Fő tartalom átugrása

Nem lehet a forrócsoki titka a jó csokoládé, hiszen benne van a nevében is, hogy csokoládéból készül, akkor meg hol a titok?! Az, hogy ki milyen miőségűt vásárol hozzá, és az hány százalék kakaót tartalmaz, lássuk be, erősen pénztárca és ízlés kérdése.

Maga a forrócsoki az Agymenők egyik részéről jutott eszembe, amikor Sheldon Cooper megemlíti, hogy azokban a hónapokban iszik forrócsokit, amelyiknek a nevében benne van az R betű. Úgyhogy a mai időjárásra, és az R betűs hónapra való tekintettel én is főztem egy forrócsokit.

Méghozzá szigorúan botmixerrel készítve! Szerintem ugyanis meg ez a titok!

Kézi habverővel soha nem lesz ennyire krémes, pont megfelelően habos a forrócsoki. Egyszer volt szerencsém Szántó Tibinek segétkeznem egy forrócsokizós napon, és aki ismeri Tibi csokoládéit, azt tudja, hogy komoly dolgokról beszélek.

Mindenféle fűszerrel dobtuk fel a csokikat, csepegtettünk bele illóolajat, öntöttünk hozzá pár csepp pálinkát, és tényleg elképesztően finomakat kevertünk a vendégeknek, de nekem ott is eszembe jutott, hogy már csak egy botmixer hiányozna, és a tökéletes forrócsokit önthetnénk a poharakba.

Állítólag barnacukrot nem szokás bele tenni, de nekem úgy ízlik a legjobban, ha nagyon magas a csokoládé kakaótartalma, és utólag mégis kerül bele pici cukor, hogy édesebb legyen. És a csokoládé és chili még mindig nem unalmas, de azért érdemes mást is kipróbálni!

Forrócsoki egy hideg őszi napra két személyre, felnőtteknek:

15 dkg étcsokoládé (nekem 80% kakaótartalmú)
1 dl tejszín
5 dl tej
barnacukor ízlés szerint
1 késhegynyi őrölt szerecsendió
1 késhegynyi őrölt szegfűszeg
1 késhegynyi őrölt chili
1/2 kk reszelt narancshéj
2 csepp narancs illóolaj
1 ek barackpálinka

A tejet felforralom, majd elzárom alatta a lángot, és előbb az apróra tördelt csokoládét, majd minden más hozzávalót belekeverek. Gyorsan, de alaposan összedolgozom a botmixerrel, és két előre melegített bögrébe töltöm.

Jó szürcsölgetést!

Forrás: http://fuszereslelek.blog.hu/2012/10/29/a_tokeletes_forrocsoki

TOP 5