Skip to main content

 

Érdekes kerekasztal beszélgetés zajlott le a mesterséges intelligencia és az automatizáció hatásaival kapcsolatbabn az IBM, a Google és a Salesforce vezető beosztású emberei között.

A beszélgetés témája az volt, hogy milyen hatással lesz a munkára, a munkaerő-piacra a mesterséges intelligencia megjelenése, és habár ezzel kapcsolatban jellemzően sok szakértő hajlamos pesszimistán nyilatkozni, most mégis inkább pozitív hozzáállást láthattunk.

hirdetés

A Google saját digitális asszisztensének fejlesztését vezető Behshad Behzadi szerint például a már meglévő munkákat fogja kiegészíteni a mesterséges intelligencia, és alapvetően egyszerűbbé teszi majd az emberek számára bizonyos feladatok elvégzését. Persze, az valószínűleg elkerülhetetlen, hogy bizonyos munkahelyet megszűnjenek, de újak is fognak létrejönni mellé. Példának a légiutaskísérőket hozta fel, ami nyilván nem létezhetett azelőtt, hogy kialakult a kereskedelmi repülés.

A Salesforce alelnöke, John Carney is erre a vonalra feküdt rá. Szerinte ha visszanézünk a történelemben, akkor a hasonló nagyobb paradigmaváltások során mindig több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt.

Szerintem ugyanez fog megtörténni újra. Szükség lesz az oktatásra, és főleg a hozzám hasonló idősebb emberek számára, hogy megtanuljanak dolgozni ebben az új világban.

Abban is mindannyian egyetértettek, hogy a mesterséges intelligencia minden létező munkára hatással lesz. És ebbe nem csak a fizikai munkát, vagy a kevés hozzáadott értékű munkát kell belegondolni, hanem a kreatív iparágakat is, hiszen már most is létezik olyan gépi tanulásos módszer, ami segít a producereknek és zenészeknek abban, hogy sikeres, világhírű számok keürljenek ki a kezeik alól.

Bob Lord, az IBM vezető digitális szakértője szerint a mesterséges intelligencia segít majd abban, hogy az embereknek sose kelljen többet egyszerű, unalmas munkát végezniük. Úgy véli, hogy tulajdonképpen mindenki feljebb léphet majd egy szinttel, és a korábbiaknál nehezebb, komplexebb problémákat oldjunk meg. John Carney is hasonlóan vélekedett, de szerinte a mesterséges intelligencia még a legmagasabb szinetekre, a menedzserekhez is befészkeli majd magát:

Nem hiszem, hogy az M.I. kiváltja majd a menedzserek feladatait, de azt hiszem, hogy az a menedzser, aki használja az  M.I.-t, sikersebb lesz a többieknél.

Amikor arra terelődött a szó, hogy mi a helyzet a mesterséges intelligencia jogi szabályozásával, és hogy egyébként mekkora hatalma van az adatainkat birtokló, és azt gépi tanulásra felhasználó vállalatoknak, a Google képviselője gyanúsan csendben maradt. Carney szerint viszont nagyon fontos téma, hiszen az M.I. tanítására felhasznált adatbázisok adott esetben problémás döntések felé terelhetik a gépet:

Fontos lenne, hogy átlátható legyen, hogy miként jutott egy adott döntésre egy algoritmus. De ezt nem könnyű megvalósítani.

Ráadásul az IBM-es Bob Lord szerint még ennél is tovább kell menni. Úgy véli ezt az egészet nem is az M.I. oldaláról kéne megközelíteni, mert a probléma ott van, hogy egyáltalán milyen és mennyi adat van bizonyos nagyvállalatok birtokában, és hogy ezt milyen különböző célokra használják fel. Mert alapvetően olyan változások jönnek, amiket nem biztos, hogy teljes mértékben tudunk majd befolyásolni és szabályozni, viszont fel kell készülnünk rá, ennek pedig az az alapja, hogy oktassuk és felelősségre tanítsuk az embereket azzal kapcsolatban, hogyan állnak a digitális világhoz.

Ez pedig nagyon fontos, az embereknek tudniuk kell, hogy mennyit és miért áldoznak fel a privát szférájukból. Lord szerint ennek egyértelmű, személyes engedélyek alapján működő rendszerben kellene megvalósulnia. Ő például nagyon szereti a Starbucks kávéját, így megad bizonyos adatokat magáról a vállalatnak, és cserébe egy jó terméket vár el - jelen esetben egy jó kávét.

Megadok önöknek ennyi adatot magamról, szóval használhatjátok ezen a mesterséges intelliengciát meg az elemzést, de cserébe egy magasabb értékű szolgáltatást várok el.

Erre már rácsatlakozott Behzadi is a Google-től egy hasonló példával, amit a gyakorlatban szemléltetett: megkérdezte a Google Asszisztenst arról, hogyan teljesít a kedvenc csapata. Tehát nem konkrétan csapatnévre kérdezett rá, hanem az M.I. tudta, hogy mi a kedvenc csapata. Behzadi szerint ez jól mutatja, hogy az emberek hajlandóak a privát dolgaikból bizonyos mennyiséget megosztani vállalatokkal a kényelemért cserébe. 

Nem akarom minden egyes alkalommal bemondani a lakásom címét a navigációnak, hanem egyszerűen azt szeretném kérni tőle, hogy adja ki az utat a munkahelyemtől hazáig.

Úgy látszik tehát, hogy ebben a kérdéskörben a résztvevők egyetértettek, mint ahogy abban is, hogy egyébként a munkaerő fejlesztésére, továbbképzésére, adott esetben átképzésére lesz szükség. Arról már viszont egyikük sem beszélt, hogy ezt pontosan hogyan és kinek a költségére lehet majd kivitelezni...

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay

TOP 5