Világszerte megérett az a vélekedés, hogy az intenzív, iparosított mezőgazdaság és a mai nemzetközi munkamegosztás paradigmája kifulladóban van – állítja a Le Monde-nak adott interjújában az ENSZ április végén leköszönt élelmezésügyi megbízottja, Olivier De Schutter.
A belga jogtudós szerint 6 éve még elképzelhetetlen konszenzus fogadta a szervezet Emberjogi Tanácsa előtt március végén ismertetett zárójelentését, melynek konklúziója az, hogy a nemzetközi segélyek, illetve a jelenleg leghatékonyabb területekre koncentrált termelés és a nemzetközi kereskedelem kombinációja nem jelent hosszútávú megoldást az élelmezési problémákra. A kiút, épp ellenkezőleg, az egyes országok önellátásának segítése lenne.
A paradigmaváltás másik lényeges, és De Schutter szerint már nem megkérdőjelezett eleme az, hogy az intenzív, nagy mennyiségű vegyszer (műtrágya, rovarirtó stb.) felhasználására alapozott, és a növekvő iparosítástól függő mezőgazdasági modellünk idejétmúlt.
Az agroökológiai fordulat vagy az ökológiai gazdálkodás felé vezető úton azonban az államok rengeteg akadállyal találkoznak. A rapportőr négyet emel ki közülük; az első technológiai, mivel a mezőgazdaság modernizációja eddig egy produktivista séma szerint valósult meg. A második társadalmi-gazdasági jellegű: a bemenet és a kimenet, azaz a vegyszergyártás és a feldolgozás területén óriási gazdasági szereplők uralják a piacot, így a közepes, pláne kisebb szervezeteknek nagyon korlátozottak a lehetőségei az alternatívák felépítésére. A harmadik kerékkötő kulturális, amennyiben az életmódunk egyre inkább a könnyen elkészíthető, részben már feldolgozott élelmiszerek felhasználásától függ.
A legfontosabb azonban a politikai akadály: a kormányok jobbára a nagy agro- és élelmiszeripari csoportok érdekeit tartják szem előtt, amelyek kvázi vétójoggal rendelkeznek az átfogóbb transzformációk tekintetében.
Családi gazdálkodás kontra nagyipari mezőgazdaság
Ugyan az ENSZ 2014-et a családi gazdálkodás évévé nyilvánította – mert döntő szerepe lehet a falusi szegénység csökkentésében, de elősegítheti az ökoszisztéma felelős kezelését, és a termelés, az élelmezési rendszerek egyedi jellegének megtartását is – azonban kevés olyan kormány van, amelynek akadnak e célra áldozható forrásai. De Schutter szerint lényeges ideológiai akadály, hogy a fejlődő országok elitjei körében is domináns az északi minta, amelyben a mezőgazdaság modernizációja a növekvő mértékű iparosítással egyenlő.
(Persze ez, az első látásra is meglepő vízió, amelyben a forrásszegény területek az élőmunkát helyettesítő gépek és a masszív vegyszerfelhasználás révén próbálnának érvényesülni, nem független attól a ténytől, hogy a kormányok rövidtávú érdekei gyakran összefonódnak a vegyszergyártó, gépipari vagy a feldolgozó cégekével.)
A döntéshozó szervekben jobbára gyenge a kisebb gazdálkodók érdekképviselete, és hiába alkotják a lakosság jelentős csoportját, szervezettség híján nehezükre esik hallatni a hangjukat. Lévén a továbbra is elterjedt elképzelés szerint pusztulásra ítéltettek – 3 évtizede elhanyagolják őket a közpolitikák alakításakor –, és a kormányok nem kényszerülnek arra, hogy számot adjanak döntéseik következményeiről.
Bár De Schutter a fejlődő országokkal kapcsolatban jelenti ki, hogy a közérdek és a falusi lakosság érdekeinek hosszú távú számbavétele hiánycikk – ez a kérdés az uniós és nemzeti mezőgazdasági politikák okán térségünkben is napirenden van.
A magánszektor és a közpolitikák: a vidéki szegénység felszámolásának eszközei
A déli országok mezőgazdaságának támogatásában növekvő súlyú magánszektort illető kérdésekre De Schutter szerint korai lenne válaszolni, mert az olyan, egyre növekvő jelentőségű szereplők, mint pl. a G8 kezdeményezésére multinacionális cégek közreműködésével létrejött Új Szövetség, vagy a Gates Alapítvány hozadéka még nem mérhető fel. A gond az lehet, hogy prioritásaik között nem feltétlen szerepel a vidéki szegénység visszaszorítása vagy a kistermelők kapacitásainak megerősítése.
Szerző: Dobsi Viktória
A Le Monde és a Reporterre cikkei nyomán. Illusztráció: a vertikális farm projekt innen, a Confédération szóvivőjéről innen.
Kapcsolódó anyagaink:
Csak az ég felé lehet kiterjeszteni a mezőgazdaságot? Mi az a vertikális farm? (Videó)
Vertikális Farm Svédországban – A jövő fenntartható mezőgazdasága toronyépületekben:
TOP 5
