A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A szántóföldek gyakran számos kórokozót rejtenek magukban, melyek megbetegítik a növényeket és így csökkentik a terméshozamot.
Egy svájci kutatócsoport egy nemrég végzett kísérlet kapcsán kimutatta, hogy a talaj mikorrhiza gombákkal történő beoltása segíthet a terméshozam fenntartásában, sőt, akár a javításában is, további műtrágyázás és növényvédő szerek használata nélkül.
A hivatkozott szántóföldi kísérletben a termés egy-egy földterület kapcsán akár 40 százalékkal is növekedett, írja a PT-Magazin.
Az ilyen kísérletekre nagy szükség mutatkozik, hisz a nagyüzemi mezőgazdaság számos problémát vet fel, romlik a talaj minősége, pusztul is, számos betegség miatt vegyszereket kell használni, nem különben műtrágyát, miközben az egyre „éhesebb“ emberiséget etetni kell.
A terméshozam akár 40 százalékos javulása
A zürichi és a bázeli egyetem, az Agroscope és a FiBL Biológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatócsoportja most először mutatta ki, hogy a mikorrhiza gombák alkalmazhatók a szántóföldeken. A cél érdekében a gombákat 800 kísérleti parcellán és 54 kukoricaföldön dolgozták be a talajba a vetés előtt Észak- és Kelet-Svájcban.
"A mükorrhiza gombák a szántóföldek negyedén akár 40 százalékkal is javították a terméshozamot. Ez óriási" - mondja Marcel van der Heijden, a tanulmány társvezetője, a Zürichi Egyetem és az Agroscope talajökológusa.
Akadt azonban egy bökkenő
A szántóföldek egyharmadán nem volt termésnövekedés, sőt, a termésmennyiség csökkent. A kutatócsoport kezdetben nem tudta a negatív eredményt megmagyarázni.
Kórokozók a talajban
Az okot keresve a kutatók számos kémiai, fizikai és biológiai talajtulajdonságot elemeztek, beleértve a talajmikrobák biodiverzitását is. "Azt találtuk, hogy az oltás különösen jól működik, ha sok kórokozó van jelen a talajban" - mondja Stefanie Lutz, az első szerző társszerzője, az Agroscope, a svájci szövetségi mezőgazdasági és élelmiszeripari kutatási központ munkatársa.
"A mikorrhiza gombák egyfajta védőpajzsként működnek a talajban lévő kórokozókkal szemben, melyek gyengítik a növényeket". Ennek eredményeként a (rendszerint) elérhető magas terméshozam megmarad, míg a mikorrhiza gombák nélkül terméskiesés következne be.
Ezzel szemben a mikorrhiza gombáknak csak csekély hatása van a kórokozókkal nem szennyezett földeken. "A növények ott amúgy is erősek és kiválóan fejlődnek. A mikorrhiza alkalmazása itt nem jár további haszonnal" - mondja Natacha Bodenhausen, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa, egyben vezető szerzője.
Az oltás sikere kiszámítható
A Gebert Rüf Alapítvány által finanszírozott vizsgálat célja az volt, hogy előre meg lehessen jósolni, milyen feltételek mellett működik a mikorrhiza beoltás. "Mindössze néhány talajmutató - főként talajgombák - segítségével 10-ből 9 szántóföldön előre meg tudtuk jósolni az oltás sikerét - és így a terméshozamot még a szántóföldi szezon előtt" - mondja Klaus Schläppi, a Bázeli Egyetem társvezetője. "Ez a kiszámíthatóság lehetővé teszi, hogy a gombákat célzottan azokon a földeken használjuk, ahol működnek. Ez kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy ez a technológia megbízható mezőgazdasági módszerré fejlődjön" - mondja Schläppi.
További kutatások szükségesek
További kutatásokra van még szükség a gombák nagyüzemi alkalmazásának legegyszerűbb módját illetően. "Ennek a szántóföldi kísérletnek az eredményei azonban már most nagy lépést jelentenek a fenntarthatóbb mezőgazdaság felé" - magyarázza Marcel van der Heijden.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja Facebook oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
2050-ig India méretű talaj tűnik el a bolygóról
2030-RA AZ EMBERISÉG LEHÚZHATJA A ROLÓT
E KERTMŰVELÉSI MÓDSZERREL GYÖNYÖRŰ ÉS FINOM ZÖLDSÉGEID LEHETNEK
EGÉSZSÉGES TALAJ, EGÉSZSÉGES ÉLELMISZER – DR. MÁRAI GÉZA
IJESZTŐEN PUSZTUL A TERMŐFÖLD!
PEAK SOIL - MI FOGY EL ELŐBB: AZ OLAJ, VAGY A TALAJ?
Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Bishnu Sarangi képe a Pixabay -en.