A klímaváltozás és az internet

A klímaváltozás és az internet

Világszerte rohamosan nő az internetezők tábora. Ez azonban a szakemberek szerint az előnyök mellett, korán sem minden szempontból tekinthető jó hírnek. 

Az egyre gyarapodó felhasználótábor igényei miatt a világháló működtetése egyre több energiába kerül és ez rossz hír a Föld klímájának. Különösen a nagyvállalatok számítógépei és a szerverközpontok fogyasztanak rendkívül sok áramot. "A legújabb becslések szerint a teljes internet, illetve a világ légiközlekedésének széndioxid-kibocsájtása megegyezik. Az adattárolási éhség - már csak a digitalizálási projektek miatt is - folyamatosan nő, ennek ellenére megpróbál az egész ágazat megoldást találni a problémára" - nyilatkozta Martin Hingley, az IDC tanácsadó cég vezető kutatója.

A számítástechnikai eszközök a világ legnagyobb áramfogyasztói közé kerültek, a drezdai Műegyetem kutatói szerint a web 2030-ra annyi áramot igényel, amennyit jelenleg a világ összlakossága fogyaszt. Most mintegy három százalékot igényel a világfogyasztásból a háló, beleértve a telefon és mobiltelefon hálózatokat is. Ha az ipari országok jelenlegi lefedettsége jellemezné az egész bolygót, akkor ez a fogyasztás már most negyven százalékon lenne! Az internet egy másik becslés szerint akkora környezeti terhelést okoz, mint a légi közlekedés. 2000 és 2005 között a világháló áramigénye a duplájára nőtt. 

2005-ben világszerte kereken 20, egyenként ezer megawattos erőműre volt szükség csak az internet és a hozzá kapcsolódó számítógépek energiaigényeinek kielégítésére. A gombamód szaporodó szerverparkok jelentik a legnagyobb problémát. Az internetes közösségi játékok is első pillantásra a környezet szempontjából legártalmatlanabb dolognak tűnnek. Az ember belebújik valamilyen személyiség bőrébe, de pl. a Second Life felhasználói kapacitását 4000 szerver tudta kiszolgálni fénykora idején. Ha ezt elosztjuk a felhasználók számával, kiderül, hogy az egy főre (egy virtuális személyiségre) jutó energiaigény kiszolgálása évente alig kevesebb, mint egy átlagos "élő" emberé. Egy virtuális Second Life szereplő a becslések szerint több áramot fogyasztott, mint egy átlagos brazil állampolgár. Egyes becslések szerint a világháló üzemeléséhez szükséges energia megteremtése összemérhető mondjuk a légi közlekedés káros anyag-kibocsátásával. 

A vezető informatikai óriáscégek (HP, IBM, Sun, AMD) már évekkel ezelőtt The Green Grid (http://www.thegreengrid.org/  ) néven közös környezetvédelmi programot indítottak, amit követett a Climate Savers Computing Initiative (Google, Microsoft, Dell, IBM, Sun, Yahoo). Mindkét esetben a cél az energiatakarékosabb szuperszámítógépek, szerverparkok kifejlesztése, illetve a károsanyag-kibocsátás csökkentése. A fogyasztás azonban emelkedett, persze nem olyan mértékben, ahogy a programok nélkül. A világháló közvetlenül felelős a széndioxid-kibocsátás,és ezáltal, az átlaghőmérséklet emelkedéséért. 

2006-ban csak az Egyesült Államokban működő számítógépközpontok üzemeltetése 61 milliárd kWh-t emésztett fel. Ez az árammennyiség két hónapra elegendő lenne egész Nagy-Britannia számára, viszont csak az USA éves áramfogyasztásának 1,5 százalékát teszi ki. A helyzeten sajnos a technikai újítások sem tudnak változtatni és idén a számítógépközpontok fogyasztása elérheti a több mint 80 milliárd KWh-t.

Maga Bush elnök, aki nem nevezhető a környezetvédelem nagy barátjának kezdeményezte, hogy az amerikai környezetvédelmi hivatal (Environmental Protection Agency) indítson vizsgálatot a jelenlegi szerverek energiahatékonyságának megállapítására. Az AMD, a Sun Microsystems, az IBM és a Hewlett-Packard idén februárban indította el, a már említett Green Grid programot, júniusban pedig a Google és a Microsoft is bejelentette a Climate Savers Computing Initiative projektet. A Dell pedig minden, az egyes számítógépekért néhány euróval többet fizető vásárlójának egy fát adományoz.

Legtöbben valószínűleg nem vesszük figyelembe a böngésző energia lábnyomát. Nemrég viszont Microsoft nyilvánosságra hozta, hogy az IE9 megnyerte a versenyt az energiahatékonyság terén. A Microsoft elővette az öt legpopulárisabb böngészőt (Chrome 10, Firefox 4, Safari 5, Opera 11 és Internet Explorer 9), és különféle teszteket futtattak le, hogy összemérjék őket. Úgy találták, hogy az IE9 volt mind közül a leggyorsabb, miközben a legkevesebb energiát fogyasztotta, ezzel is hosszabb akkumulátor élettartamot és alacsonyabb energia költségeket eredményezve.

A Green IT fogalma néhány évvel ezelőtt jelent meg először hazánkban. A zöldebb informatikai működés kevesebb energia felhasználást, kevesebb IT hulladékot, racionálisabb beruházásokat és végső soron költségmegtakarítást jelent. Napjainkban a környezettudatosabb működést, azonban elsősorban még nem a zöld gondolkodás, hanem az azzal elérhető akár 20-50%-os költségmegtakarítás motiválja a magyar vállalatoknál. A zöldebb működést eredményező adatközpontok, a hatékonyabb kapacitáskihasználást biztosító virtuális szerverek, vagy a vékonykliens technológia már itthon is elérhető, de sok cégvezető nem ismeri, ezért nem bízik ezekben a megoldásokban. A világ pedig ebbe az irányba halad.

A „Green IT” („Zöld informatika”) szlogen számos olyan törekvést takar, amelynek célja, hogy az informatika használatát teljes életciklusa során erőforrás-kímélő módon alakítsák ki, és ezáltal elősegítsék az energiafogyasztás optimalizálását az egész vállalaton belül. (forrás: http://www.shapingyouth.org/?p=1224 )

Magyarországon a „zöld” informatikai megoldásokat elsősorban a költségcsökkentés motiválja.

A tapasztalat szerint akkor választ „zöld” megoldást egy cégvezető, ha felismeri, ezzel sokat spórolhat az IT büdzsén. A hatékonyabb IT működtetés olcsóbb és zöldebb megoldásokat is jelent.

A világcégek az elmúlt 5-10 évben kezdték el „zöld” koncepciók mentén újraszervezni működésüket, mivel felismerték, hogy a zöld technológiák használatával akár 20-30 százalékos működési költségcsökkentés is elérhető. A következtetés egyszerű: kerüljük a felesleges energia felhasználását, a felesleges IT beruházásokat és optimalizáljuk az IT kapacitásokat. Hazánkban 2008-ban tartották az első Green IT-val foglalkozó konferenciát. A gazdasági válság és a költségracionalizálás növekvő igénye miatt egyre több magyar cégvezető ismeri fel a Green IT-ban rejlő gazdasági lehetőségeket és választ – elsősorban költséghatékonysági érvek hatására – környezettudatos IT megoldásokat. Azonban a cégvezetők zöld „tudásbázisa” még messze van az ideális szinttől, ill. attól, hogy felzárkózzanak a külföldön már jól működő zöld megoldásokhoz.

 Szerző: Lucza Veronika, biológus - ökológus