Emberi jog és állampolgári jog
A környezetvédelem kortárs szabályozása, a környezethez való jog kezelésének elvi hátterét tekintve a szabályozás filozófiájának alapvetően három nagyobb rendszerét különböztethetjük meg. Ezek közül az egyik a hagyományosnak tekinthető antropocentrikus felfogás, mely a ma élő generációk szempontjait állítja a környezetvédelmi szabályozás középpontjába. Ehhez képest tágabb látókörű gondolkodást tükröz az a megközelítés, mely magába foglalja a jövő generációk védelmének szükségességét is, és amely szerint a jövő generációinak életfeltételeinek és jó esélyeinek alapjait a ma élő generációknak kell megteremteniük.
Az utóbbi időben pedig egyre szélesebb körben merül fel a környezet önmagáért való megóvásának szükségessége, melybe természetesen beleértendő az ember védelme is, minthogy az ember is az élővilág része.
Akármelyik megközelítést vesszük is alapul, a jogi szabályozás rendszerében alapvető fontosságú elem a környezethez való jog, mely ma már jelen van alapvető emberi jogként, illetve a nyugati típusú demokratikus társadalmakban általában állampolgári jogként is.
Az emberi jogoknak elsősorban nemzetközi színtéren van jelentősége, míg az állampolgári jogok egy adott államhoz kötöttek, a kettő azonban sokszor ok-okozati összefüggésben áll egymással, miszerint egyes, a nemzetek közössége által elismert emberi jogok utóbb állampolgári jogként jelennek meg az államok jogrendszerében.
A környezethez való jog tekintetében mindenképpen alapvető jelentőséggel bír az ENSZ 1972-es stockholmi környezetvédelmi világkonferenciáján elfogadott 1. sz. alapelv, mely szerint: „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és a jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa.”
Ez a szemlélet azóta egyéni jogként is jelen van számos állam jogrendszerében, mely érvényesülését elsősorban a nemzetek alkotmányában való megjelenítés hivatott biztosítani.
Külön említést érdemel az Európai Unió, mint regionális nemzetközi közösség, környezetvédelmi tevékenysége is. Az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány már külön címet tartalmaz a környezetvédelmi szabályozást illetően, melyet a jelenleg hatályban lévő Lisszaboni Szerződés is megtartott.
Az Európai Bíróságnak ezen felül jogában áll kivizsgálni bármilyen esetet, amelynél feltételezhető, hogy megszegték az Európai Unió törvényeit. Sok EU-tagállam állampolgára támadta már meg a Bíróság előtt akár saját kormányának intézkedéseit, közülük többen meg is nyerték az indított pert.
Közösségi részvétel a környezetvédelemben
A környezet, összetettségénél és kiterjedésénél fogva sajátos tárgya a közigazgatásnak, államigazgatásnak, melynek kapcsán a lakosság környezettudatossága (érzékenysége ezen kérdések iránt és minél szélesebb körű tájékozottsága) komoly segítséget jelent. A lakossági bejelentések, az aktív jelenlét a környezetvédelmi jogszabályok és hatósági határozatok érvényesülésének alapvető feltétele.
A közösségi részvétel nemzetközi szabályai
Az Aarhusi Egyezmény
Az Egyezmény kidolgozását 1995-ben határozták el az európai környezetvédelmi miniszterek harmadik konferenciáján, megszövegezésének lebonyolítását pedig az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága vállalta. Az Egyezmény 1998. június 25-én került elfogadásra, és 2001. október 30-án lépett hatályba. Legfőbb érdeme, hogy összegyűjtötte és rendszerbe foglalta a korábban már az egyes nemzeti jogokban és a nemzetközi jogban meglévő közösségi részvételi elemeket.
Az Aarhusi Egyezmény legfontosabb elemei
- Alapelvek
- a.A környezethez való jog és az élethez való jog összefüggésének és elsődlegességének elve
- b.A részvételre képesítés szükségességének elve
- c.A hatóságok és a közösségek közös érdekeinek elve
- d.A felelős államigazgatás elve
- e.Az integráció elve
- f.A kommunikáció új formáinak alkalmazási elve
- Definíciók
- a.A hatóságok
- b.A környezeti információ
- c.A nyilvánosság
- d.Az érintett nyilvánosság
- A környezeti információhoz jutás joga
- A.A környezeti információ összegyűjtése és feldolgozása
- B.Passzív (kérelemre)
- a.Az érdekeltség bizonyításának szükségtelensége
- b.Az információ formája
- c.Az információ szolgáltatásának határideje
- d.Az információért megszabható térítés
- e.Kivételek
- i.Formai
- a.Nem létező információ
- b.Még nem kész információ
- c.Túl általános vagy ésszerűtlen kérés
ii. Államérdekkel összefüggő
- d.Államtitok, szolgálati titok
- e.Az igazság-szolgáltatás érdeke
- f.Az államigazgatás érdeke
iii. Harmadik személy érdekeivel összefüggő
- g.Üzleti titok
- h.Szellemi tulajdon
- i.Önként szolgáltatott információ
- j.Környezetvédelmi érdek
A közérdek és a partikuláris érdekek mérlegelése; a kibocsátási információ mindig kiadandó
- C.Aktív (állami szervek és gazdálkodó szervek kérelem nélkül)
- D.Szuperaktív (veszélyhelyzet esetén)
- A részvétel joga
- A.Egyedi államigazgatási eljárásokban
- a.A tevékenységek listája
- b.Az érintettek értesítése
- c.A vélemények megfelelő figyelembe vétele
- B.Normatív döntések meghozatalában
- a.A jogalkotás előkészítésében
- b.A tervek, szakmapolitikák, ágazati programok megalkotásában
- A jogorvoslat joga
- a.Az információs és részvételi jogosultságok megsértése esetén
- b.A környezethez való jogok megsértése esetén
- Részvételre képesítés
- A.Általános
- a.Környezeti információval
- b.Meta-információval
- c.Intézményi segítség
- d.Résztvevők megkülönböztetésének kizárása
- B.Egyedi ügyekben
- a.Környezeti információval
- b.Meta-információval
- c.Eljárási segítséggel
- d.Résztvevők hátrányokkal sújtásának kizárása
Az Európai Unió Közösségi részvételi szabályai
Az Európai Unió környezetvédelmi jogszabályrendszere, a nemzeti jogokhoz hasonlóan, alapvetően két nagy területre osztható fel: az ún. általános részi szabályokra, illetve az egyes környezeti elemekre vonatkozó speciális szabályokra.
Az általános részi szabályok közül a környezeti információhoz jutás szabadságáról (90/313/EEC), a környezeti hatásvizsgálatról (97/11/EC), illetve az integrált kibocsátásról (2010/75/EU) szóló irányelv tekinthető a szabályozás három fő pillérének.
Ezek közül az első az Aarhusi Egyezmény információs pillérével foglalkozik, de abból csak a passzív információs jogokat szabályozza. A másodikként említett közösségi jogszabály az Egyezménynek az egyedi államigazgatási ügyekben meglévő részvételi jogot tartalmazó második pillérével azonosítható.
Az irányelv, mint uniós jogforrás az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, a forma és az eszközök megválasztását azonban a nemzeti joghatóságokra hagyja.
Közösségi részvétel és ügyféli jog a hazai jogban
A magyar jogi szabályozásban a környezethez való jog az Alkotmányban rögzített alapvető állampolgári jogként van jelen.
A gyakorlatban ennek érvényesítésére elsősorban a közigazgatási jog keretein belül nyílik a legszélesebb körű lehetőség.
Az informális megkereséseken, személyes érdeklődésen túl általában a döntéshozatalokban és engedélyezési eljárásokban történő ügyfélként való részvételre is lehetőség van. Ennek kulcsmomentuma az ügyféli jogállás. Ahhoz, hogy egy ügybe hivatalosan bekapcsolódhassunk, felszólalási lehetőségünk legyen, álláspontunkat hivatalos fórumokon kifejthessük, az engedélyezési eljárásban részt vehessünk, illetve az engedélyben véleményünk megjelenhessen az üggyel kapcsolatos eljárásban ügyféli jogállást kell kérnünk.
A hivatalos, ügyfélként való részvételen túl azonban számos egyéb lehetőség van a környezeti jogok érvényesítése érdekében történő fellépésre.
Információ hivatalos kikérése
A számunkra fontos ügyben ügyféli jogállás nélkül is jogosultak vagyunk az adatokba, információkba való betekintésre. Az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, Avtv.) „Közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső és a törvényben meghatározott kivételek alá nem tartozó adat.”
A 311/2005. Kormányrendelet a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről széles körben határozza meg azon információkat, melyek megismeréséhez az állampolgároknak joguk van.
Közzététel, közmeghallgatás, lakossági fórum, önkormányzati ülések
Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokról, Ötv.) szerint az önkormányzatoknak kötelességük tájékoztatni a lakosságot, és lehetőséget biztosítani az állampolgárok számára, hogy véleményüket nyilvánosan kifejthessék. Ez tehát a kérelemre történő információszolgáltatáson túl aktív tájékoztatási kötelezettséget is jelent.
Az önkormányzati testület által tárgyalt ügyekben az üléseken való részvételre az önkormányzati törvény minden állampolgárt feljogosít, és a zárt ülések kivételével a közgyűlések jegyzőkönyveibe is betekintést nyerhetünk.
Ezen felül az Ötv. szerint legalább évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartani, melyeken az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek kérdésekkel fordulhatnak az önkormányzathoz és javaslatokat is tehetnek. A kötelező közmeghallgatáson túl pedig sor kerülhet lakossági fórumokra is.
Fellebbezés, felülvizsgálat (hatóság, ügyészség)
Engedélyezési eljárás során, illetve az elsőfokú határozat meghozatalát követően fellebbezést nyújthatunk be, melyben részletesen indokolhatjuk, hogy az elsőfokú hatóság döntését miért tartjuk akár eljárásilag, akár szakmailag hibásnak.
Ha nem szeretnénk közvetlenül részt venni a hatósági eljárásban, a területileg illetékes ügyészséghez is fordulhatunk törvényességi ellenőrzési eljárás megindítását kezdeményezve.
A gyakorlat
Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy jogaink érvényesítése céljából közösségi összefogásra van szükség. Ezért érdemes tevékenységünket olyan civil szervezetekkel, például egyesületekkel összehangolni, amik szakembereik révén eleve hathatósabban, a média nyomásgyakorló erejével tudnak fellépni, mint mi magunk, egyedül.
Érdeklődj tanárodnál, szüleidnél vagy az interneten, mik a lehetőségeid!
A Zempléni Veszedelem jól mutatja, hogy az „aranyos-völgyi energiatározó megvalósulása esetén az erdővel borított, szinte érintetlen zempléni hegyvidék” hogy alakulna ipari tájjá, és hogy lépnek fel ezzel szemben a civil mozgalmak.[1]
A kép csak illusztráció!
Fejezet letöltése