Az alapvető jogok biztosának jelentése megerősíti azt, amit a környezetvédő civil szervezetek régóta hangoztatnak: a környezetvédelmet ért átszervezések és megvonások sértik az egészséges környezethez való alkotmányos alapjogunkat.

Az alapvető jogok biztosának hivatala 2012-ben vizsgálatot indított „Válság vesztesei – a paragrafusok fogságában” címmel, amely során azt vizsgálta, hogy a gazdasági válság hatására tett kormányzati intézkedések miként érintették a környezetvédelmi intézményrendszer hatékonyságát, és közvetve a környezetvédelemhez fűződő alkotmányos értékek érvényesülését (pl. jogállamiság, egészséges környezethez való jog, visszalépés tilalma). A vizsgálatról készült jelentés 2012 novemberében készült el és vált nyilvánossá [1].

Az alapjogi biztos vizsgálatának háttere az önálló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszüntetése, tevékenységének a Vidékfejlesztési Minisztériumba integrálása, és ezzel összhangban az eredetileg 396 főt foglalkoztató Környezetvédelmi Minisztériumnak Környezetügyért Felelős Államtitkárságként, lényegesen alacsonyabb létszámmal történő továbbműködése. Háttérként szolgált továbbá, hogy a VM költségvetéséből 9,5%, vagyis 19 milliárd forint zárolása, majd végleges elvonása történt, amelynek majdnem fele a környezetvédelmi szervezetrendszert érintette. Ez a nemzeti park igazgatások 2011. évi költségvetési keretének 44,6%-át, környezetvédelmi felügyelőségeknél 37,4%-ot, a vízügyi igazgatóságoknál pedig 44,8%-ot jelentett. Ebből valamennyi később visszajutott a hatóságoknak, de az elvonás aránya és mértéke nagyon súlyos volt. A 2012. évi költségvetési törvény szerint továbbá a környezetvédelmi bírságolásokból származó bevételek a felügyelőségek költségvetése helyett a központi költségvetésbe került. Szintén ebben az időszakban történt, hogy a vízügyi igazgatóságok a Belügyminisztérium irányítása alá kerültek, de a szakmai felügyelet továbbra is a VM-nél maradt.

A vizsgálat során az ombudsman az érintett minisztériumoktól, hatóságoktól, az Országos Környezetvédelmi Tanácstól, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságától, és 17 civil szervezettől (köztük a Levegő Munkacsoporttól) kért tájékoztatást. Néhány példa a vizsgálati eredményekből:

A nemzeti park igazgatóságoknál a 2008-2011. időszakban a növekvő kiadások mellett jelentősen csökkent a költségvetési támogatás mértéke. A támogatás a törvény szerinti kiadások 52,2%-át tette ki 2008-ban, 2011-ben viszont már csak a 15,9%-át. A környezetvédelmi felügyelőségeknél ugyanez az arány 70%-ról 35,6%-ra csökkent.
A környezetvédelmi felügyelőségek költségvetésében mintegy 1-1,5 milliárd forintos bevételkiesést okozott a környezetvédelmi bírságbevételek elvonása is.
A környezetügyi államtitkárság létszáma 2011. év vége és 2012. február 1-je között 191 főről 144 főre, azaz 25%-kal csökkent (ez kevesebb, mint a fele az egykori KvVM megszűnéskori létszámának). A vidékfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint a humán erőforrások megcsappanása okozta nehézségeket jobb munkaszervezéssel, túlmunkával és a feladatok súlyozásával igyekeznek enyhíteni. Ugyanez igaz a környezetvédelmi felügyelőségekre is, ahol a 2012. év 15%-os létszámleépítést hozott.
Az Országos Környezetvédelmi Tanács főtitkára tájékoztatásában aggályosnak tartotta a források nagyarányú csökkentését, és nem értett egyet a vízügyi igazgatás megosztásával sem.
Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke szerint a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer leépülése az „utóbbi évek egyik legaggasztóbb fejleménye”. Álláspontja szerint a problémák megjelenése nem lehet egyedül a válság következménye, a folyamat már az előző kormányok működése alatt megindult, a jelenlegi ciklus alatt pedig drámaian felgyorsult. A környezetvédelmi szektort a költségvetési megszorítások legnagyobb áldozatának tekintette. A bizottság elnöke 2011-ben az Európai Bizottsághoz fordult a leépítések miatt, mert véleménye szerint ez már az állam környezetvédelmi feladatainak ellátását veszélyezteti, és közvetve a környezeti állapot romlásához vezet.
Az EMLA Környezeti Menedzsment és Jog Egyesület igazgatója szerint a környezeti jogalkotás mennyiségileg és minőségileg is visszaesett. Számos olyan jogszabályváltozás történt, amely az „egyszerű állam” és a „vállalkozások terheinek csökkentése” jelszavak alatt született, de minőségi visszaesést eredményezett. A területi felügyelőségek szinte lehetetlen helyzetben vannak, a tényleges környezeti kérdések átgondolására nincs idő, a környezetkárosításokkal szemben nem tudnak fellépni.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke szerint „a környezet- és természetvédelem helyzete az elmúlt években drasztikusan romlott”. A KvVM megszüntetésével az ágazat érdekérvényesítő képessége soha nem látott mélységekbe zuhant.
A Védegylet szerint a legkárosabb változás azon szemlélet elterjedése, hogy a közvélemény a zöld szervezeteket jó esetben feleslegesnek, rosszabb esetben a beruházások kerékkötőinek, azaz kártevőknek látja. A szervezet kiemelte továbbá, hogy a végrehajtó szervek attitűdjéből a demokratikus és jogállami vonások rohamosan tűnnek el.
A civil szervezetek szerint a költségvetéseikben egyértelműen látszanak a változások. A korábbi pályázati források elapadtak, jórészt csak külföldi támogatásokból lehet fennmaradni. (Megjegyezzük, hogy a több országot érintő, közös pályázatokban az új tagállamokra jutó források jellemzően alacsonyak, és szigorúan csak a projektekre költhetők. A szervezetek működési költségei, illetve a projekteket közvetlenül nem érintő, hazai környezeti problémákkal kapcsolatos tevékenységek fedezetlenül maradnak.)

A vizsgálat alapján az országgyűlési biztos a következőket állapította meg.

Az önálló környezetvédelmi minisztérium megszűnése és a hatáskörök szétszabdalása nem vezethet a környezetügy alárendeltségéhez. A mindenkori kormánynak biztosítania kell, hogy a környezeti érdekek az ágazati politikákba megfelelően beépüljenek.
A vízügyi szervezet átalakításával kapcsolatban az egészséges környezethez való joggal összefüggő visszásságot eredményezett, hogy hatásvizsgálat a törvénymódosítások esetén nem készült, az előterjesztő nem vizsgálta az átszervezés környezetre gyakorolt hatását, és a jogalkotásban biztosított társadalmi részvételi lehetőség is korlátozott volt (az OKT-nak például összesen két nap állt rendelkezésre az érdemi véleményezéshez). Az ombudsman szerint tartani lehet attól, hogy a rendkívül széttagolt szervezetrendszer és az áttekinthetetlen felelősségi körök miatt a működés nem lesz hatékony. Különösen aggályos, hogy a vidékfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint a Belügyminisztériummal való együttműködés rendjét még nem sikerült kialakítani.
A környezetvédelmi ágazat intézményeit érintő elvonások a VM többi intézményéhez képest aránytalanul nagymértékben nőttek. Az ombudsman megállapította: „az egészséges környezethez való jog elsősorban önállósult és önmagában vett intézményvédelem, a jogalkotó szervek kötelesek a környezeti érdekek képviseletét ellátó hatóságok tevékenységét, érdemi működését és hatékony feladatellátását úgy jogi, mint finanszírozási oldalról biztosítani.”
A kormányzat célja hogy a vállalkozások adminisztratív terhei csökkenjenek. Ez az ombudsman szerint is elengedhetetlen a versenyképesség érdekében, de fontos, hogy ez nem járhat a környezet jogalkotásban és jogalkalmazási intézményekben megvalósuló védelmi szintjének csökkenésével. A végrehajtott adminisztrációcsökkentő csomagok intézkedései azonban a biztos szerint valószínűsítik a visszalépést (pl. a megrövidült ügyintézési határidők és a szakhatóságok szerepének csökkenése révén).
Összességében az országgyűlési biztos megállapította, hogy a környezetvédelmet ért átszervezések és megvonások az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog sérelmét idézik elő. Fontosnak tartja továbbá, hogy a mindenkori kormányzat felismerje a környezetvédelem fontosságát, ennek megfelelően alakítsa az intézményrendszert, és ne a gazdasági fejlődés akadályának, leépítendő ágazatnak tekintse azt.

A jelentésben az ombudsman intézkedéseket is megfogalmazott, amelynek során egyebek mellett felkérte Magyarország kormányát a következőkre:

A szakpolitikák végrehajtása során biztosítsa a környezetvédelmi szempontok érvényesülését, és az intézmények hatékony és zavartalan működését!
A környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítésénél az érintett minisztériumok érdemben vizsgálják meg a tervezett intézkedések környezetre gyakorolt hatását és készítsenek vizsgálati elemzést!
Ügyeljen a jogalkotási törvény betartására, ne sérüljön a társadalmi részvétel joga!

A Levegő Munkacsoport – amely már több ízben felhívta a figyelmet a környezetvédelmi igazgatási szervek leépítésének veszélyeire – üdvözli az ombudsman jelentését, az abban foglaltakkal egyetért és reméli, hogy a kormány teljesíti a biztos kéréseit.

[1] www.ajbh.hu/allam/jelentes/201203069.rtf

Forrás: http://www.levego.hu/hirek/2013/01/alapjogunk_serult_a_kornyezetvedelmi_igazgatas_leepitesevel