A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Az idei rendkívüli aszály miatt a magyar hatóságok nagy mennyiségű vizet juttatnak a Hortobágyi Nemzeti Park mocsaras területeire, hogy megakadályozzák azok teljes kiszáradását. Az UNESCO világörökségi helyszínként nyilvántartott Hortobágy nemcsak Magyarország egyik legismertebb természeti értéke, hanem Európa egyik legfontosabb pihenő- és költőhelye is a vonuló madarak számára.
A szakemberek szerint azonban a klímaváltozás és a csökkenő csapadékmennyiség hosszú távon egyre nagyobb veszélyt jelent a térség ökoszisztémájára.
Kétmillió köbméter vízzel próbálják megmenteni a hortobágyi mocsarakat
A Reuters tudósítása szerint a magyar hatóságok folyamatosan vizet vezetnek a Hortobágyi Nemzeti Park kiterjedt területeire, hogy az idei súlyos aszály ellenére megőrizzék a mocsarak vízellátását. A Hortobágyi puszta Kelet-Magyarország síkvidéki és vizes élőhelyeit foglalja magában, évente turisták tízezreit vonzza, miközben kulcsfontosságú megállóhelyet jelent több tízezer vonuló madár számára. Számos faj itt épít fészket és neveli fel fiókáit, mielőtt az ősz közeledtével Afrikába indulna.
A Fekete-rét nevű terület a Hortobágy legnagyobb mocsaras élőhelye. Egykor a Tisza folyó árteréhez tartozott, és az alacsonyabban fekvő részeket rendszeresen elöntötték az árvizek. A terület azonban 2013-ban története során először kiszáradt. A korábbi súlyos aszály idején, 2022-ben a mocsár teljesen kiszáradt, és több mint 800 hektárnyi terület égett le.
„Sajnos a talajvízszint ezen a területen folyamatosan csökken” – mondta Gál Lajos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának területi egységvezetője, aki több mint harminc éve dolgozik a hortobágyi mocsarak természetvédelmében. Elmondása szerint az idei év különösen rendkívüli, mert a hőség nagyon korán érkezett meg, miközben az év jelentős vízhiánnyal indult. A tavasz csapadékszegény volt, ezért a mocsarak medrei nem tudtak feltöltődni. Az idei évben azonban sikerült ökológiai célú vízpótláshoz vizet biztosítani a vízügyi hatóságoktól.
Gál Lajos közölte, hogy eddig mintegy 2 millió köbméter vizet vezettek a mocsarakba, és a víz jelenleg is folyamatosan érkezik a Nyugati-főcsatornából. Enélkül a teljes terület mára teljesen kiszáradt volna.
A klímaváltozás már a vonuló madarak életét is átalakítja
Gál Lajos szerint a klímaváltozás és a csökkenő csapadékmennyiség már hosszú ideje érezteti hatását, ami a madarak vonulási szokásait is megváltoztatja. Mint elmondta, a tavaszi madárvonulás egyre korábban kezdődik. Mivel már nincsenek igazán hideg telek, a madaraknak nem kell megvárniuk a hosszú tél utáni felmelegedést. Emiatt nem egyszerre érkeznek vissza költőhelyeikre, hanem hosszabb időszak alatt, fokozatosan jelennek meg.
A szakember szerint több olyan madárfaj, amely gyermekkorában még gyakori volt a Hortobágyon, mára gyakorlatilag eltűnt a térségből.
Ugyanakkor új fajok is megjelentek. Példaként említette a kis kárókatonát, amelyet gyermekkorában szinte egyáltalán nem lehetett látni a Hortobágyon, napjainkra azonban már jelentős állománya él a Fekete-réten.
Gál Lajos hangsúlyozta, hogy hosszú távú megoldásra van szükség. Véleménye szerint a Magyarországra érkező vizeket a lehető legnagyobb mértékben vissza kell tartani annak érdekében, hogy fennmaradhassanak a vizes élőhelyek. Ezek a területek nemcsak a növény- és állatvilág számára létfontosságúak, hanem sajátos mikroklímát is kialakítanak, valamint jelentős szerepet játszanak a talajvíz egyensúlyának fenntartásában.
Kapcsolódó anyagok:
100 éven belül kiszáradhat a Balaton, elsivatagosodhat az Alföld?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Tomas Orth from Pixabay
