A környezethez való jog - Közösségi részvétel a környezetvédelemben

2. oldal / 4: Közösségi részvétel a környezetvédelemben

Közösségi részvétel a környezetvédelemben

A környezet, összetettségénél és kiterjedésénél fogva sajátos tárgya a közigazgatásnak, államigazgatásnak, melynek kapcsán a lakosság környezettudatossága (érzékenysége ezen kérdések iránt és minél szélesebb körű tájékozottsága) komoly segítséget jelent. A lakossági bejelentések, az aktív jelenlét a környezetvédelmi jogszabályok és hatósági határozatok érvényesülésének alapvető feltétele.

A közösségi részvétel nemzetközi szabályai  

Az Aarhusi Egyezmény

Az Egyezmény kidolgozását 1995-ben határozták el az európai környezetvédelmi miniszterek harmadik konferenciáján, megszövegezésének lebonyolítását pedig az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága vállalta. Az Egyezmény 1998. június 25-én került elfogadásra, és 2001. október 30-án lépett hatályba. Legfőbb érdeme, hogy összegyűjtötte és rendszerbe foglalta a korábban már az egyes nemzeti jogokban és a nemzetközi jogban meglévő közösségi részvételi elemeket.

Az Aarhusi Egyezmény legfontosabb elemei

• Alapelvek

1. a.A környezethez való jog és az élethez való jog összefüggésének és elsődlegességének elve
2. b.A részvételre képesítés szükségességének elve
3. c.A hatóságok és a közösségek közös érdekeinek elve
4. d.A felelős államigazgatás elve
5. e.Az integráció elve
6. f.A kommunikáció új formáinak alkalmazási elve

• Definíciók

1. a.A hatóságok
2. b.A környezeti információ
3. c.A nyilvánosság
4. d.Az érintett nyilvánosság

• A környezeti információhoz jutás joga

1. A.A környezeti információ összegyűjtése és feldolgozása
2. B.Passzív (kérelemre)
   1. a.Az érdekeltség bizonyításának szükségtelensége
   2. b.Az információ formája
   3. c.Az információ szolgáltatásának határideje
   4. d.Az információért megszabható térítés
   5. e.Kivételek

1. i.Formai
   1. a.Nem létező információ
   2. b.Még nem kész információ
   3. c.Túl általános vagy ésszerűtlen kérés

ii.   Államérdekkel összefüggő

1. d.Államtitok, szolgálati titok
2. e.Az igazság-szolgáltatás érdeke
3. f.Az államigazgatás érdeke

iii.     Harmadik személy érdekeivel összefüggő

1. g.Üzleti titok
2. h.Szellemi tulajdon
3. i.Önként szolgáltatott információ
4. j.Környezetvédelmi érdek

A közérdek és a partikuláris érdekek mérlegelése; a kibocsátási információ mindig kiadandó

1. C.Aktív (állami szervek és gazdálkodó szervek kérelem nélkül)
2. D.Szuperaktív (veszélyhelyzet esetén)

• A részvétel joga

1. A.Egyedi államigazgatási eljárásokban
   1. a.A tevékenységek listája
   2. b.Az érintettek értesítése
   3. c.A vélemények megfelelő figyelembe vétele

1. B.Normatív döntések meghozatalában
   1. a.A jogalkotás előkészítésében
   2. b.A tervek, szakmapolitikák, ágazati programok megalkotásában

• A jogorvoslat joga

1. a.Az információs és részvételi jogosultságok megsértése esetén
2. b.A környezethez való jogok megsértése esetén

• Részvételre képesítés

1. A.Általános
   1. a.Környezeti információval
   2. b.Meta-információval
   3. c.Intézményi segítség
   4. d.Résztvevők megkülönböztetésének kizárása

1. B.Egyedi ügyekben
   1. a.Környezeti információval
   2. b.Meta-információval
   3. c.Eljárási segítséggel
   4. d.Résztvevők hátrányokkal sújtásának kizárása

Az Európai Unió Közösségi részvételi szabályai

Az Európai Unió környezetvédelmi jogszabályrendszere, a nemzeti jogokhoz hasonlóan, alapvetően két nagy területre osztható fel: az ún. általános részi szabályokra, illetve az egyes környezeti elemekre vonatkozó speciális szabályokra.

Az általános részi szabályok közül a környezeti információhoz jutás szabadságáról (90/313/EEC), a környezeti hatásvizsgálatról (97/11/EC), illetve az integrált kibocsátásról (2010/75/EU) szóló irányelv tekinthető a szabályozás három fő pillérének.

Ezek közül az első az Aarhusi Egyezmény információs pillérével foglalkozik, de abból csak a passzív információs jogokat szabályozza. A másodikként említett közösségi jogszabály az Egyezménynek az egyedi államigazgatási ügyekben meglévő részvételi jogot tartalmazó második pillérével azonosítható.

Az irányelv, mint uniós jogforrás az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, a forma és az eszközök megválasztását azonban a nemzeti joghatóságokra hagyja.

Közösségi részvétel és ügyféli jog a hazai jogban

A magyar jogi szabályozásban a környezethez való jog az Alkotmányban rögzített alapvető állampolgári jogként van jelen.

A gyakorlatban ennek érvényesítésére elsősorban a közigazgatási jog keretein belül nyílik a legszélesebb körű lehetőség.

Az informális megkereséseken, személyes érdeklődésen túl általában a döntéshozatalokban és engedélyezési eljárásokban történő ügyfélként való részvételre is lehetőség van. Ennek kulcsmomentuma az ügyféli jogállás. Ahhoz, hogy egy ügybe hivatalosan bekapcsolódhassunk, felszólalási lehetőségünk legyen, álláspontunkat hivatalos fórumokon kifejthessük, az engedélyezési eljárásban részt vehessünk, illetve az engedélyben véleményünk megjelenhessen az üggyel kapcsolatos eljárásban ügyféli jogállást kell kérnünk.

A hivatalos, ügyfélként való részvételen túl azonban számos egyéb lehetőség van a környezeti jogok érvényesítése érdekében történő fellépésre.

Információ hivatalos kikérése

A számunkra fontos ügyben ügyféli jogállás nélkül is jogosultak vagyunk az adatokba, információkba való betekintésre. Az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, Avtv.) „Közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső és a törvényben meghatározott kivételek alá nem tartozó adat.”

A 311/2005. Kormányrendelet a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről széles körben határozza meg azon információkat, melyek megismeréséhez az állampolgároknak joguk van.

Közzététel, közmeghallgatás, lakossági fórum, önkormányzati ülések

Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokról, Ötv.) szerint az önkormányzatoknak kötelességük tájékoztatni a lakosságot, és lehetőséget biztosítani az állampolgárok számára, hogy véleményüket nyilvánosan kifejthessék. Ez tehát a kérelemre történő információszolgáltatáson túl aktív tájékoztatási kötelezettséget is jelent.

Az önkormányzati testület által tárgyalt ügyekben az üléseken való részvételre az önkormányzati törvény minden állampolgárt feljogosít, és a zárt ülések kivételével a közgyűlések jegyzőkönyveibe is betekintést nyerhetünk.

Ezen felül az Ötv. szerint legalább évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartani, melyeken az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek kérdésekkel fordulhatnak az önkormányzathoz és javaslatokat is tehetnek. A kötelező közmeghallgatáson túl pedig sor kerülhet lakossági fórumokra is.

Fellebbezés, felülvizsgálat (hatóság, ügyészség)

Engedélyezési eljárás során, illetve az elsőfokú határozat meghozatalát követően fellebbezést nyújthatunk be, melyben részletesen indokolhatjuk, hogy az elsőfokú hatóság döntését miért tartjuk akár eljárásilag, akár szakmailag hibásnak.

Ha nem szeretnénk közvetlenül részt venni a hatósági eljárásban, a területileg illetékes ügyészséghez is fordulhatunk törvényességi ellenőrzési eljárás megindítását kezdeményezve.