Skip to main content

 

A hajdani elképzelés, miszerint Európában majdan szabad lesz a munkaerő-áramlás, egy-egy országban megdőlni látszik.

Az elképzelés, azaz az 50-es évek óta ugyan leomlott a berlini fal, és jelentősen kibővült az EU, újabb problémák merültek fel az öreg kontinensen, az egyik ilyen vitás kérdés manapság a bevándorlás és a munkavállalás.

hirdetés

Bár Svájc nem tagja az uniónak, bilaterális egyezménye révén mégis érintett a kérdésben. Mint ismeretes, a lakosság tavaly év elején népszavazáson döntött arról, hogy szigorúbban kellene szabályozni a bevándorlást az országba. Az eredménnyel szemben az EU nemtetszését nyilvánította ki, kilátásba helyezve azt is, hogy esetleg felmondja az EU és Svájc között korábban kötött azon bilaterális egyezményt, ami a bevándorlást és a munkavállalást szabályozza. Az egyezmény felmondása súlyos károkat okozott volna az országnak, így Svájc elviekben visszakozni látszott, ez év elején azonban ismét javaslatot terjesztettek elő a szigorítás tárgyában, így a kialakult helyzet továbbra is ellentmondásos. A törvénytervezet szerint „Svájc a nép döntésének megfelelően bevándorlási küszöböt fog bevezetni azon határon átjáró külföldi munkavállalók, bevándorlók családtagjainak és a menekültek esetében, akik munkavállalás céljából 4 hónapnál hosszabban tartózkodnak az ország területén. A kiskapu – ami sok svájci politikus szerint nem is olyan kicsi – abban rejlik, hogy ez a szabályozás csak akkor fog érvénybe lépni az EU-s polgárok esetében, amennyiben az EU és Svájc megegyezett a kettejük között már meglévő, személyek szabad áramlásáról szóló szerződés újratárgyalásáról.” – írja a Kitekintő.

Hogy milyen törvény fog végül is életbe lépni, azt nagyban az határozza meg, sikerül-e Svájcnak megegyeznie az EU-val. Ez egyelőre igen kérdésesnek tűnik.

Németország merőben más stratégiát alakítana ki. Valójában „németesítené” azokat a bevándorlókat, akik az országban vállalnának munkát és ott szeretnének letelepedni. Ez ugyan nem vonatkozik az unión belüli országok azon munkavállalóira, akik szabadon áramolhattak eddig is Merkel mintaállamába, érdemes azonban áttekinteni a tervezetet, miről is szól, hisz Európában Németország az az ország, ahova például a legtöbb magyar kivándorol.

Szigorítana a hírek szerint Nagy-Britannia is. Tavaly novemberben David Cameron, a brit miniszterelnök ugyan „nem kérdőjelezte meg az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvét, de egyértelművé tette, hogy ennek érvényesítését London szerint a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kell függővé tenni. Utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia kiléphet az unióból, ha ezt nem sikerül elérnie.” – adott minderről hírt a szon.hu.

A brit kormányfő ugyanakkor nem jelentett be terveket az EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának számszerű korlátozására. Korábbi sajtóértesülések szerint a Downing Streeten ilyen elképzelések is felmerültek, például bevándorlási kvótarendszer bevezetésének formájában.

A tavaly év elejei svájci népszavazás eredménye sok európai országot elgondolkodtatott, hogyan is tovább. Sokan felháborodtak, például Francia vagy Németország, ugyanígy Ausztria is. Utóbbi országban azonban helyeselték a döntés az osztrák nacionalisták, és hasonló szabályozás kialakítására szólították fel a kormányt.

A puding próbája az evés, szokták volt mondani az angolok. Meglátjuk tehát, milyen szabályozás alakul ki 2015-ben a korlátozás kérdésében az egyes európai országokban. 

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Kép

TOP 5