A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A világ egy „globális vízcsőd” korszakába lép, ahol a folyók, tavak és víztározók gyorsabban ürülnek ki, mint ahogy a természet képes lenne pótolni őket – figyelmeztetett kedden az Egyesült Nemzetek egyik kutatóintézete.
A jelentés szerint az évtizedeken át tartó túlhasználat, szennyezés, környezetpusztítás és az éghajlatváltozás hatásai számos vízrendszert olyan mértékben terheltek meg, hogy azok már a helyreállítás határán túl vannak, ezért új fogalom bevezetésére volt szükség, írja a Science Alert.
„A vízhiány és a vízválság már nem elégséges kifejezések a világ új vízügyi valóságának leírására” – áll az ENSZ Egyetem Víz-, Környezet- és Egészségügyi Intézetének (UNU-INWEH) friss jelentésében. Ezek a fogalmak korábban „figyelmeztetésként szolgáltak egy még elkerülhető jövőre”, miközben a világ már egy „új szakaszba” lépett.
A jelentés ezért a „vízcsőd” kifejezés bevezetését javasolja, amely olyan állapotot jelöl, amikor a hosszú távú vízhasználat meghaladja az utánpótlást, és olyan súlyos károkat okoz a természetben, hogy a korábbi szintek már reálisan nem állíthatók helyre.
Ez a folyamat megmutatkozik a világ nagy tavai zsugorodásában, valamint abban is, hogy egyre több jelentős folyó nem éri el az óceánt az év egyes időszakaiban. Az elmúlt öt évtizedben a világ óriási arányban veszítette el vizes élőhelyeit, mintegy 410 millió hektár tűnt el, ami majdnem az Európai Unió területével egyezik meg.
A felszín alatti vízkészletek apadása szintén a vízcsőd egyik jele.
A jelentés szerint a nagy ivóvíz- és öntözésre használt víztározók körülbelül 70 százaléka hosszú távú csökkenést mutat, miközben egyre gyakoribbak az úgynevezett „nulladik nap” válságok, amikor a kereslet meghaladja a kínálatot. Ez az új valóság „városi arca”. A klímaváltozás tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen 1970 óta a világ gleccsertömegének több mint 30 százaléka eltűnt, és ezzel együtt azok az olvadékvizek is, amelyekre emberek százmilliói támaszkodnak.
Őszinteségre van szükség
A következmények minden lakott kontinensen láthatók, de nem minden ország tekinthető egyenként vízcsődben lévőnek – mondta az AFP-nek Kaveh Madani, az UNU-INWEH igazgatója és a jelentés szerzője.
Madani szerint a jelenség egyértelmű „figyelmeztetés”, amely alapvető szemléletváltást követel a politikában. A vízhiányt nem ideiglenes problémaként kell kezelni. A kormányoknak „őszintének kell lenniük”, és „már ma be kell nyújtaniuk a csődkérelmet, ahelyett, hogy halogatnák ezt a döntést” – fogalmazott.
„Fogadjuk el ezt a keretet. Értsük meg. Ismerjük fel ezt a keserű valóságot ma, mielőtt még több visszafordíthatatlan kárt okozunk” – tette hozzá Madani. A jelentés meglévő adatokra és statisztikákra épül, nem kíván teljes leltárt adni a világ összes vízproblémájáról, sokkal inkább a helyzet újradefiniálására törekszik.
Alapját egy szakértők által lektorált tanulmány adja, amely hamarosan megjelenik a Water Resources Management folyóiratban, és hivatalosan is meghatározza a „vízcsőd” fogalmát.
„A jelentés egy kemény igazságot ragad meg: a világ vízválsága átlépte a visszatérés pontját” – írta közleményében Tim Wainwright, a WaterAid jótékonysági szervezet vezetője.
Néhány, a tanulmányban nem részt vevő tudós üdvözölte, hogy a figyelem a vízkérdésre irányul, ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a globális kép jelentősen eltérhet térségenként, és egy általános kijelentés figyelmen kívül hagyhatja a helyi szinten elért előrelépéseket.
Kapcsolódó anyagok:
Ankara egyes kerületeiben naponta több órára, váltott rendszerben zárják el a vízcsapokat
Irán drámai döntés előtt: Teherán víz nélkül maradhat, új fővárost kell alapítani
Kiderült, melyik lehet az első főváros, ahol teljesen elfogy a víz
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Quang Nguyen Vinh: pexels
TOP 5
