
A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Tudósok figyelmeztetnek: 2025 nyarán néhány olyan rövid napot is átélhetünk, amely millimásodpercekkel is rövidebb lehet a megszokottnál. Július 22-én és augusztus 5-én például 1,38 és 1,51 ezredmásodperccel lesz rövidebb a nappal, mint az átlag. Ez annak a jele, hogy a Föld forgása új, gyorsuló szakaszba lépett.
A változás szinte észrevehetetlen – egy pislogás például 100 ezredmásodpercig tart –, ám ha a tendencia folytatódik, a következmények drámaiak lehetnek, írja a Daily Mail.
Már 1 mérföld/óra gyorsulás is érezhető lenne
A Föld egy teljes fordulatát, azaz egy szolárnapot, átlagosan 86 400 másodperc alatt teszi meg. A sarki területeken a forgási sebesség alacsonyabb, míg az Egyenlítőnél valaki kb. 1 668 km/órás sebességgel halad a térben.
Már 1 mérföld/órás (1,6 km/h) gyorsulás is elég lehet ahhoz, hogy az egyes műholdak elveszítsék a szinkront a Földdel. A geoszinkron műholdak, amelyek fix pozícióban lebegnek a Föld felett, navigációs és kommunikációs hibákat okozhatnak.
Emellett a megnövekedett centrifugális erő miatt a sarki jégtakaróból víz áramlana az Egyenlítő felé, megemelve a tengerszintet néhány centiméterrel – ami sok tengerparti városban áradásokat okozhatna.
100 mérföld/órás gyorsulás: kontinensek kerülhetnek víz alá
Ha a Föld forgása 160 km/h-val lenne gyorsabb, már valóban katasztrofális következményekkel kellene számolnunk. Az Amazonas-medence, Észak-Ausztrália és az egyenlítői szigetek jelentős része víz alá kerülne. Witold Fraczek térinformatikai szakértő szerint ezek a területek akár 10–20 méteres vízborítást is kaphatnának.
Az új napi ciklus 22 órára rövidülne, felborítva az emberi bioritmust. Kutatások szerint a cirkadián ritmus zavarai növelik a szívrohamok, agyvérzések és közúti balesetek számát – ez még inkább igaz lenne egy folyamatosan változó nap-hossz esetén.
Ráadásul az időjárás is kiszámíthatatlanabbá válna. A gyorsabb forgás fokozná a Coriolis-hatást, amely a hurrikánok forgó mozgásáért felelős. Dr. Sten Odenwald, a NASA csillagásza szerint „több energia lenne a hurrikánokban, amelyek gyorsabban forognának, így pusztítóbbá válnának.”
1 000 mérföld/óra gyorsulás: véget érne a civilizáció
Ha a Föld forgása megduplázódna, és az Egyenlítőnél 1 000 mérföld/órával (kb. 1 600 km/h-val) gyorsabban forogna, a bolygónk jelentős része víz alá kerülne. „Kilimandzsáró és az Andok legmagasabb csúcsai kivételével minden elmerülne” – mondja Fraczek.
A centrifugális erő miatt a víz könnyebben párologna, és a páratartalom az egekbe szökne – állandó esőt, ködöt és nyirkos éghajlatot okozva. A súlytalanság is megjelenhetne: az Egyenlítőn a forgás olyan erős lehetne, hogy kiegyenlítené a gravitációt. A víz akár felfelé is eshetne – az úgynevezett „fordított eső” valósággá válna.
24 000 mérföld/órás forgás: megszűnne az élet
Ha a Föld forgása elérné a 38 600 km/h-t, az már a bolygó fizikai szerkezetét is megváltoztatná. A tektonikus lemezek elkezdenének gyorsan mozogni, a földkéreg megrepedne, és óriási földrengések ráznák meg a világot.
„Ez katasztrófa lenne az élet minden formájára nézve” – zárta Fraczek.
Kapcsolódó anyagok:
24 órából áll egy nap, vagy mégsem?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by PIRO from Pixabay