Élelmiszerválság - Bio és natúr élelmiszerek

8. oldal / 11: Bio és natúr élelmiszerek

Bio és natúr élelmiszerek

A mezőgazdaság döntő szerepet játszik a vidéki térségek értékeinek megőrzésében. Általa csökkenhetnek a regionális különbségek és nőhet a kistelepüléseken élők foglalkoztatottsága.

Habár Magyarország kedvező földrajzi adottságai alapján inkább agrárországnak számít, az aktív keresőknek csupán az 5%-a dolgozik a mezőgazdaságban. Egyre több – hazánkban is megtermelhető – élelmiszerből kényszerülünk importra, még fűszerpaprikából is! Köszönhető ez egyrészt a szocializmus téves gazdaságpolitikájának (“vas és acél országa”), másrészt az urbanizációból adódó elvándorlásnak. Magyarország egyes régiói súlyos gazdasági helyzetben vannak, a munkanélküliségi ráta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, 22,5%-os (az országos átlag kb. 11%).[125]

A gazdasági válság csak tovább súlyosbította az egyébként is nehéz helyzetet, melyre megoldást jelenthetne mezőgazdasági aktivitásunk növekedése.

Szerencsére léteznek már kezdeményezések (közmunka programok), melyek azét jöttek létre, hogy rövid távon munkát biztosítsanak, hosszabb távon viszont saját gazdaság létrehozására buzdítsák a programban résztvevő vállalkozó kedvű embereket. A cél az lenne, hogy “hal helyett hálót” adjanak az emberek kezébe, azaz megtanítsák nekik az önálló gazdálkodáshoz szükséges alapismereteket, amivel már magabiztosan vághatnak bele saját kis gazdaságuk kialakításába (Minden gyerek lakjon jól! Alalpítvány[126]).

Emellett elindult a Vidékfejlesztési Minisztérium Tanyaprogramja is, melynek céljaa tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. A tanyaprogram nem muzeális értékekre és nosztalgiázásra épül. A szerves fejlődésben kialakult külterületi gazdálkodási-, élet-, és települési forma fontos része a jövő korszerű mezőgazdaságának és vidékfejlesztésének. Ezek a tájak a fenntartható fejlődés, a többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének mintapéldái lehetnek. – áll a minisztérium közleményében. A pályázaton 206 alföldi település indulhat, melynek keretösszege 930 millió forint.[127]

“A különböző foglalkoztatási programokban, a szociális földprogramokban jelentős szerephez juthat a biogazdálkodás. Ez a típusú termelés ugyanis igencsak komoly élőmunkát igényel. A kormányzati tervek szerint egyébként 2015-re 200 ezerre nőhet, s további öt éven belül akár 350 ezer hektár is lehet a hazai bioterületek nagysága. Jelenleg 120-130 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás Magyarországon, ez a teljes művelésbe vont terület 2.4%-a. Az Európai Unióban ez az arány átlagosan fölötte van az 5%-nak, a legjobbak – így például Ausztria – a 20% körüli arányt közelítik. Az IFOAM (International Federation of Organic Agricultural Movements – Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége) felmérése szerint Európa legtöbb országában bővül a biotermékek iránti kereslet. 2009-es adatok szerint az unió államaiban együttvéve 260 ezer gazdálkodó végzi ezt a tevékenységet, a termelésbe bevont terület nagysága 8,3 millió hektárra tehető.”[128]

Az egyik legnagyobb nemzetközi sikert a 2005-ös BIO-FACH vásáron, Németországban az indiai Asszamban termesztett dzsoha biorizs aratta. Ennek eredményeképp művelési területét azóta sokszororosára növelték, s az új területek bevonásakor a kormány oktatást szervez a rizstermelők számára arról, hogyan termeljék a rizsek királynőjét, a baszmati rizst. A bio-dzsoha rizsen kívül még két rizsfajta ad szárnyakat az asszami termelők képzeletének, ezek a komal csaul és a bora csaul. A bűvös rizsnek becézett komal csault még főzni sem kell. Csak vízbe kell áztatni, 30 percre.[129]

Szerencsére hazánkban is szép számmal akadnak olyan elhivatott, a föld szeretetét és tiszteletét a génjeikben hordozó emberek (több mint 1700 vállalkozás), akik felismerve eddigi intenzív mezőgazdaságunk fenntarthatatlanságát, ökológiai gazdálkodásra álltak át és biotermékeket állítanak elő.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban?

A fentiekből láthatjuk, hogy az öko, illetve biotermékek egészére (alapanyagok, előállítás módja, stb.) szigorú szabályok vonatkoznak. “Magyarországon a Magyar Biokultúra Szövetség fogja össze az egész ország ökológiai gazdálkodását, mely magába foglalja nemcsak a termelő gazdákat, de a szimpatizánsokat és az érdeklődőket is. A Szövetség céljai között szerepel a biotermékek fogyasztásának minél szélesebb körben történő terjesztése, az egészséges életmód propagálása.

Ennek jegyében Budapest területén 2 Ökopiacot működtetnek, ahol egész évben az ország minden tájáról 100-120 árusnak biztosítanak értékesítési lehetőséget. Időrendben az első a Csörsz utcai Biopiac volt, amelynek sikerét mutatja, hogy az árusok kinőtték a területet, ezért szükségessé vált egy új piac létrehozása (Klebelsberg Kultúrkúria udvarán). Bármelyikre is látogatunk el szombatonként bőséges felhozatalt találunk friss zöldségből, gyümölcsből, tejtermékből, mézből, húsféléből, de itt kínálják termékeiket a hazai feldolgozók is.

Az Ökopiacok ellenőrzését a Szövetség tulajdonában álló ellenőrző és tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. látja el. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. is fontos szereplője a bio tanúsítás rendszerének azzal, hogy ellenőrzi és tanúsítja a magyarországi ökológiai élelmiszer-gazdasági szektor szereplőinek munkáját. Az ő dolguk garantálni a fogyasztók felé, hogy az értékesebb és ezért drágább élelmiszer valóban az előírásokat betartó üzemből kerül ki, másfelől megvédeni a valódi biogazdálkodókat a tisztességtelen versenytől, azoktól, akik csupán állítják – intenzíven, kemizáltan, antibiotikumok használata mellett termelt, szintetikus adalékokkal teletömött – termékeikről, hogy az "bio". A Biokontroll a HU-ÖKO-01, az Ökogarancia a HU-ÖKO-02 jelöléssel tanúsítja a szigorú követelményeknek való megfelelőséget.[131]

És mégis minek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy termék megkapja a minősítést?

• ellenőrzött körülmények közt termelik
• nem tartalmazhat semmilyen szintetikus, toxikus anyagot
• nem lehet műtrágyát használni
• tilos a GMO
• csak biológiailag lebomló vagy természetes szerek engedélyezettek hozzá
• a termőföldet min. 3 évvel a termelés megkezdése előtt már nem lehet vegyszerrel kezelni
• bio-alapanyagok és a késztermékek külön tárolása

Mindebből láthatjuk, hogy nincs egyszerű dolga annak, aki biotermék előállítását tervezi. Nem beszélve az olyan egyéb “nehezítő tényezőkről”, mint hogy a növényvédő szerek nélküli termesztés miatt nagyobb a veszélye a kártékony bogarak, baktériumok támadásának, illetve a terméshozam is alacsonyabb. Ugyanakkor, mivel a biotermékek – előállításuk költségessége miatt – a fogyasztóknak is drágábbak, ezért a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság különösen nehéz helyzetbe hozta a gazdákat.

Szerencsére azonban mára Magyarországon is kialakult egy olyan stabil vásárlóközönség, akik az egészség- és a környezettudatosságot tartják szem előtt a pénztárcakímélő megoldások helyett.

Napjainkban a biotermékek egyre nagyobb teret nyernek, például nemcsak piacokon, bioboltokban, hanem a szupermarketek polcain is megtalálhatóak. Ugyanakkor figyeljünk arra, hogy lehetőleg minden esetben magyar terméket válasszunk. Bár az EU más országaiban elfogadott tanúsítványok is ugyanazt a garanciát jelentik, mint a Biokontroll cimke, mégis, ha választhatunk, döntsünk a hazai termék mellett!

Vannak olyan üzletláncok, melyek felmérve a vásárlói igényeket, saját biomárkát dobtak piacra. Többek között így tett a Spar is, amikor kihozta Naturpur termékcsaládját, melybe több mint 70 féle élelmiszer tartozik,[132] vagy a Drogerie Markt (DM) Alverde natúrkozmetikai termékcsaládja, amely 2009-ben Német Környezettudatos Díjat kapott.[133]

Ebből is kitűnik, hogy a világ felelősen gondolkodó nagyvállalatai egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek nemcsak az egészséges táplálkozásra, hanem a fenntartható mezőgazdaság támogatására is, felismerve, hogy a Föld eltartóképességének növelése – megfelelő, vegszermentes módszerekkel – mindannyiunk közös érdeke.