Város / Közlekedés
A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Milyen gyorsan, és milyen irányban halad a Naprendszer az univerzumban? Ez az elsőre egyszerűnek tűnő kérdés valójában alapvető próba a világegyetemről alkotott tudományos modelljeink számára.
A Lukas Böhme asztrofizikus vezette kutatócsoport (Bielefeldi Egyetem) most olyan eredményeket tett közzé a Physical Review Letters tudományos folyóiratban, amelyek jelentősen megkérdőjelezik a jelenleg elfogadott standard kozmológiai modellt.
hirdetés
„Elemzésünk azt mutatja, hogy a Naprendszer több mint háromszor gyorsabban mozog, mint amit a jelenlegi modellek előre jeleznek” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Lukas Böhme. „Ez az eredmény egyértelműen ellentmond a standard kozmológia várakozásainak, és arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk korábbi feltételezéseinket.”
A rádiógalaxisok újraértelmezése
A Naprendszer mozgásának vizsgálatához a kutatócsoport a távoli rádiógalaxisok eloszlását elemezte. Ezek olyan galaxisok, amelyek rendkívül erős rádióhullámokat bocsátanak ki – hasonlóakat, mint amelyek a rádióadásokhoz használt hullámhossz tartományban találhatók. A rádióhullámok áthatolnak a látható fényt elnyelő gáz- és porrétegeken, ezért a rádióteleszkópok olyan objektumokat is képesek észlelni, amelyeket optikai eszközökkel nem lehet megfigyelni.
Ahogy a Naprendszer halad az univerzumban, finom „szembeszél” keletkezik: picit több rádiógalaxis figyelhető meg az előrehaladás irányában. Ez az eltérés rendkívül kicsi, és csak rendkívül érzékeny mérésekkel észlelhető.
A kutatáshoz a LOFAR (Low Frequency Array) teleszkóphálózat adatait használták, amely Európa-szerte működő rádióteleszkópokból áll. Ezt két további rádiócsillagászati obszervatórium adataival kombinálták, és új statisztikai módszert alkalmaztak, amely figyelembe veszi, hogy sok rádiógalaxis több komponensből áll. Az új módszer nagyobb, de egyben reálisabb mérési bizonytalanságokat eredményezett.
Ennek ellenére a három rádióteleszkóp együttes mérései öt szigmát meghaladó eltérést mutattak ki, amely a tudományban már nagyon erős, jelentős eredménynek minősül.
Át kell írni az univerzumról alkotott képet?
A mérések szerint a rádiógalaxisok eloszlásában megfigyelt anizotrópia (dipólus) 3,7-szer erősebb, mint amit a világegyetem standard modellje várhatóvá tesz. Ez a modell a Nagy Bumm óta eltelt idő alatt zajló folyamatokat írja le, és feltételezi, hogy az anyag nagy skálán egyenletesen oszlik el.
„Ha a Naprendszer valóban ilyen gyorsan mozog, akkor kérdésessé válnak a világegyetem nagy léptékű szerkezetéről alkotott alapvető feltételezéseink” – magyarázta Dominik J. Schwarz professzor, a Bielefeldi Egyetem kozmológusa és a tanulmány társszerzője. „Alternatívaként az is előfordulhat, hogy a rádiógalaxisok eloszlása kevésbé homogén, mint ahogyan eddig gondoltuk. Minden esetben komoly kihívás vár a jelenlegi modellekre.”
A mostani eredmények megerősítik korábbi megfigyeléseket, amelyek során kutatók kvazárokat – távoli galaxisok rendkívül fényes, szupermasszív fekete lyukak által energiát kibocsátó központjait – vizsgáltak infravörös tartományban. Ugyanez a furcsa hatás jelent meg ott is, ami arra utal, hogy nem mérési hiba, hanem az univerzum valódi jelensége.
A tanulmány rámutat, hogy az új megfigyelési módszerek alapvetően formálhatják át a világegyetemről alkotott tudásunkat, és hogy még mindig bőséges felfedeznivaló vár ránk a kozmoszban.
Kapcsolódó anyagok:
Egy tudós szerint 25 éven belül véget érhet a világ, és az esélye évtizedenként 20 százalékkal nő
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Bild von WikiImages auf Pixabay
TOP 5
EU társadalom és jog
