Biomarha nem kergül

Az élelmiszerrel emberre is átvihető néhány állatbetegség feltűnése előtérbe helyezte mindenütt az állati takarmányok vizsgálatát, az állategészségügy, a higiéniai követelményrendszer áttekintését, a szennyező anyagok és szermaradványok (növényvédő szer, állatgyógyászati maradványok, GMO és radioaktív szennyezettség) vizsgálatát.

Kiderült, hogy a járványt valószínűleg maga az ember és a technológia fejlődése okozta azzal, hogy a vágóhídi hulladékokat, az elhullott állatok tetemét felhasználták takarmány dúsítás céljára a drágább növényi fehérje takarmányok kiváltására. A fehérje feldolgozó üzemekben alkalmazott „takarékos” technológia miatt (hőkezelés elhagyása, zsíroldószerek mellőzése) az igen nagy ellenálló képességű kórokozó megőrizte fertőző képességét.

Az évek óta ökológiai termelést folytató állattartók – a mai kóroktani ismeretek alapján – bízhatnak ezen betegségek elkerülésében.

Az ökológiai gazdálkodást eddig kétséggel fogadó egyes szakértők szerint a hazai húsmarha állomány többsége eleve adja a bio jellemzőket. Ugyanakkor tudjuk, hogy nem elegendő az adottság és a lehetőség megléte a biohús termeléshez, mert ma már rendeletek szabályozzák az élelmiszerek ökológiai követelmény szerinti előállítását, forgalmazását. E szerint a biominősítésűnek nyilvánítható élelmiszer alapanyagok esetében az előírások betartását ellenőrizni, dokumentálni és tanúsítani kell minden fázisban, a termelés helyétől a fogyasztóig.

Az ökológiai állattartás követelményeit teljesítők a takarmányozás során – többek között – az alábbi szabályokat követik:

Mindezek mellett az ökológiai állattartásban elsősorban a külterjes viszonyok közt tartható kevésbé igényes, ellenálló képességükről híres régi magyar állatfajták kerülnek alkalmazásra, mint a szürke marha, mangalica, racka juh, bronzpulyka, gyöngytyúk.

Az ökológiai állattartás nem terheli a környezetet és ez a viszony kölcsönös: a környezeti ártalmaktól mentesül a bioállat.

A magyarországi ellenőrzött ökológiai gazdaságokból ma még nagyon kevés állati termék kerül a fogyasztók asztalára, a húsmarha állománynak csupán 10%-a kerül biotanúsításra. A marhahústermelés 90%-a, ezen belül a biohús szinte teljes egészében exportra kerül, az utóbbi hónapok eseményei miatt a keresletben élénkülés tapasztalható.

Az európai élelmiszerválság és pánik rávilágított arra, hogy a fogyasztók egészségét veszélyeztető kockázati tényezők kezelésében alkalmazható biztonsági intézkedések jelenlegi keretei nem következetesek. Az elmúlt évben az Európai Bizottság is áttekintette az élelmiszerbiztonsági politika alapvető elemeit és a javaslatait Fehér Könyvben foglalta össze.

A három évre tervezett akció az ökológiai termelés során már egy évtizede folytatott gyakorlatot veszi át fő elemeiben:

• alkalmazni tervezi „farmtól az asztalig” elvet, ami az élelmiszerlánc minden elemére kiterjedő ellenőrzési rendszer;
• megalakítja az Európai Élelmiszer Hivatalt, melynek elsődleges célja – a fogyasztók bizalmának visszanyerése és megőrzése érdekében – ellenőrzési rendszer működtetése.

A magyarországi helyzet egyenlőre megnyugtatónak tűnik, a veszély azonban jelen van. Valószínűsíthető, hogy nem vonhatjuk ki magunkat az immár európányi területen uralkodó folyamatokból, jelenleg beláthatatlan milyen hatással lesz a fogyasztási szokásokra az évek óta tartó élelmiszer botránysorozat. Ebből a helyzetből egyik kiutat az ellenőrzött, dokumentált ökológiai módszer terjedése jelentheti.

Az élelmiszerek okozta veszélyre a lakosság az egészségesnek tekintett élelmiszerek iránti kereslettel, a napról napra terjedő bio élelmiszerek fogyasztásával fog válaszolni, mindez ösztönzi a biotermékek előállítását és forgalmazását, esélyt ad arra, hogy az eddig csak szűk rétegek által fogyasztott biotermékeket mind többen megvásárolják.

Boda Mihály
MÖSZ titkár

Forrás: http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&