A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Lehetséges fordulópontot jelenthet az asztrobiológia történetében az a felfedezés, melyet a kutatók nemrég a James Webb Űrteleszkóp (JWST) révén tettek.
A tudósok először találták meg két olyan gáz – a dimetil-szulfid (DMS) és a dimetil-diszulfid (DMDS) – nyomát egy exobolygó légkörében, melyek a Földön kizárólag élő szervezetek által keletkeznek. A felfedezést a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa, Nikku Madhusudhan vezette csapat publikálta az Astrophysical Journal Letters hasábjain, írja a Reuters.
A K2-18 b nevű bolygón észlelt gázokat a Földön jellemzően tengeri fitoplanktonok, vagyis mikroszkopikus algák termelik. Ez azt sugallja, hogy a bolygón mikrobiális élet burjánzhat – de a kutatók hangsúlyozzák: nem életet, hanem annak egy lehetséges bioszignatúráját észlelték, azaz olyan kémiai nyomokat, amelyek biológiai folyamatokra utalhatnak. Az eredményt óvatosan kell értelmezni, további megfigyelésekre van szükség.
„Ez egy sorsfordító pillanat az élet utáni kutatásban a Naprendszeren túl” – mondta Madhusudhan. „Megmutattuk, hogy már a jelenlegi eszközeinkkel is képesek vagyunk bioszignatúrákat detektálni lakhatónak tartott bolygókon. Ez az obszervációs asztrobiológia kora.”
Egy új típusú világ: a „hycean” bolygók
A K2-18 b a „hycean” bolygók hipotetikus kategóriájába tartozik: olyan exobolygók ezek, amelyek folyékony víz borította óceánokkal és hidrogénben gazdag légkörrel rendelkeznek – ideális feltételeket teremtve egyszerű mikrobiális élet számára. A bolygó tömege 8,6-szorosa, átmérője pedig 2,6-szorosa a Földének, és egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering – körülbelül 124 fényévre, az Oroszlán csillagképben.
Korábban a Webb metánt és szén-dioxidot is kimutatott a légkörében – ez volt az első eset, amikor széntartalmú molekulákat észleltek egy lakható zónában lévő exobolygón.
A mostani megfigyelések alapján a DMS és/vagy DMDS jelenléte 99,7% valószínűséggel igazolt, ami statisztikai szempontból erős, de még nem tekinthető megdönthetetlen bizonyítéknak. A két gáz koncentrációja több mint 10 ppm volt – ez ezerszerese a földi légkörben mért értéknek, és jelenlegi tudásunk szerint biológiai eredet nélkül nem magyarázható.
Óvatosság és tudományos szkepticizmus
Független kutatók, például Christopher Glein (Southwest Research Institute) is elismerik az adat jelentőségét, ugyanakkor óvatosságra intenek: a jelek ígéretesek, de meg kell erősíteni őket további független vizsgálatokkal.
A JWST megfigyelési módszere az ún. tranzit-módszeren alapul: a csillagfény egy része áthalad a bolygó légkörén, amikor az a csillag előtt elhalad. E fény spektrális elemzése árulkodik a légkör összetételéről. A legújabb mérések más hullámhossztartományban és másik műszerrel történtek, mint az előző vizsgálatok, így azok megerősítésére és kiegészítésére szolgálnak.
„Kétszer-háromszor meg kell ismételnünk a mérést, hogy kizárjuk a véletlent” – mondta Madhusudhan. Emellett fontos annak a vizsgálata is, hogy létezhet-e nem-biológiai folyamat, ami előállíthatja a DMS-t vagy DMDS-t egy ilyen bolygón.
A nagy kérdés: egyedül vagyunk?
A kutatás a csillagászat szent Grálját, az élet jeleinek felfedezését egy Föld-szerű bolygón hozhatja közelebb. Bár a jelenlegi eredmények „csak” egy mikrobiális élet lehetőségét vetik fel, mégis azt jelenthetik, hogy néhány éven belül tényleges bizonyítékhoz juthatunk arról, hogy nem vagyunk egyedül.
Madhusudhan azonban világosan fogalmazott: „Senki érdeke sem, hogy elhamarkodottan bejelentsük az élet felfedezését. A tudományban türelemre és bizonyítékokra van szükség.”
Kapcsolódó anyagok:
Rejtélyes jeleket fogott a NASA, nem zárhatják ki, hogy földönkívüliektől származnak
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Bojan Boyss from Pixabay
TOP 5
