Város / Közlekedés
A kép csak illusztráció (Forrás: Freepik)
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése átalakítja azt, ahogyan az emberek információhoz jutnak. Az olyan fejlett nyelvi modellek, mint a ChatGPT vagy a Google Gemini, ma már nemcsak keresik az adatokat, hanem azonnali, személyre szabott válaszokat is adnak.
A felhasználók egyre inkább ezekhez a gyors és kényelmes megoldásokhoz fordulnak, miközben a klasszikus források – köztük a Wikipédia – háttérbe szorulnak. De vajon szükségünk van még az emberi szerkesztésű enciklopédiákra, ha az MI már mindent elmond helyettünk?
hirdetés
Csökkenő emberi érdeklődés, növekvő robotforgalom
A Wikimedia Alapítvány adatai szerint az elmúlt években látványosan visszaesett a Wikipédia emberi látogatottsága. A legtöbb internetező már nem kattint a forrásokra, ha a mesterséges intelligencia által készített összefoglalót lát a keresési eredmények tetején. Egyes elemzések szerint mindössze az olvasók 1 százaléka nyitja meg ténylegesen a hivatkozásokat, köztük a Wikipédia oldalait is, írja az ALON.
Ezzel párhuzamosan viszont hatalmasat nőtt a robotok által generált forgalom. Az oldalak sávszélességének egyre nagyobb részét ma már adatgyűjtő MI-botok használják, amelyek a modellek betanításához másolják a szövegeket – sokszor forrásmegjelölés nélkül. Ez különösen paradox helyzetet teremt: az MI a Wikipédia adataiból tanul, miközben éppen ezzel a folyamattal csökkenti az emberi látogatottságot és növeli az oldal fenntartási költségeit.
Nemrég egy ismert eset is rámutatott a problémára: egy politikai vitáról szóló Wikipédia-szócikket az MI-botok több ezer egyidejű lekéréssel túlterheltek, aminek következtében a rendszer órákra lelassult.
Gyors válaszok kontra hiteles tudás
A mesterséges intelligencia kétségtelenül a kényelem szinonimája. Egyetlen kérdésre azonnali, összefoglalt választ ad – ám sokszor forrásmegjelölés nélkül. A felhasználók gyors információhoz jutnak, de elveszítik a mélyebb megértést és az ellenőrizhető tudás kapcsolatát.
A Wikipédia közössége ezzel szemben éppen az ellenkező irányba halad. A szerkesztők tiltakoztak az ellen, hogy a szócikkek elején MI által generált összefoglalók jelenjenek meg, attól tartva, hogy az aláásná a hitelességet és a közösségi tudás értékét. A Wikimedia Alapítvány végül le is állította a kísérletet.
A Wikipédia alapítója, Jimmy Wales többször is figyelmeztetett: a ChatGPT-hez hasonló rendszerek gyakran pontatlan vagy kitalált információkat adnak, és sokszor nem létező forrásokra hivatkoznak. Ez is mutatja, hogy a forrásolt, ember által ellenőrzött tudás iránti igény nem tűnt el, csupán háttérbe szorult a „gyors válaszok” világában.
A Wikipédia szerkesztői ezért külön kezdeményezést indítottak „WikiProject AI Cleanup” néven, amelynek célja az MI által generált, hibás vagy félrevezető szövegek eltávolítása. A cél, hogy az enciklopédia megőrizze emberi hitelességét és tudományos értékét a mesterséges tartalom áradatában.
A Wikipédia jövője: az emberi tudás védőbástyája?
A Wikipédia napjainkban az egyik utolsó nagy online tudásbázis, amelyet nem uralnak el teljesen az MI által generált szövegek. A közösségi szerkesztés és az átlátható forrásmegjelölés rendszere továbbra is a hitelesség garanciája. Ugyanakkor a látogatottság csökkenése és a mesterséges rendszerek előretörése új korszakot nyit az enciklopédia történetében.
Szakértők szerint a Wikipédia a jövőben inkább „alapforrássá” válik: az MI-modellek egyik legfontosabb adatforrása lesz, miközben az emberek számára továbbra is az ellenőrzött információ és a megbízhatóság szimbóluma marad.
A kérdés már nem az, hogy a Wikipédia eltűnik-e, hanem az, hogy képes lesz-e megőrizni relevanciáját az MI uralta világban. Az igazi érték nem a kattintások számában, hanem a tartalom minőségében és az emberi tudás hitelességének védelmében rejlik.
Kapcsolódó anyagok:
Az internetet évek óta feudális királyként viselkedő néhány tech-milliárdos irányítja?
Egy szakértő szerint nőtt az esélye, hogy az AI 30 éven belül eltörli az emberiséget
A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik
TOP 5
