Lustábbak vagy aktívabbak leszünk az AI segítségével?

Az AI (mesterséges intelligencia) használata egyre mélyebben beépül a mindennapi életünkbe. De vajon lustábbá tesz bennünket, vagy pont ellenkezőleg, aktívabb életre ösztönöz? Jöjjön pár izgalmas statisztika arról, hogyan használjuk az AI-t egészségük javítására, és eláruljuk, hogy mikor bölcsebb szakemberhez fordulni az internet fantom doktora helyett. 

Az AI térnyerése: Segítő eszköz vagy kényelmesítő megoldás?

Az elmúlt évek felmérései azt mutatják, hogy az AI alkalmazása szinte minden területre kiterjed. A McKinsey felmérése szerint a szervezetek 78 %-a használ AI-t legalább egy üzleti folyamatban 2025-ben. Nemcsak a vállalati világban, hanem egészségügyi tanácsadásra is egyre gyakrabban használják az emberek az AI-t. A KFF felmérése szerint minden hatodik felnőtt (17 %) havonta legalább egyszer fordul AI chatbothoz egészségügyi infóért. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az AI nem orvos, még akkor sem, ha sok mindenre kiterjed a tudása. Bizonyos kezelések esetén elengedhetetlen a szakember jelenléte. A Budaörsi manuálterápia és internetről tanult fogások között hatalmas különbség van. Nem helyettesíthető pusztán AI-alapú útmutatóval egy manuálterapeuta vagy egy agysebész, mivel a valós kezeléshez szaktudás, tapasztalat és diagnosztikai érzék kell. Az AI tehát segíthet edukálni, ismeretet átadni egy-egy területen, de jelenlegi állapotában képtelen egyes szakmákat kiváltani.

Elkényelmesedés vagy tehermentesítés az AI?

Ha az AI csak kényelmi megoldás lenne, akkor paradox módon sokan választanák a lustaság útját. A statisztikák azt mutatják, hogy az AI nem lustít, hanem kapacitást növel és hasznosabbá teszi az embert olyan területeken, amelyekhez emberi erőforrás kell és nem oldható meg mesterséges intelligenciával. Egy kanadai felmérés szerint az AI-t használó cégek 89,4 %-ánál nem változott az alkalmazotti létszám az AI bevezetése után, csak optimalizáltabbá vált a munkaerő allokálása.

Mi korlátozza az AI-t?

Noha az AI sok fronton segíthet, szükséges mellé az emberi kontroll bizonyos munkafolyamatok elvégzéséhez. Az egészségügyben például sok páciens kevésbé bízik az AI-ban. A Pub Med Central tanulmánya szerint ugyanazt az orvosi tanácsot, amit az AI ad, nem fogadják el az emberek, mert nem a szakember szájából hallották. Tehát sokan továbbra is bizalmatlanok, annak ellenére, hogy 2024-re 66 %-ra nőtt az AI alkalmazása a dokumentációt és diagnosztikát támogató folyamatokban az egészségügyben.

Az AI még nem képes a finom orvosi megítélésekre, személyes kontextusok feltárására, az empátiára és morális döntésekre. Egy manuálterápiás kezelés, műtéti beavatkozás vagy pszichoterápia nem írható le pusztán algoritmusokkal. Ezekhez szakértelem, klinikai tapasztalat és emberi döntés is szükséges a kezelések során.

A mesterséges intelligencia tehát képes feladatokat vállalni, terheket levenni az ember válláról, de nem célja, hogy mindent átvegyen és mi hátra dőljünk. Az igazi kérdés az, hogyan használjuk fel úgy, hogy közben aktívak maradjunk, használjuk kreatív energiáinkat és megtartsuk személyes felelősségünket. Az AI lehet az útitársunk, hiszen segít, inspirál és egyszerűbbé teheti az életünket, de attól még nekünk kell elvégezni a munka oroszlánrészét.

Szponzorált tartalom – Hirdetés (x)

Kép forrása: freepik