A mezőgazdasági területeken szétterített zúzott kő jelentős mennyiségű CO₂-t vonhat ki a légkörből

A mezőgazdasági területeken szétterített zúzott kő jelentős mennyiségű szén-dioxidot vonhat ki a légkörből, miközben a termőföldek minőségét is javíthatja. Egy új kutatás szerint azonban ez a módszer csak akkor válhat valóban hatékony klímavédelmi eszközzé, ha világszerte széles körben elterjed, különösen a melegebb és nedvesebb régiókban, ahol a szükséges kémiai folyamatok gyorsabban mennek végbe. 

A Cornell Egyetem kutatói azt modellezték, milyen gyorsan terjedhet el az úgynevezett „fokozott kőzetmállás” módszere a világ különböző mezőgazdasági térségeiben. Arra jutottak, hogy a globális elterjedés mintázata – vagyis hogy ki, mikor és hol alkalmazza – döntően meghatározza, hogy a technológia valóban képes lesz-e mérsékelni a globális felmelegedést, írja az earth.com.

Hogyan köti meg a szenet a zúzott kő a mezőgazdaságban

A fokozott kőzetmállás lényegében egy felgyorsított geológiai folyamat. A szilikátos kőzeteket finom porrá zúzzák, majd a mezőgazdasági talajokra szórják, ahol természetes módon reagálnak a levegő szén-dioxidjával. Idővel ezek a reakciók a CO₂-t stabil ásványi formákká alakítják, amelyek akár több ezer éven át megmaradhatnak a talajban.

A módszer azért is vonzó, mert a gazdálkodóknak is előnyöket kínálhat. A kőpor tápanyagokat juttathat a talajba, például kalciumot, magnéziumot és vasat, csökkentheti a talaj savasságát, valamint csökkentheti a szintetikus műtrágyák használatának szükségességét. A szén-dioxid eltávolítása és a talajminőség javítása együtt magyarázza, hogy a megoldás egyre nagyobb figyelmet kap a klímakutatásban.

A klímahatás a globális elterjedéstől függ

A kutatás nem azt feltételezte, hogy a módszer mindenhol egyformán terjed el, hanem különböző bevezetési forgatókönyveket vizsgált. Erős elterjedés esetén a kutatók becslése szerint a fokozott kőzetmállás évente akár körülbelül egy gigatonna szenet is eltávolíthatna a légkörből 2100-ra, ami nagyjából egy jelentős ipari gazdaság éves kibocsátásával mérhető össze. A kutatók azonban azt találták, hogy ehhez a szinthez elengedhetetlen a technológia széles körű alkalmazása a globális déli országokban.

Sok ilyen országban a mezőgazdasági területek meleg és nedves éghajlaton találhatók, ami felgyorsíthatja a kőzetmállás folyamatát, így ugyanazzal az erőfeszítéssel több szén-dioxidot lehet kivonni a légkörből, mint hűvösebb vagy szárazabb térségekben. A tanulmány vezető szerzője, Chuan Liao, a Cornell Egyetem adjunktusa szerint ha a módszer széles körben elterjed, a globális déli országok jelentős szerepet játszhatnak benne. Hozzátette, hogy a technológia átadása és a globális karbonpiacok segíthetik a bevezetést ezekben a régiókban, miközben igazságosabbá is tehetik az alkalmazását.

Liao szerint a korábbi kutatások gyakran azt feltételezték, hogy a technológia minden régióban egyformán terjed el. A mostani tanulmány egyik fő újítása az volt, hogy sokkal valósághűbb módon modellezték a terjedés lehetséges pályáit. A kutatócsoport a technológia terjedésének modellezésekor figyelembe vette az eltérő regionális tempót, a késleltetett bevezetést és az úgynevezett társadalmi fordulópontokat is, amikor egy technológia hirtelen gyorsan elterjed, miután a feltételek kedvezővé válnak. Ehhez a kutatók más mezőgazdasági technológiák – például a műtrágyahasználat vagy az öntözési rendszerek – történelmi elterjedési mintáit elemezték különböző országokban.

A modellek szerint kezdetben a magas jövedelmű országok járhatnak az élen, de az előrejelzések szerint 2050 körül a globális déli országok, köztük India és Brazília, már megelőzhetik őket a technológia alkalmazásában. A kutatók becslése szerint a módszer terjedésének ütemétől függően a szén-dioxid eltávolítás 2050-re körülbelül 0,35–0,76 gigatonnát érhet el évente, míg 2100-ra ez 0,7–1,1 gigatonnára nőhet. A bizonytalanságok elsősorban attól függenek, hogy bővül-e a bányászati és kőzetőrlési kapacitás, valamint hogy a karbonpiacok ösztönzik-e a technológia alkalmazását.

Az is fontos tényező, hogy a gazdák érzékelnek-e elegendő közvetlen előnyt, illetve hogy a megfelelő politikai támogatás és logisztikai háttér megjelenik-e azokban a régiókban, ahol a módszer a leghatékonyabban működhet. Bár a fokozott kőzetmállás még viszonylag korai fejlesztési szakaszban van, már most felkeltette a magánszektor érdeklődését. A tanulmány szerint például a Microsoft és a Stripe is több millió dollárt fektetett olyan szén-dioxid-eltávolítási portfóliókba, amelyek ezt a technológiát is tartalmazzák. A módszer egyik vonzereje, hogy a szén nem ideiglenesen, hanem ásványi formában, tartósan kerül megkötésre. Emellett a gazdálkodók is közvetlen előnyöket kaphatnak, ha a talajminőség és a terméshozam javul.

Benjamin Houlton, a Cornell Egyetem Mezőgazdasági és Élettudományi Karának dékánja szerint fontos, hogy a tudományos előrejelzések még pontosabbá váljanak. Úgy véli, a technológia jelentős lehetőséget kínál arra, hogy a karbonkreditek közvetlen bevételt jelentsenek a gazdálkodóknak. A kutatás egyik központi megállapítása, hogy a globális déli országok bevonása nemcsak igazságossági kérdés, hanem a hatékonyság szempontjából is kulcsfontosságú. Ha a módszer alkalmazása főként a gazdagabb országokban marad, valószínűleg nem tudja elérni teljes szén-dioxid-eltávolítási potenciálját.

Liao szerint ez azt is jelentheti, hogy a karbonkreditek a kisgazdálkodókhoz is eljuthatnak, ami növelheti jövedelmüket és javíthatja a terméshozamokat. Így a mezőgazdasági területeken alkalmazott fokozott kőzetmállás a 21. század egyik fontos klímavédelmi eszközévé válhat. Ehhez azonban szükség lesz arra, hogy a kormányok, befektetők és iparági szereplők a kezdeti alkalmazókon túl is elterjesszék a módszert, különösen azokban a régiókban, ahol a leghatékonyabb, és megfelelő finanszírozással valamint technológiai együttműködéssel támogassák a kisebb gazdálkodókat is.

A tanulmány a Communications Sustainability tudományos folyóiratban jelent meg.

Kapcsolódó anyagok:

Tudósok szerint a földbe temetett fahulladék lehet a klímaváltozás elleni új fegyver

A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT