Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

S-es és L-es tojásÖtven forint alatt már alig kapni tojást, hatvan fölött viszont simán. Utánajártunk, hogy miért lett ilyen drága. Bekukkantottunk néhány ezer tyúk alá és a nem is olyan titokzatos lengyel szálat is felgöngyölítettük. Videóriport.

A legolcsóbb negyvenegynéhány, de alapból lehet kapni hatvan-hatvanötért. Drága lesz idén a húsvét, a tojásár drasztikusan emelkedett. Míg 2011-ben még 30 alatt is lehetett kapni, február végén már a legolcsóbb, legkisebb tojás is többe kerül, mint 40 forint. Bekukkantottunk néhány ezer tyúk alá, meg egy budapesti nagyáruház polcára, hogy rájöjjünk, mitől.

" frameborder="0" width="640" height="360" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;">

Műbalhé, luxus, lengyelek

A Fészek Aranya Kft. egy mélyalmos tojástelep. Több ezer tyúkot tartanak itt, nem luxus-, hanem állatbarát körülmények közt. A telep gazdasági vezetője, Seszták Miklós szerint az, hogy az EU úgynevezett tyúkjóléti intézkedéseimiatt drágul a tojás, csak műbalhé. A termelőket többek közt nagyobb tojóketrecekre kötelező uniós rendelet ugyanis 1999-ben született, Magyarországon 2003 óta van érvényben, az idei év elején véget érő moratóriumról (tehát arról, hogy legkésőbb addig el kell végezni a ketrecek cseréjét) már legalább nyolc éve tudnak a termelők. Sokan vannak azonban, akik mégsem költöttek rá. Másra kellett a pénz, van ilyen.

A január elsejei határidőt Magyarországgal együtt egyébként 14 tagállamnak sikerült nem betartania. Jött is az EU-s büntetés és a kötelezettségszegési eljárás. Seszták Miklós szerint ennek ellenére nem lehet csak a termelőket vagy csak az uniót hibáztatni, hiszen a takarmányárak drasztikus növekedése, a tojáshiány, az áfaemelés és a dráguló lengyel tojásimport szintén felfelé nyomja az árakat.

Fotók: Neményi Márton

A lengyelek képbekerülése már régóta téma a tojásbizniszben. A „polákoktól" érkező hatalmas mennyiségű, korábban igen olcsó importtojás ugyanis jócskán befolyásolja a hazai árakat. Mivel Lengyelországban szintén bevezették az EU-s tyúkjólétet, a lengyel tojásár nagyjából két és félszeresére nőtt az év eleje óta, ez pedig megnyomta a magyar tojások árát is.

Hogyé' adja, hogyan tartja, kend?

A boltban már 50-60 forintba kerülő tojás ára a tyúkból kikerülve jóval alacsonyabb – az áruház polcáig, útközben rakódnak rá a pluszforintok. Nyilván, de hogyan? Kezdjük úgy, mint egy szakácskönyv: vegyünk egy átlag, közepes méretű (hazai) tojást. Amikor a délceg magyar tojóból „kipotyog" még csak kábé nettó 25-26 forintba kerül. Ez a takarmány, a tartás, a madár, az áram, a víz költségek összesítése egy tojásra vetítve. A 25-26 forintra aztán rárakódik a csomagolás, a szállítás, a munkaerő, satöbbi költsége és az áfa. A nagyáruház már 34-35 forintos bruttó áron veszi át a termelőtől. Itt jön képbe a bolt haszna, mely akár 45-55 százalék is lehet. És lám: megszületik az 50-60 forintos tojás.

Így képződik a tojás ára

A tyúkok tartási körülménye is befolyásolja az árat, de az újfajta ketrecek bevezetése óta már szinte elenyészik ez a különbség. Azt, hogy hol éldegél a tojó, a tojáson és a dobozán is lehet látni. Alapvetően négyfajta módszert tartanak számon, ezekhez kódszámok is tartoznak. A 0 a legdrágábbat, a biotartást jelöli. Az 1-es a szabadon tartást – ez Magyarországon alig létezik (főleg a vadmadarak betegségei miatt) –, a 2-es a mélyalmost, a 3-as pedig a ketrecest. A mélyalmos azt jelenti, hogy a tyúkok egy hatalmas istállóban négyzetméterenként maximum 9-en éldegélnek. Szűkösen ugyan, de sétálgathatnak, kapirgálhatnak. A „luxusketrecekben" ezzel szemben négyzetméterenként nagyjából 13-14-en zsúfolódnak össze, rácsok mögött élik le életüket. Sok olyan tyúk van, ami nem bírja ezt a bezártságot és kannibállá válik. Nem vicc.

Szép-e? Nagy-e? Rántottának való-e?

Az áruházakban kapható negyvenakárhány forintos tojás a többihez képest ugyan olcsó, de nem biztos, hogy jobban megéri, mint az ötvenvalahány forintos, de nagyobb tojás. Legkevesebb pénzért ugyanis általában csak az úgynevezett S-es méretű tojásokat lehet kapni, drágábban pedig az L-XL-eseket. Minőségi különbség köztük elvileg nincs, a tojásokat tömegük szerint sorolják be a kategóriákba: S az 52 gramm alatti tojásokat jelöli, M az 53-63 grammosakat. Az L-es tojások 63 gramm felett vannak, az XL-esek pedig 73 felett. Tehát míg egy S-es tojásnál egy L-XL-es nagyjából 60 százalékkal nagyobb, az ára 30 százalékkal több.

Rántottát talán az utóbbiból érdemes.

120322d4_tojas_szerzo_elm.jpgSzerző: Kustánczi Norbert

Forrás: FN24