Szakemberképzés és utánpótlás-nevelés, a helyi beszállítói kapcsolatok élénkítése és az élelmiszeripar hazai gyártóit, termelőit, feldolgozóit, forgalmazóit együttműködésre ösztönző klaszter – többek között ebben látják a hazai agrárium fejlődésének és erősödésének lehetőségét vezető szakemberek, hazai vállalatok és civil összefogások.

Először Szegeden, a Magyar élelmiszeripari és beszállítói fórum és konferencia keretében ültek egy asztalhoz a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar meghatározó szereplői annak érdekében, hogy együtt találjanak közös megoldásokat a szektor kiemelkedő feladataira.

Bejutni a multikba is

„A hazai termelők áruinak bejuttatása a nemzetközi áruházláncokhoz, a nem tisztességes >>árfelhajtó<< tényezők kiszűrése, a magyar termékek piaci szerepének erősítése – ezeket a feladatokat vállalta magára többek között az ez év áprilisában megalakult Magyar Gasztro Térkép Klaszter” – mondta Orsolyák Zoltán, a szervezet elnöke. A szakmai összefogás a Magyarországon működő, az élelmiszer gazdasághoz kötődő vállalkozásokat, egyéni termelőket tömöríti, így gasztroláncokat éppúgy, mint civil szervezeteket vagy éppen nemzetközi áruházláncokat.

A konferencia célja a hazai mezőgazdaságban, élelmiszeriparban tevékenykedő gyártók, termelők, forgalmazók piaci szerepvállalásának bemutatása, az érdekek összehangolása, továbbá a kormányzati és civil kezdeményezések, folyamatok megismerése. „A mezőgazdaság, a hagyományos élelmiszertermelés elkötelezett híve vagyok, ezért örülök annak, hogy sikerült a kormányzatnak is hozzájárulnia ahhoz, hogy a jó minőségű magyar termékre igényt tartson a nagykereskedelem, a vendéglátás és a fogyasztók” – mondta el B. Nagy László kormánymegbízott.

Magyartermék-rendelet: fele mehet a levesbe

A magyar termékek piaci szerepének erősítésében kiemelt jelentősége van az ez év szeptemberében hatályba lépő magyartermék-rendeletnek, amely többek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés. A jelölési rendszer egyik célja, hogy a vásárlók számára egyértelművé tegye a termékek származási helyét, összetételét. A Magyar Termék Nonprofit Kft. becslései szerint közel felére fog visszaesni azon termékek száma, mely a „magyar termék” megjelölést használhatja, a mostani állapotokhoz képest. „Ha a teljes élelmiszerskálát nézzük, akkor jelenleg a termékek 40 százaléka használ valamilyen magyar termékre utaló megjelenítési formát, ez az egy éves türelmi idő leteltével maximum a 20 százalékot fogja elérni” – magyarázta Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „Fontos látni, hogy az egyes kategóriák esetében a gyártóknak nem átlagban, hanem tételenként kell eleget tenniük az elvárásoknak, így ez jelentősen meghatározza majd a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termékek” körét – hangsúlyozta az igazgató.

A jövő mezőgazdasága az utánpótlás-nevelésen is múlik

A hazai szakemberképzésben és az utánpótlás-nevelésben látja a fejlődési lehetőséget a mezőgazdasági gépgyártás piacán tevékenykedő Axiál Kft. A vállalat elindította a „Jövő Szakembereiért” programját, melynek célja, hogy a szervezet bekapcsolódjon a közép- és felsőfokú szakoktatásba. „Azt látjuk, hogy egy-egy generációváltáskor egyre kevesebb jól képzett és motivált fiatal lép a nyugdíjba vonulók helyére” – mondta el Polyák Tamás, az Axiál Kft. minőségirányítási igazgatója. „Sőt, az országnak vannak olyan területei ahol úgynevezett >>funkcionális munkaerőhiány<< van, vagyis – bár kimutatható a munkanélküliség – egyes szakmákból, gépészből, gépkezelőből, mezőgazdasági gépszerelőből nem vagy csak nehezen találni felkészült jelentkezőket. Hisszük, hogy a piaci verseny a jelen és a jövő mezőgazdaságában nem a termelők között dől el, hanem a termelési költségeken múlik, ami a 21. században kifejezetten technológia és gépi technika függő. Ehhez pedig képzett szakemberekre van szüksége minden piaci szereplőnek. Ennek érdekében szeretnénk a felnőttképzésbe bekapcsolódni szaktudásunkkal és OKJ-s képzéseket is indítani” – tette hozzá az igazgató.

Beszállítói fórum a helyi termelőkért

A konferencia egy beszállítói fórummal is kiegészül, mely során nemzetközi áruházláncok, vendéglátók várják termelők, potenciális helyi beszállítók jelentkezését annak érdekében, hogy a nagy áruházak polcain, az éttermekben a helyi, termelői áru is megjelenhessen. „Beszállítói stratégiánk szerves részeként, folyamatosan keressük azokat a helyi, jó minőségű termékeket gyártó, magyar kis- és középvállalkozásokat, akikkel hosszú távú, stabil partnerségi viszonyt alakíthatunk ki” – mondta el Eötvös Barbara, a Tesco vállalati kapcsolatok menedzsere. „A mai esemény lehetőséget biztosít arra, hogy a térség kisvállalkozóinak bemutathassuk erőfeszítéseinket, valamint ők is megismerhessék a vállalatunk által kínált lehetőségeket. Célunk, hogy azok, akik kisvállalkozóként ma partnereinkké válnak, közös döntéseink mentén, hosszú távon országos beszállítókká fejlődhessenek, illetve esetleg a Tesco hálózatán belül később export piacokra is eljuthassanak – magyarázta Eötvös Barbara.

Forrás: http://szegedcafe.hu/2012/09/23/felere-csokkenhet-a-magyarnak-nevezett-termekek-kore/