Igen, jól olvassa a kedves látogató honlapunkon, ismert már a vaj ízű margarin is. A multik uis nem restek, mindent megtesznek a vevőért, de ne szaladjunk ennyire előre.

Előbb mi is belevágnánk annak a kérdésnek a boncolgatásába, mi a jobb, a margarin vagy a vaj. A kérdés régóta a viták középpontjában áll, mely most kiegészült egy „kedves kis” videóval, hogy készíthető otthon margarin.

A picurka film a napokban volt látható a termelotol.hu oldalon, így jutottam végső elhatározásra, miszerint írni fogok az ellentétről, már csak azért is, mert jómagam, éppúgy, mint a termelotol.hu szerkesztője, a hazai, gazdák által köpült, adalékoktól mentes vaj mellett foglal állást.

Sok mindent hallottunk már, miért jobb a margarin, és miért a vaj. Egyesek odáig „vetemedtek”, hogy hangyákkal teszteljék a bolti margarint szemben a vajjal, és sokak meglepetésére, az apró jószágok kizárólag utóbbin csüngtek, míg a márkás termékeket egyszerűen hanyagolták.

Az urbanlegend.hu azonban védelmébe vette a margarint és állítja, egyes kémikusok szerint a margarin nem „kvázi műanyag”, hanem élvezhető árucikk, azaz a választás a két termék között ma már csak ízlés és pénztárca kérdése. (http://www.urbanlegends.hu/2012/03/vaj_vagy_margarin/)

Csak azt tudnám akkor, hogy eleink hogy bírták ki margarin nélkül, hisz ezen termék jobbára a múlt század második felében került a boltok polcaira, nem mellesleg nagyon jól felépített marketinggel a „rendszerváltás” után, melynek első fogása a vaj ellehetetlenítésében rejlett. A 90-es évek új prófétái szerint a vaj túl zsírosnak számított a modern táplálkozásban, így a zsírok mellett ab ovo száműzendővé vált az étkezésből.

Nem számított az sem, hogy az új termékek döntő többsége egészségre káros transzzsírsavakat is tartalmazott, a cél kizárólag a piac és profitszerzés volt. Ez be is következett, így a magyar termelők vaja háttérbe szorult, átadva helyét az új jövevényeknek.

Persze azért a piac egy szeletét ma is az őstermelők uralják, mely szelet, köszönhetően a hazai netes értelmiség globalizáció ellenességének, egyre jobban hízik. Vagyis a hazai vásárlók egy része ma már nem a bolti, sok esetben a külföldi vajat vásárolja, hanem kizárólag a magyar őstermelőit, mert hát valljuk be, utóbbi sokkal jobb, mint a nagyüzemi körülmények között előállított, vajra csak nyomokban emlékeztető „valami” vagy a kedves margarin.

De nézzük egy kicsit másképp a kérdést, mi a múltja, és az esetleges szomorú jövője az új terméknek a Hír24 2012. 07. 25-én leadott híranyaga szerint:

„A margarint Hippolyte Mège Mouriès francia vegyész fejlesztette ki a 19. században, III. Napóleon megbízatására, a vaj olcsó alternatívájaként, elsősorban a francia tengerészet élelmezésére. Mouriés formulájában volt egy zsírtartalmú adalékanyag, amivel a vajat elkeverve gyöngyfényű anyagot kapott. Az új terméket ezért nevezte el a görög 'gyöngy' jelentésű szóról: margaritari. Margarinját faggyúból készítette. 1869. július 15-én szabadalmaztatta, majd 1871-ben eladta a szabadalmat a holland Jurgens cégnek. A termék 1872-ben került kereskedelmi forgalomba. (Forrás: Wikipédia)"

"A Népegészségügyi Termékdíj (chipsadó) adózandó termékkörének bővítése kapcsán - a napokban több sajtóhír is megjelent, ezek szerint a margarinok nagy mennyiségben tartalmazhatnak egészségre káros transzzsírsavakat, és a kormány ezekre az élelmiszerekre is kivetné a népegészségügyi termékadót. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár egyelőre csak azt erősítette meg, hogy bővül a megadóztatott termékek köre, konkrétumokat azonban nem mondott.

Az egyik legnagyobb élelmiszereket, kozmetikumokat és tisztítószereket forgalmazó és gyártó vállalat nem sokkal Szócska Miklós bejelentése után közleményben hívta fel a fogyasztók a figyelmét arra, hogy az általuk forgalmazott margarinok transzzsírsav tartalma jóval alatta van a WHO által javasolt határértéknek. Kiemelték: termékeik nem hidrogénezett növényi olajokból készülnek, és „messzemenően teljesítik az Egészségügyi Világszervezet elvárásait".

"A félreértés abból adódik, hogy a nagy kiszerelésű ipari margarinok valóban tartalmazhatnak nagyobb mennyiségben transzzsírsavat, ilyen margarinokkal azonban a fogyasztók az üzletekben nem találkozhatnak. Az üzletekben kapható jól ismert márkájú margarinok nem hidrogénezéssel készülnek, gyakorlatilag nem tartalmaznak transzzsírsavat és fogyasztásuk biztonságos" - mondta megkeresésünkre dr. Molnár Kálmán, az Unilever Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója.”

Vajon miért ilyen hirtelen a reakció, veszélyben a biznisz? Még a végén kiderül, hogy a jó öreg vaj nem is (annyira) káros?

A vége felé némi bohóckodással is körített, de megfelelő tudományos szakvélemény is kölcsönözhető a Hír24-től, mely itt tekinthető meg, mi is a jobb, a vaj, vagy a margarin. (http://www.hir24.hu/elet-stilus/2012/07/20/vaj-vagy-margarin-margarin-vagy-vaj/)

A tudományos hangvétel azonban nem győzött meg minket, továbbra is a vaj mellett szállunk síkra. Miért? Leginkább, mert finom, természetes és mert hazai. A margarinról készült (első) film uis a hozzá jól értőknek megfelelően sejteti, mekkora ökolábnyommal készül, készülhet a margarin, ha figyelembe vesszük, hogy a gyártáshoz külföldről szállítandó kókuszzsír is kell, már ha az ott kapható termékek (külföldön) azzal készülnek.

Az itthon készülő termékek döntő többsége azonban másból készül, itt is felmerül azonban egy probléma amellett, hogy nem lehet tudni, honnan is, mely gyárból és mekkora ökolábnyomot feltételező szállítással érkezik Magyarországra ténylegesen a produktum (http://szepsegtar.blogspot.hu/2010/01/margarinok-osszehasonlitasa-rama-liga.html).De mi is ez a probléma?

Miért kell az amúgy is kémikusok által kifejlesztett margarinhoz annyi adalék, ezen belül pl. az Unilever által forgalmazott és közismert Rama margarinhoz tartósítószer, színezék és néven nem nevezett aroma? Ugyanez elmondható egyébként a szintén Unilever termék által piacra dobott Liga margarinról is, melynek összetevői közt szintén nincs megnevezve az aroma. Semmivel sem jobb a Tesco terméke sem, felmerül hát a kérdés, minek ennyi kémia, ha vmit a kenyérre akarunk kenni, vagy sütiben akarjuk felhasználni? Miért nem jobb akkor már a tiszta, bár állati eredetű, és nyilván koleszterint is tartalmazó, helyben előállított vaj, ha nem jár előállítása környezetszennyezéssel, terheléssel?

A közeljövőben még csak a chipsadó terhelheti a margarinok árát, mely nyilván be kell, hogy épüljön majd a multik által forgalmazott termékek árába, különben nem éri meg az értékesítésük, a multi pedig extraprofit nélkül marad. Mi lesz azonban akkor, ha egyszer a környezetterhelés és szennyezés okozta károkat is meg kell fizetni adók formájában akár a gyártás helyén, akár a célországban? Végleg búcsút kell mondanunk a kizárólag növényi alkotókból és adalékokból felépülő kémiai vegyületnek, a margarinnak?

Addig is van megoldás. Az itthon előállított, úttörő magyar margarinként is apsztrofált Delma egy variánasa nem más, mint a vaj ízű margarin, mely megnevezés véleményünk szerint önmagában eldönti a kérdést, mi a jobb, a vaj, vagy a margarin. Aki bővebb információt szeretne megtudni a vaj ízű margarinról, kattintson ide, ne csodálkozzon azonban, ha az Unilever Magyarország Kft honlapján köt ki. (http://www.unilever.hu/brands/foodbrands/delma.aspx)

Béer

Forrás: http://www.urbanlegends.hu/2012/03/vaj_vagy_margarin/ és http://www.hir24.hu/elet-stilus/2012/07/20/vaj-vagy-margarin-margarin-vagy-vaj/

Kép forrása: http://commons.wikimedia.org/wiki/File