Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

120327d1_water_arm_elm.jpg(Szerkesztő megjegyzése: Harc a vízért már eddig is folyt és ezután is folyni fog az országok között, csak jóval nagyobb intenzitással. Szomáliáról pl. az Oktatási Segédlet/Élelmiszerválság/Élelmiszerhiány – éhínség/2. oldal/11 c. részében olvashat.

A víz főszerepet játszhat az államközi konfliktusokban és a terroristák kezében a következő évtizedekben néhány kulcsfontosságú térségben, köztük a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában - állítja egy amerikai hírszerzései jelentés.

Az értékelés egy döntéshozóknak készült, titkos októberi beszámoló szélesebb közönségnek szánt változata. Bár a következő 10 évben valószínűtlen, hogy államok fognak háborúzni a vízért, annak folyamatos hiánya egyes területeken hatással lehet az amerikai érdekekre - vélik elemzők.

Különösen fontos ebből a szempontból a tíz országon áthaladó Nílus, a Törökországot, Szíriát és Irakot érintő Tigris, illetve Eufrátesz, az Indus és vízgyűjtő területe, amely Afganisztán, Pakisztán, India és a tibeti térség számára játszik kiemelkedő szerepet, illetve az Izrael, a palesztinok és Jordánia között vita tárgyát képező Jordán folyó.

"Ahogy egyre komolyabbá válnak a gondok a vízzel, úgy nő a valószínűsége annak, hogy az államok azt a befolyásgyakorlás eszközeként fogják használni" - mutatott rá egy magas rangú amerikai hírszerzési tisztségviselő. Szerinte a század közepe felé haladva nő a valószínűsége annak, hogy a vizet fegyverként fogják használni, és előfordulhat, hogy egy állam megtagadja az ahhoz való hozzáférést egy másiktól. Emellett a vízhálózat a terroristák célpontjává is válhat.

A  vízkészletekért folytatott harc konfliktusokhoz vezethet

A szűkös vízkészletekért világszerte folytatott versengés a terrorveszély növekedéséhez, konfliktusokhoz és politikai instabilitáshoz vezethet a következő évtizedekben - jelentette ki a víz Világnapján Washingtonban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter.  Clinton egyúttal ismertette az új amerikai vízügyi partnerségi programot, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok az erre rászoruló országokkal megossza saját vízgazdálkodási tapasztalatait.

120327d2_water_arm_elm.jpg

"Úgy gondolom, hogy a hírszerző szervek megállapításai kijózanítóak" - hangsúlyozta az amerikai diplomáciai tárca vezetője arra a Nemzeti Hírszerzési Tanács által az ő kérésére elkészített felmérésre hivatkozva, amelynek a 2040-ig szóló következtetéseit most hozták nyilvánosságra.  A jelentés szerint Észak-Afrikának, a Közép-Keletnek és Dél-Ázsiának "jelentős kihívásokkal kell majd szembenézniük a vízügyi gondok kezelésében", különösen a népesség és a gazdaság igényeinek növekedése, valamint a klímaváltozás következtében.

"Ahogy a világ népessége tovább gyarapodik, a víz iránti igény is tovább növekszik, ám az édesvíz-készleteink ezzel nem fognak lépést tartani" - mondta Clinton.

Az amerikai diplomácia vezetője hangot adott az amiatti aggálynak, hogy terroristák támadhatják meg a gátakat és más, a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar vízellátását biztosító infrastrukturális létesítményeket. Hangsúlyozta, hogy a vizet "politikai eszközként" használhatják fel. "Ezek a nehézségek mind növelik az államokon belüli és az azok közötti instabilitás kockázatát" - jelentette ki Clinton.

Ez szerinte az egyes államok összeomlásához, vagy akár erőszakos regionális konfliktushoz vezethet az azonos vízgyűjtő területen osztozkodó államok között.

Forrás: greenfo / MTI