Kép forrása: Midjourney

A grönlandi 79°N-gletscher példája világosan mutatja, hogy a klímaváltozás hatásai messze túlmutatnak az Északi-sarkvidéken. Az instabil gleccserek nemcsak helyi jelenségek, hanem közvetlen kockázatot jelentenek Európa partvidékeire is.

A következő években döntő lesz, hogy a tudomány és a politika miként reagál erre a fenyegetésre, írja a FOCUS online.

hirdetés

Egy szétrobbanó tó a 79°N-gletscher szívében

Grönland északkeleti részén egy hatalmas, 21 négyzetkilométeres olvadékvíz-tó jelent meg, amely néhány órán belül többször is kiürült, és szétrepesztette a 79°N-gleccser jégtömbjét. A víz mély hasadékokon keresztül zúdult a mélybe, megemelve az egész jégtömeget, és olyan törésvonalakat hagyva maga után, amelyek még évek múlva is láthatók. A kutatók szerint minden ilyen esemény visszafordíthatatlanul átalakítja a gleccser szerkezetét, és gyorsítja az olvadást.

A gleccser alá szivárgó víz, mint veszélyes kenőanyag

Az Alfred-Wegener Intézet tudósai kimutatták, hogy a víz nem marad a felszínen. Mélyre hatol, eléri a jégtakaró alját, és ott úgy viselkedik, mint egy csúszós filmréteg. Ez a „kenőanyag” felgyorsítja a gleccser mozgását a tenger felé, fokozva a jégveszteséget. Míg korábban csak szórványos eseményekről számoltak be, 2005 óta egyre gyakoribbá váltak az ilyen hirtelen kiürülések. Az elmúlt öt évben már négy alkalommal is megtörtént.

Veszélyes repedések és moulins

A hirtelen kiürülések után a jégen hatalmas, háromszög alakú hasadékok maradnak, amelyek több száz méteres szélességet érhetnek el. Ezeket a nyílásokat a kutatók „moulins”-nak nevezik. Ezen a pontokon az olvadékvíz óriási erővel zúdul lefelé, végzetesen meggyengítve a jég stabilitását. Sőt, a víz eltűnése után a jégtakaró alatt légbuborékok alakulnak ki, amelyek további emelkedést és elmozdulást idéznek elő.

A tenger szintje gyorsabban emelkedhet

A 79°N-gletscher Grönland utolsó három nagy, úszó nyelvvel rendelkező gleccsere közé tartozik. Grönland már most is évente milliárd tonna jeget veszít, és ha ez a gleccser is instabillá válik, az ütem jelentősen felgyorsul. A globális tengerszint jelenleg évente körülbelül négy milliméterrel emelkedik. Elsőre kevésnek tűnhet, de hosszú távon néhány centiméter különbség is sorsdöntő lehet a part menti városok védelménél.

Európa partjainak közvetlen fenyegetése

Az emelkedő tengerszint következményeit Európa közvetlenül érezni fogja. A német és holland partvidék, Hamburg, Bremen és Amsterdam városai, valamint a szigetek – például Sylt – mind fokozott kockázatnak vannak kitéve. Minden egyes centiméter tengerszint-emelkedés drámai hatással van az árvízvédelemre, a szigetek méretére és a parti közösségek biztonságára.

A rendszer új állapotba lépett

A tudósok szerint az ismétlődő vízlefolyások egy új mintázatot hoztak létre: a gleccser instabilitása egyre nő, és egy új egyensúlyi állapot felé tart. Angelika Humbert glaciológus figyelmeztet, hogy „ezek extrém zavarok a rendszerben”, és nem biztos, hogy a gleccser valaha visszatérhet stabil állapotába. A jövőben a hirtelen, előrejelezhetetlen vízkitörések lehetnek az új norma.

Három kulcspont a kutatók szerint

Gyorsuló tengerszint-emelkedés – a víz, amely a gleccser aljára jut, gyorsítja a jégvesztést.
Növekvő instabilitás – a kiürülések egyre rövidebb időközönként jelentkeznek.
Kiszámíthatatlan dinamika – az elmúlt évtizedben a gleccserek viselkedése alapvetően megváltozott.

Kapcsolódó anyagok:

2050-re tömeges migráció várható a tengerszint emelkedése miatt

Klímakatasztrófa, 2100-ra több nagyváros víz alá kerülhet, de van ennél rosszabb is

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Midjourney