőségét a nem EU-s országoktól.

A mezőgazdasági szakszervezetek üdvözlik a döntést, hangsúlyozva, hogy az NGT-k segítségével olyan növények termeszthetők, amelyek:

• jobban ellenállnak a klímaváltozás hatásainak,

• kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelnek,

• stabilabb terméshozamot biztosítanak.

A kritikusok ezzel szemben a hosszú távú környezeti és egészségügyi hatások miatt aggódnak. Mások szerint a fogyasztók jogának sérülése, hogy eldöntsék, akarnak-e génszerkesztett élelmiszert fogyasztani.

A megállapodást még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk második olvasatban, ami általában már formalitás.

Kapcsolódó anyagok:

Zöld utat kapott a génmódosított szója importja – az EU szerint biztonságos

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Tung Lam from Pixabay