dingó vadkutya farkas

A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Eddig nem volt világos, hogy elvadult kutyák, vagy inkább a farkasok egy alfaja. 

A kutyák közismerten a szürke farkasoktól származnak, de az kevésbé köztudott, hogy a ma ismert 340 különböző kutyafajta túlnyomó többségét az elmúlt kétszáz évben tenyésztették ki.

hirdetés

A kutyát valamikor 29 ezer és 14 ezer évvel ezelőtt háziasították, és azóta is az emberrel élnek.

A farkasok és a kutyák között helyezkednek el az ausztrál dingók. A dingók valamikor 5-8 ezer évvel ezelőtt érkeztek meg a kontinensre, így egyszerre tekinthetők otthon behurcolt fajnak, míg kívülről őshonosnak.

A dingókról eddig nem tudták biztosan, hogy vad vagy elvadult kutyák, vagy a farkasok egy alfaja, vagy egyik sem. A dingók 2017-ben már megnyerték a Pacific Biosciences nevű amerikai cég szavazását arról, hogy melyik állat génjeinek feltérképezése lenne a legérdekesebb (a második a pöfögő futrinka lett).

Kutatás

Science Advancesben közölt, négy ország 25 tudósának közreműködésével végrehajtott kutatás megállapította, hogy a helyes válasz az egyik sem: a dingók a farkasok és a háziasított kutyák között félúton helyezkednek el.

Ez nemcsak az emberi genetikai hatásának mértékét fedi fel, de a kutyák egészsége szempontjából is fontos tanulságokat hordoz.

Már nem farkasok, de még épphogy kutyák

Az emberi hatás egyik példája, hogy a kutyák fel tudják húzni a szemöldöküket, aminek az emberrel folytatott kommunikációban lehet szerepe. A kiskutyaszemek tehát kifejezetten az embernek szólnak.

Kevésbé látványos különbség, hogy a kutyákat egy amiláz 2B nevű gén teszi képessé a keményítő megemésztésére. A kutyáknál ez a gén többszörösen (akár tíz példányban) megtalálható, és egyértelműen mutatja, hogy keményítőtartalmú élelmiszereket termesztő emberek környezetében élnek (érdekesség, hogy ez a jelenség nemcsak a kutyáknál, de más háziasított emlősöknél is kimutatható). A farkasoknál és a dingóknál csak egy példányban van jelen ez a gén.

2017-ben csak egy boxerfajta hézagos géntérképe állt rendelkezésre. Az értelmes genetikai összehasonlításhoz éveket kellett várni, amíg olyan génszekvenáló technika áll rendelkezésre, amellyel jó minőségű géntérképeket lehet összevetni. Ez ugyanaz a technika, ami lehetővé tette az ember teljes géntérképének megalkotását. Az elemzéshez nemcsak a német juhász és az ősi basenji, de a grönlandi farkas, a boxer és a labrador géntérképét is felhasználták.

A dingók több ezer éve a farkasoktól és kutyáktól elszigetelten élnek. Az elemzés szerint a dingók a modern kutyák ősei, de nem világos, hogy háziasították-e őket valaha. Annyi biztos, hogy Ausztráliában nem háziasították őket.

A dingó-kutya keverékek vizsgálata és a farkas és dingó géntérképek felhasználása segíthet a fajtatiszta kutyák betegségeinek megismerésében. Bizonyos kutyafajták a tenyésztés során hajlamossá válnak rájuk jellemző betegségekre, mint a csípődiszplázia, a vakság vagy a rák. A dingók génjeiket tekintve azok az ősi kutyák, akiknél ismeretlenek a tenyésztés során felhalmozódott rendellenességek.

(ScienceAlert

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu