Fő tartalom átugrása

Gyakran emlegetik Magyarországot, mint a vizek országát, mert vizeink tekintetében egyedülállóak vagyunk, mind minőségi és mennyiségi szempontok alapján, de egy kettősség is megfigyelhető ezen a területen. Országunk a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért folyóink nagyrészt külföldről érkeznek hazánkba. Ahogy jönnek, úgy mennek, mondhatnánk, azaz vízkészleteink nagyban másoktól függenek.

Igaz ugyanis, hogy erősek vagyunk felszín alatti vizeinkben, de az is igaz, hogy nagyon gyengék a felszíni vizekben, így hazánk vízkészletének 95%-a külföldi országokból származik. Egy nagyon érdekes összehasonlítás alapján, „a víztől való függőség” táblázatán, világviszonylatban a 171. helyen vagyunk a 176 ország közül, tehát adottságaink ezen a téren rendkívül rosszak.

Most nézzük, mi kerül a poharunkba

A felszín alatti vizek minősége általában kedvezőbb a felszíni vizekhez képes és hazánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy 94-95%-ban ivóvizünket felszín alatti vizekből nyerjük. (Felszíni vizek alatt tavakat, folyókat és víztározókat értjük. Felszín alatti vizek pedig talajvizet, mélységi rétegvizeket, parti szűrésű vizet és karsztvizet jelentenek.)

Igaz-e, hogy a Duna vizét isszuk?

Tény, hogy legnagyobb százalékban (40%) parti szűrésű vizekből kapjuk ivóvizünket, ez főleg a Duna menti területekre jellemző, ezért Budapest lakossága is parti szűrésű vizet iszik. A parti szűrésű vizet tényleg a Dunából vagy más folyókból és tavakból nyerik, de az először egy úgynevezett természetes lassú szűrésű folyamaton megy át, ami azt jelenti, hogy a folyóvíz talaj- és kőzetrétegeken csordogál keresztül és így megtisztul.

A parti szűrésű vizek minősége azonban ingadozhat, ugyanis, ha a folyó állása magas, akkor a fúrt kút a parti szűrésű vizet hasznosítja, de ha a folyó vízállása alacsony, akkor parti szűrésű víz helyett a kút a talajvizet fogja a felszínre pumpálni. Így ezeknél a kutaknál a víz minősége romolhat, mert a talajvízben előforduló szennyező anyagok kerülnek az ivóvízbe, ami sajnos egyre rosszabb tendenciát mutat az elharapózott mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések miatt.

Továbbá hazánkban, amikor a parti szűrésű kutakat telepítették, akkor kizárólag a mennyiségi szempont volt a döntő és a víz minőségének változását nem igazán vették figyelembe. Elég sok helyen a szűrőréteg vastagsága nem tudja biztosítani a kívánatos 4-6 hetes szűrési időt, ezért az egyik kiemelt jelentőségő szennyezés ezekben a vizekben a hajóforgalomból és az iparból származó kőolajszármazékok lehetnek.

A második legnagyobb arányban (30%) felhasznált víz a magyar ivóvízfogyasztásban a mélységi rétegvíz.

A rétegvizek legnagyobb előnye, hogy mélységük miatt, általában több vízzáró réteg helyezkedik el felettük és amennyiben azon nincsenek nagyobb sérülések, az ember által okozott szennyezések nem jutnak le a mélybe. Magyarország természeti adottságai miatt a rétegvizekben előforduló néhány komponens koncentrációja sajnos meghaladja az ivóvízszabvány határértékeit, így azt kezelni kell, mielőtt emberi fogyasztásra kerülhetne. Ez magyarázza azt, hogy a magyar vizeknek a megengedettnél nagyobb a bór vagy arzén koncentrációja és ez elég nagy problémát tár a vízügyi szakemberek elé. Ennek okán, Magyarországon körülbelül 1,5 millióra becsülik azok számát, akik ivóvize nem felel meg az előírásoknak.

A harmadik legnagyobb arányú felhasználási területet a karsztvizek jelentik.

Kémiai szempontból ezt tekintjük a legjobbnak az ivóvízellátásban és a legtöbb esetben a fertőtlenítésen kívül további kezelést nem igényel, mielőtt ivóvízként használjuk. Sajnálatos tény, hogy a karsztvizek egyes vízgyűjtő területein nem fordítanak kellő figyelmet a vízbázis védelmére, így ennek következtében szennyezés léphet fel. Így került például a Balaton-felvidék egyes karsztvizeibe nitrát.

Sajnos a felszíni vízgyűjtő területről történő szennyezőanyag bemosódás, illtetve a felszín alatti vízgyűjtő területek felett elhelyezett hulladéktárolók, vagy a szennyvízelvezetés hiánya is rontják nagyszerű karsztvizeink minőségét.

A talajvizek szerepe az ivóvízellátásban ma már nem jelentős.

Ennek oka, hogy a mezőgazdasági és ipari szennyezés miatt a talajvizeink mára már katasztrofális állapotba kerültek. A beszivárgó műtrágyák, a kommunális hulladékok és a veszélyes hulladékok nem megfelelő elhelyezésének okául, illetve a szennyvizek gondatlan kezelése miatt, a káros anyagok egy része már eljutott a talajvizeinkbe, ezért több vízművek is felhagyott az ivóvíz talajvízből való kinyerésével az utóbbi években.

A magyar ivóvíz tényleg jobb minőségű más országokhoz viszonyítva.

A Duna bőséges parti szűrésű vízzel lát el bennünket, illetve karszt- és rétegvizeink elegendőek, jó minőségűek, és ha vigyázunk rájuk, akkor csak kisebb utókezelésre szorulnak. Nekünk nem kell a Szajna vagy a Temze vizét inni! Mélységi, felszín alatti vizeink csak emberi gondatlanság következményeként szennyeződhetnek be, de egyébként a természet ajándékai országunknak.

A vizeink jók és már csak egy kis csiszolásra szorulnak. Szűrjük meg a klórtól, illetve azoktól a határérték feletti anyagoktól, amiket a vízművek nem kezelt és máris bátran fogyaszthatóak lesznek. Fölösleges folyamatosan ásványvizet vásárolnia, vagy drága, túlzott mértékű szűrést végző bonyolult berendezéseket beszerelnie több százezer forintért. Ez a probléma nagyon egyszerűen rövidre zárható és napi pár forintból élvezhetjük a kristálytiszta magyar mélységi vizeink csodálatos zamatát.

A www.vizmegoldas.hu oldalon bemutatott egyszerű szűrési módszerrel, minden kockázatot jelentő anyagtól megszabadulhat és teljesen nyugodt lelkiismerettel fogyaszthatja a csapvizet, vagy fürödhet benne. Ez a megoldás pont azokat az anyagokat szűri ki, amik valóban jelen vannak a hazai vízben: az esetleges nehézfémeket, mint arzén, vagy a kőolajszármazékokat, valamint permetszer és műtrágya maradványokat és a fertőtlenítéshez használt büdös klórt, de a vízben mégis meghagyja mindazokat az ásványi anyagokat, amelyek jók a szervezetnek és amik különösen értékessé teszik országunk vizeit. Olvasson erről tovább itt: www.vizmegoldas.hu.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/velemeny/milyenek-a-magyar-vizek-valoban-felnunk-kell-a-csapviztol.html

TOP 5