Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_originalphotos_1203_120305a1_piacra_2.jpg

(Szerkesztő megjegyzése: Aki nem olvasta a cikk első részét, az itt megteheti: http://www.utajovobe.eu/hirek/elelmezes/332-piacra-ki--a-humusz-filmje--az-ostermeloi-piacok-letjogosultsaga-a-fenntarthato-fejlodes-szemszogebol)

A mellett, hogy ma még nehéz állandó vevőkört fenntartani, komoly terhek is sújtják az őstermelőket. Mint ahogy az első részben látható filmben is elhangzik, a helypénz igen megterheli a kasszát, illetve a régi piac nem elég „korszerű”, nem úgy, mint a „piacpláza”.

A valódi cél azonban nemcsak az őstermelői piacok felszámolása volt a 90-es évek elejétől kezdődően, hanem az addig a vevő és az eladó között fennálló, jól prosperáló kapcsolat végleges megszüntetése. Csak így juthat uis bármelyik áruházlánc vevőhöz, saját piachoz. Ez többé-kevésbé sikerült is Magyarországon az elmúlt 22 évben, hisz ma már bármely kisebb település is rendelkezik legalább egy apróbb áruházzal, ez nem kérdéses.

Látszólag a bevásárló központok tudásával nehéz versenyezni.  „Kényelmes bevásárlást”, a mindent egy helyen, nagyon olcsón jól ismert szlogent hangsúlyozva, megfelelő, - a gagyit is eladjuk – marketinggel csalogatják a vásárlókat, és ez is van olyan sikeres, mint a korábbi terjeszkedésük.

A legfőbb probléma azonban, mint kiemelésre került, az őstermelővel való kapcsolat megszakításában keresendő. Ezért sokan, akik elveszítették ezt a kapcsolatot az elmúlt néhány évben, nem tehettek mást, mentek az őstermelőik után, vagy helyben kerestek újakat. Hogyan is alakult mindez az elmúlt években?

Köztudott pl., hogy a szezonális gyümölcs a legolcsóbb, és ezzel az árral az áruházlánc se tud versenyezni. Így sokan eleve az országút mellett elterülő termőföld mellől kezdtek el vásárolni, akár szedd magad akció keretében is. Az itt kialakult kapcsolat aztán meghozta a saját maga gyümölcsét is, hisz aki tudott, nemcsak a 3-4 hétig termő cseresznyét vagy epret vásárolta az őstermelőtől, hanem minden mást is, krumplit, répát, paradicsomot. De még tej- vagy hústerméket is, esetleg más őstermelőtőktől persze, de mindent egy helyen. Miért? Mert nyilvánvaló, hogy ez a vásárlás legolcsóbb módja, jóval olcsóbb, mint a bevásárlóközpontban, bárhogy próbálnak bárkit is befolyásolni a tv-ből naponta ömlő reklámok. Ha bárki tesz egy próbát, hamar rájöhet, hogy összességében az őstermelőtől vásárolva jobban jár, mint a bevásárlóközpontban, hisz a multi profitját vkinek csak állnia kell, nem?

Mivel az őstermelői termény vagy termék köztudottan jóval jobb minőségű, mint a multié, kisebb vásárlói közösségek kezdtek el kialakulni, így általában egy ember ment el megvenni mindent mindenkinek, pl. a munkahelyi kollektívának az összes árut, vagyis nemcsak az őstermelők kezdtek el összefogni és egymást ajánlani, hanem a vevők is.

A lehetőségeket felismerve, több őstermelő is önszerveződésbe kezdett, és elkezdte kialakítani saját, ahogy egyik esetben elkeresztelték magukat, Három Kaptár zöldségközösségüket (http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/10/24/08/Zoldsegkozosseg_keresi_kovetoit.aspx) vagy, más terméket feltételezve, mint a zöldség vagy a gyümölcs, kényszer szülte terjesztési hálózatukat. Így kerül pl., - ahogy az egyik vásárló is elmondja -, a nem „manipulált”, a valódi tej beszállításra az otthon rendelőknek a Házhoz jön a valódi tej - 1. rész c., 2010-ben készült filmben. Ez kényelmes vásárlás? Az.

" type="application/x-shockwave-flash" width="480" height="360">" />

A film röviden sommázza azt is, miért más minőségű, miért jobb az őstermelő teje, tejterméke. Emígy megfelelő nyilvánvalóan, - bár erről nem esik szó ebben, csak az első részben leforgatott filmben -, a sertést tartó farmer bárminemű disznósága, szalonnája, kolbásza, és más terméke is a multiéhoz képest. Mindez természetesen tartósítószer nélkül.

Vagyis az alapvető élelmiszerek beszerezhetők közvetlenül is, ha bárki kis figyelmet fordít minderre, és kicsit utánajár. De nagyon nem is kell utánajárni, hisz a Tudatos Vásárló által üzemeltetett zoldterkep.hu, vagy a www.termelotol.hu oldalon bármilyen szükséges információ beszerezhető.

A Házhoz jön a valódi tej c. film megjelenése óta, pontosabban azzal már párhuzamosan elkezdték hódító körútjukat a tejautomaták is, melyről korábbi cikkünkben adtunk hírt. A szintén kényszerből életre hívott rendszer, hogy hogyan nem, mégis csak működőképes. (http://www.utajovobe.eu/hirek/elelmezes/237-tejautomata) A cikkben közölt tejautomata térkép alapján bárki megtudhatja, hol vásárolhat lakóhelyéhez legközelebb termelői tejet.

Az önszerveződés lehet más természetű is. Ahogy az Évkerék Ökotanya fogalmaz honlapján, az AMAP rendszer azon közösségi elven, elképzelésen alapszik, amely a fogyasztókat és a kistermelőket közvetlenül összekapcsolja, ezáltal lecsökkenti a közvetítési költséget, elérhető áron értékesít friss- és szezonális változatosságot kínáló-, egészséges- bio terményeket; mindemellett tisztességes megélhetést biztosít a természetszerű mezőgazdálkodást folytató családi termelők számára.

Ebben a francia eredetű közösségi együttműködési formában (AMAP) a fogyasztók elkötelezik magukat egy környékbeli kisgazdálkodó mellett rövidebb vagy hosszabb időszakra, hogy ez alatt az idő alatt terményeket vásároljanak tőle (pl.: gyümölcs, zöldség, tojás, hús vagy sajt) egy előfinanszírozásos dobozrendszer formájában. Cserében a gazdálkodó elkötelezi magát, hogy zöldségeket vagy egyéb terményeket termeljen fix áron, melyeket heti rendszerességgel elvisz egy elosztópontra. (További információk a http://evkerek.blogspot.com/p/mi-az-az-amap.html oldalon olvashatók.)

Az önszerveződő rendszer önmagáért beszél, akinek azonban nem telik a bio minőség megfizetésére, csatlakozhat más kezdeményezéshez is, így pl. a Szatyor Bevásárló Közösséghez, bár biotermékeket ők is „forgalmaznak” Pesten és vidéken is, pl. Kecskeméten. Mi az alapelvük? Az ország több városában is működik az önkéntes munkán alapuló szervezet, amely az áruházláncok kikerülésével összeköti a helyi termelőt és a vásárlót. Az utóbbi egy évben „hihetetlen mennyiségű embert érdekel ez a fajta alternatív vásárlás”, mondja a Közösség egyik alapítója. Hozzáteszi, nyilván megvan az oka. Hogy miért nyer mindezen a vásárló és az őstermelő, megismerhető a filmből, további információ a Szatyorboltban olvasható (http://szatyor.org/).

" type="application/x-shockwave-flash" width="640" height="360">" />

A fent említett esetek jól példázzák azt, hogy bárki társulhat olyan szervezethez, vagy önmaga is létrehozhat olyan közösséget, mely által képes megfelelő minőségű élelmiszerrel ellátnia saját magát, vagy családját. És nemcsak a zöldség vagy a gyümölcs rendelhető meg ebben a formában. Ha néhány vállalkozó szellemű megrendelő összeáll, egy sertés is felhizlalható vidéken előfinanszírozással, melyet, ha évvégével levágnak, mindenki megkaphatja a neki jutó részt. Hasonló elképzeléseket tart szem előtt egyébként a kormány is, csak nyilván makrogazdasági szinten. (http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/egy-koca-egy-porta-hatmillio-magyar-sertest-akar-a-kormany-399232)

A fenntartható fejlődés szempontjából a jövő nemzedékére különös hangsúly helyeződik. Ahhoz, hogy ők is egészségesen nevelhessék fel gyermekeiket, nemcsak hogy fenn kell tartanunk az őstermelői réteget és ezzel az évszázadok óta jól működő, és világhíres mezőgazdaságunkat, hanem meg is kell nekik tanítanunk, hogy kell a különböző közösségeket működtetni ahhoz, hogy felváltva a multik által működtetett vegyszermentes gazdálkodást és az arra épülő kereskedelmet, ne csak környezetünk épsége maradhasson fenn, hanem abban a korszerűen és egészségesen táplálkozó jövő nemzedéke is.