Brit burgonya és spanyol olíva: az éghajlati szélsőségek miatt drágul az élelmiszer

Az éghajlatváltozás egyre érezhetőbb hatásai nemcsak a környezetet, hanem a mindennapi bevásárlás költségeit is érintik. 

Egy friss kutatás szerint a szélsőséges időjárási események – hőség, aszály és heves esőzések – drasztikusan növelik az élelmiszerárakat, ami közegészségügyi kockázatokat és társadalmi feszültségeket is fokozhat, írja az euronews.

A kutatás rámutat arra, hogy a klímaváltozás okozta élelmiszerár-robbanások súlyosbíthatják a közegészségügyi kockázatokat és a társadalmi feszültségeket. Az élelmiszerárak Európában és világszerte meredeken emelkedtek az elmúlt években, ami aggasztó tendencia a fogyasztók számára. Míg a termelési költségek növekedése és az ukrajnai háború is hozzájárult egyes drágulásokhoz, a szélsőséges időjárási események szintén jelentős szerepet játszottak – derül ki egy új kutatásból.

A nemrég közzétett tanulmány 18 országban 16 élelmiszerterméket vizsgált – köztük a brit burgonyát és a spanyol olívaolajat –, amelyek ára 2022 és 2024 között példátlan hőség, aszály vagy esőzések következtében emelkedett meg. A szerzők szerint ezek a példák jól mutatják, milyen társadalmi kockázatokat hordoz magában az élelmiszer-ellátási rendszerre gyakorolt, kezeletlen klímaváltozási hatás.

„Amíg nem érjük el a nettó zéró kibocsátást, a szélsőséges időjárás csak rosszabbodni fog, és már most tönkreteszi a termést, valamint emeli az élelmiszerárakat szerte a világon” – mondja Maximillian Kotz, a Barcelonai Szuperszámítógép Központ (BSC) Marie-Curie posztdoktori ösztöndíjasa, a tanulmány vezető szerzője.

Hőség, aszály és eső hajtja az árrobbanást

Az elmúlt években számos olyan rendkívüli időjárási esemény történt, amely 2020 előtt példátlannak számított volna. 2024 volt a valaha mért legmelegebb év, a globális hőmérséklet először haladta meg a 15 °C-ot az iparosodás előtti klímához képest, és a Föld felszínének nagy része új rekordokat döntött. 2023 szeptemberétől decemberéig heves esőzések sújtották az Egyesült Királyságot, míg Pakisztán és Ausztrália egyes részein 2022-ben pusztító árvizek következtek be.

Az Environmental Research Letters folyóiratban publikált új tanulmány most összekapcsolta ezeket a szélsőséges időjárási jelenségeket az élelmiszerárak megugrásával. A kutatást hat európai intézmény interdiszciplináris csapata végezte, köztük a Barcelonai Szuperszámítógép Központ, a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet, a Katalán Kutatási és Fejlett Tanulmányok Intézete (ICREA), az Energy & Climate Intelligence Unit (ECIU), az Aberdeeni Egyetem és a Food Foundation, az Európai Központi Bank (ECB) közreműködésével.

Az eredményeket az ENSZ Élelmiszerrendszerek Csúcstalálkozója előtt tették közzé, amelyet Etiópia és Olaszország közösen rendez Addisz-Abebában 2024. július 27. és 29. között.

A klímaváltozás drágítja a brit burgonyát és a spanyol olívát

A tanulmány 2022 és 2024 között 18 országban vizsgálta az élelmiszerárak hirtelen megugrását, amelyet hőség, aszály és heves esőzések idéztek elő. Az extrém időjárás elpusztíthatja a fejlődő termést és súlyosan rontja a hozamot.

Két európai élelmiszert külön is kiemeltek. Az Egyesült Királyságban 2024 januárja és februárja között 22 százalékkal nőtt a burgonya ára a rendkívüli téli esőzések miatt.

„Tavaly az Egyesült Királyság harmadik legrosszabb szántóföldi termését érte el a történelemben, míg Angliában a második legrosszabb év volt, miután olyan szélsőséges esőzések érték az országot, amelyek a tudósok szerint tízszer valószínűbbé és 20 százalékkal intenzívebbé váltak a klímaváltozás miatt” – mondja Amber Sawyer, az Egyesült Királyság ECIU elemzője.

„De ez nem minden. A brit gazdák az elmúlt években folyamatosan szélsőségek között ingáztak.”

Sawyer hozzátette, hogy 2022-ben rekordhőség pusztította el a termést, amikor a hőmérséklet először érte el a 40 °C-ot. Ezt követte a 2023 végi és 2024 eleji rendkívüli esőzés, amely szintén tönkretette a termést. Most pedig a valaha mért legmelegebb tavaszt, egyben a hatodik legszárazabbat kellett elviselniük.

„Számukra a klímaváltozás nem távoli figyelmeztetés: mindennapi valóság, amelyben élnek.”

Olaszországban és Spanyolországban 2024 januárjára 50 százalékkal emelkedett az olívaolaj ára az előző évhez képest, miután a 2022-es és 2023-as súlyos aszályok súlyosan visszavetették a termést.

A forróbb és szárazabb időjárás következtében Spanyolországban – amely a világ olívaolaj-termelésének 40 százalékát adja – 2022-ben 50 százalékkal esett vissza a termelés. A tavaszi virágzási időszakban a rendkívüli hőmérséklet számos olajfát elpusztított, a megmaradt termések pedig aprók és vékonyak lettek a vízhiány miatt.

Az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) szerint 2024 májusa volt a valaha mért legmelegebb május, amelyet csak 2023 májusa előzött meg. Északnyugat-Európa egyes részein az 1979 óta legalacsonyabb csapadékmennyiséget és talajnedvességi szintet jegyezték fel.

Észak-Európa gazdái aggodalmukat fejezték ki terményeik miatt, mivel a szokatlanul száraz időjárás késleltette a búza és a kukorica csírázását.

Szélsőséges időjárás miatt drágul a rizs, a kávé és a kakaó

A szélsőséges időjárás a világ más részein is hatással volt az élelmiszertermelésre, ami tovagyűrűző következményeket okozott a hazai és globális piacokon.

2024-ben Kelet-Ázsiában hőhullámok söpörtek végig, amelyek példátlan havi hőmérsékleti rekordokat hoztak Dél-Korea és Japán szinte egész területén, valamint Kína és India jelentős részén. A hivatalos adatok szerint ezek az események jelentős áremelkedést okoztak: a koreai káposzta ára 2024 szeptemberében 70 százalékkal volt magasabb az előző évinél, míg a japán rizsé 48 százalékkal nőtt ugyanezen idő alatt.

Mivel Kalifornia adja az USA zöldségtermelésének több mint 40 százalékát, a Kaliforniát és Arizonát sújtó példátlan aszály 2022-ben 80 százalékos termelői árnövekedést eredményezett az amerikai zöldségpiacon novemberre.

Ghána és Elefántcsontpart a világ kakaótermelésének közel 60 százalékát biztosítja. 2024 februárjában mindkét országban rekordhőmérsékletet mértek, az előző év elhúzódó aszályát követően. Ez a globális kakaóárak mintegy 300 százalékos emelkedéséhez vezetett 2024 áprilisára az előző évhez képest.

Hasonló hatásokat figyeltek meg a kávé esetében is, miután 2024-ben Vietnamban és Brazíliában hőhullámok és aszály sújtották a termelést.

Az élelmiszerbiztonság és a közegészség veszélyben

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás okozta élelmiszerár-robbanások közegészségügyi kockázatokat és társadalmi feszültségeket is fokozhatnak. Az élelmiszerárak emelkedése közvetlenül veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot, különösen az alacsony jövedelmű háztartásokban.

„Ezek a hatások rendkívül regresszívek lehetnek, tekintettel a jelentős különbségekre abban, hogy a szegényebb és a gazdagabb háztartások jövedelmük mekkora részét költik élelmiszerre” – írják a kutatók. „Az a tény, hogy a nagyobb áremelkedések a forróbb és általában szegényebb országokban jelentkeznek, tovább súlyosbítja ezeket a hatásokat.”

Az áremelkedés arra kényszeríti a fogyasztókat, hogy olcsóbb, gyakran kevésbé tápláló élelmiszereket válasszanak. Ez pedig súlyosbíthatja az alultápláltságból fakadó egészségügyi problémákat és a krónikus étrendhez kapcsolódó betegségeket, például a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, a 2-es típusú cukorbetegséget és bizonyos ráktípusokat.

A tudósok arra is rámutatnak, hogy a szélsőséges időjáráshoz kapcsolódó élelmiszer-infláció politikai jelentőséggel is bírhat. A történelem során gyakran idézték elő az élelmiszerárak emelkedése társadalmi zavargásokat és felfordulást. A jelentés szerint a magas infláció közvetlenül befolyásolhatja a választási eredményeket a modern demokráciákban.

„Az emberek érzik a hatást: az élelmiszerárak emelkedése a második helyen szerepel azon klímah hatások listáján, amelyeket a saját életükben tapasztalnak – közvetlenül az extrém hőség után” – mondja Kotz, hozzátéve, hogy egyértelműen szerepet játszott a megélhetési költségek növekedése a tavalyi amerikai választásokban. Az élelmiszerárak 2024-ben az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, valamint 2023-ban Argentínában is központi választási kérdésként jelentek meg.

Sürgető szükség az alkalmazkodásra és ellenállóképességre

A tanulmány következtetése szerint sürgősen szükség van az alkalmazkodásra és a reziliencia növelésére az élelmiszerbiztonság érdekében.

A kutatók szezonális és többéves klíma-előrejelzések alkalmazását javasolják, amelyek korai figyelmeztetést adhatnak a gazdáknak a rövid távú klímaszélsőségekre és azok terméshozamokra gyakorolt hatásaira. „A termelői szinten a klímafeltételekről szóló időben érkező információk lehetővé teszik a növényválasztás vagy a vetési ütemezés optimalizálását, hogy mérsékeljék a kitettséget és a hatásokat” – írják a tudósok.

A hosszú távú mezőgazdasági alkalmazkodási stratégiák szintén létfontosságúak lesznek. Bár a növényváltás és az öntözés gyakran felmerül mint lehetséges megoldás, ezek megvalósítását számos kihívás nehezíti. „Ez rávilágít azokra az erőforrás-, gazdasági és potenciálisan politikai korlátokra, amelyek gyakran akadályozhatják az alkalmazkodási stratégiákat – és amelyeket a kutatóknak és a döntéshozóknak alaposan mérlegelniük kell a hatékony megoldások azonosítása érdekében” – írják a szerzők.

Kapcsolódó anyagok:

Drámai terméscsökkenés fenyegeti az alapvető élelmiszernövényeket a század végére

A szélsőséges időjárás miatt évente 28 milliárd eurós veszteség éri az uniós gazdákat

Teljes élelmiszer-önellátás: a világon csak egy ország tudja megvalósítani

A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik