Kép forrása: Midjourney
Évszázadok óta borzolta az emberek fantáziáját a mocsarak felett lebegő titokzatos kékes fény, amelyet sokáig természetfeletti jelenségnek tartottak.
Most azonban tudósok végre tudományos magyarázatot adtak a „lidércfény” vagy latin nevén ignis fatuus néven ismert rejtélyre, írja a Gismeteo.
A titok nyitja: mikromennydörgések a metánbuborékok között
A friss kutatás szerint a mocsarak felett megjelenő fények hátterében mikromennydörgések, azaz apró elektromos kisülések állnak, amelyek a víz felszínén lebegő töltött metánbuborékok között jönnek létre. Ezek a mikroszkopikus elektromos ívek elindítják a metán oxidációját, vagyis részleges égési folyamatát, amely kékes fényt bocsát ki — anélkül, hogy láng vagy magas hőmérséklet keletkezne.
A jelenség tehát nem varázslat, hanem fizikai-kémiai reakció, amely természetes módon alakul ki bizonyos körülmények között a mocsarakban. A kutatók szerint a mikromennydörgések néhány ezredmásodpercig tartanak, és csak speciális fényérzékeny kamerákkal rögzíthetők.
Ezzel a felfedezéssel sikerült tudományosan is alátámasztani, miért láthattak az emberek a történelem során titokzatos, „lebegő lángokat” a lápok felett – amelyekről korábban szellemeket, tündéreket vagy elátkozott lelkeket gyanítottak.
A mocsarak új szerepe a klímavédelemben
A jelenség megértése nemcsak a természet egyik legrégebbi rejtélyét oldotta meg, hanem fontos klímakutatási következményekkel is jár. A tanulmány szerint a mikromennydörgések során oxidálódó metán gyorsabban alakul át szén-dioxiddá, amely jóval kisebb hatású üvegházhatású gáz, mint a metán maga.
Ez azt jelenti, hogy a mocsarak, amelyeket korábban a metánkibocsátás miatt klímakockázatnak tartottak, valójában részben semlegesítik is saját kibocsátásukat az ilyen természetes elektromos folyamatok révén.
A tudósok nagy sebességű kamerákkal és laboratóriumi kísérletekkel vizsgálták a jelenséget, és bizonyították, hogy a mikromennydörgések váltják ki a lidércfényeket. A kutatás új távlatokat nyit a fizikai és kémiai folyamatok ökológiai kölcsönhatásainak megértésében, valamint a mocsarak klímaszabályozó szerepének feltérképezésében.
A lidércfény tehát nem kísérteties tünemény, hanem a természet egyik leglátványosabb, mégis törékeny elektromos csodája – amely nemcsak a mocsarak rejtélyét oldja meg, hanem a Föld légkörének összetett működésébe is új betekintést enged.
Kapcsolódó anyagok:
Egy nemrég született borjú már csak alig fog pukizni, metánt eregetni
Rotterdami úszó tehénfarm a klímaváltozás kihívásainak kezelésére - Videó
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Midjourney
