Csodálkoztunk, mint a borjú az új kapura, amikor megláttuk a vöröses-barnás frizurával legelésző grauvieh teheneket. Elsőkként érkeztek Romániába, de az állomány nyárra már szaporodni fog. Csíkmadarason otthonra lel ez a fajta, hiszen a vegyes hasznosítás mellett alkalmas a ridegtartásra, és a legelőn is jól teljesítenek. A biogazdaságban mindenképpen alapozni lehet majd rájuk.
Biogazdához látogattunk el a napokban, olyanhoz, aki már nemcsak álmodozik arról, hogy egyszer áttér az ökológiai gazdálkodásra, hanem pár évvel ezelőtt belevágott, és megvalósította biogazdaságát. A gazda ettől még nem értékesíti kétszeres áron a biotejet, de tudja: családja egészséges élelmiszert fogyaszthat, és a bevételt nem a konvencionális technológia alkalmazása emészti el.
Fazakas Imre csíkmadarasi gazdálkodó 2000-től foglalkozik nagyban mezőgazdasággal, az első években a konvencionális gazdálkodást próbálta ki. Az intenzív állattartás része volt a fehérjedús takarmány, amely GMO-szóját is tartalmazott. A tehenek ennek megfelelően tejeltek, és eközben egyre több egészségügyi probléma adódott az állományban, mivel az állatok nem kezdték bírni a „tuningolást”.
Egy idő után a mennyiségi termelés helyett elsőrendű szempont lett, hogy mi kerül a család asztalára. Hosszabb ideig fontolgatta az ökológiai gazdálkodásra való áttérést, míg végül egy szakmai előadáson hallottak adták meg az impulzust a végleges döntéshez, hogy áttérjenek a biogazdálkodásra.
A takarmánynövények előállítása mellett a tehenészet is túl van már az átállási időszakon. Összesen három évre volt szükség, hogy a tanúsítványt is megkapja a gazdaság. Az átállási időszakban a jövedelemkiesés pótlására kapott támogatás hozzájárult a bevételhez, és ez nem volt elhanyagolható összeg – mondja a gazda. A konvencionális gazdaságoknak járó szubvenció mellett a biogazdaságoknak nyújtott kiegészítő támogatás is sokat segített.
A tej értékesítése során egyelőre nem jelent plusz bevételt a gazda számára a biominősítés megléte, de hosszú távon mindenképpen megéri – véli a gazda. Amikor belevágtak a biogazdálkodásba, a tejfelvásárló is biztatta, de közben kiderült, nincs lehetőség a biotej külön begyűjtésére, így többletpénz sem jár érte. A minőség azonban a felvásárlónak is garancia.
A csíkmadarasi gazda tavaly kezdett egy hatvan férőhelyes istálló építésébe, ahol már sajtműhely és érlelő is készül. Nem véletlenül, hiszen a gazda a sajtkészítő tanfolyamot is elvégezte, és alelnöke a Székely Sajtkészítő Kézművesek Egyesületének. A gazda a tej értékesítését hosszú távon saját készítésű sajtok előállításában látja.
Meglátása szerint az állattartás és a takarmánynövények előállítása jól kiegészítik egymást, sőt a biogazdaságban a növénytermesztés nem is működne állattartás nélkül, hiszen a szerves trágyára nagy szükség van a növénytermesztésben.
A gazdaság új büszkeségei a Tirolból hozott grauvieh szarvasmarhák. A fajta előnyei, hogy bírják a ridegtartást, és jól teljesítenek a legelőn. A közepes testsúllyal rendelkező állatok energiaszükséglete nem nagy, ugyanakkor őshazájában a tapasztalatok szerint a tizenöt laktációs időt is megérik.
A vegyes hasznosítású tiroli fajtára rá is csodálkozhatunk, mint borjú az új kapura. Nem csoda, hiszen – a gazda szerint – ezek az elsők, amelyek Romániába érkeztek. A szürke-fekete tehenek szarvuk között barnás-vöröses frizurát viselnek.
Fazakas Imre jól ismeri a helyi szarvasmarha állományt, és úgy véli, a piros-tarka esetében a szelekció és a túlnemesítés következményeként egyre több gond adódik a helyi állományban. A legelőre való járást nem bírják a tehenek, ugyanakkor a nagy tejhozam eredményeként gyakoriak lettek a tőgygyulladások.
Az ökológiai gazdálkodásra való átállás során a legfontosabb a gazda elhatározás – véli Fazakas Imre. Nagyon sokszor lehet hallani, hogy amit egy-egy gazda a kertjében előállít, az majdnem bio. Azonban köztudott, hogy a háztáji gazdaságok esetében nagyon sokan vegyszereznek lépten-nyomon, annak ellenére, hogy a szülők, nagyszülők kertjeikben odafigyeléssel hagyományos módszerekkel tudtak termelni.
Saját tapasztalatából kiindulva a gazda úgy látja: a biogazdálkodás bevezetése óta elsősorban a termelési költségeket tudta ésszerűsíteni úgy, hogy a termésmennyiség nem csökkent. Korábban ugyanis a gázolaj, a konvencionális gazdaságban alkalmazott technológia, a vegyszerek a bevétel jelentős részét elvitték. Az állatok trágyáját visszaforgatva, valamint a vetésforgót betartva szép eredményeket lehet elérni.
És ami egyáltalán nem mellékes, hogy az előállított terméket bátran a családi asztalra lehet tenni: minden egészséges.
(Fotók: Mihály László)
Forrás: http://7hatar.ro/html/index.php/hu/biokert/469-osztrak-letelepedettek-a-madarasi-biogazdasagban
TOP 5
