Élelmiszerválság - GMO helyzet az EU-ban és világszerte

9. oldal / 11: GMO helyzet az EU-ban és világszerte

GMO helyzet az EU-ban és világszerte

A GMO kifejezést gyakran – leginkább negatív felhanggal – emlegetik a hazai sajtóban. Magyarországon 2011 nyarán robbant ki hatalmas botrány, mert vetőmag-forgalmazókon keresztül génmódosított kukoricavetőmag került az országba, melyet aztán több helyszínen is elvetettek a gazdák. Mivel hazánk teljes GMO mentességet vállalt, ezért a több ezer hektárnyi szennyezett kukoricát és szóját meg kellett semmisíteni, több millió forintos kárt okozva ezzel a vétlen gazdálkodóknak. Ezzel az ügy nem zárult le, hiszen Magyarország szennyezetté válásával elvesztette GMO mentességét, így a magyar exportra szánt növények “tisztasága” megkérdőjelezhetővé vált, világpiaci áruk csökkent.[134]

Mégis mi a baj a genetikailag módosított növényekkel?

“A genetikailag módosított szervezet, (Genetically Modified Organisms) olyan élőlény, amelynek génállományát mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel (géntechnológiával) hozták létre. A transzgenikus élőlények esetében más fajból származó géneket ültetnek be a GMO-ba, tehát olyan génkombinációt hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben gyakorlatilag nem létezhetne. A GM szervezetek utódai is GM szervezetek lesznek, így egyszeri beavatkozással tartósan továbbtenyészthető (-termeszthető) GM fajták hozhatók létre.

Narancs: fő GM növényeket termelő országok

Sávozott: további termelő országok

Pötty: kísérleteket folytató országok

A kérdés azért összetett, mivel a génmódosított növények számos pozitív tartalommal bírnak, többek között megoldást jelenthetnek a növekvő népesség élelmiszerszükségletének kielégítésére. Fokozható általuk a növények gyomirtószerekkel vagy rovarokkal szembeni ellenálló képessége, növelhető a szárazságtűrésük, vagy javítható a termés táplálkozástani értéke, például vitamintartalma.

Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba, ezek a glufosinate és glyphosate gyomirtókkal szemben voltak ellenállóak. Szintén korai fejlesztés a Bacillus thuringiensis baktérium toxinját (=Bt toxin) hordozó kukorica fajták, melyek egyes rovarfajok károsításával szemben ellenállóak. Ma már számos új, ezeknél sokkal fejlettebb fajta vár bevezetésre. Jelenleg nagyüzemi termesztésben van néhány gyomirtóknak ellenálló és rovarrezisztens GM szója-, gyapot-, repce- és kukoricafajta.

Japán kutatóknak géntechnológia alkalmazásával sikerült előállítaniuk olyan rizst, amely a hepatitis-B vírus ellenanyagát tartalmazza, így a táplálék elfogyasztása helyettesítheti a védőoltást.

Az ún. aranyrizs a rizs olyan GM változata, amely béta-karotint termel, amiből pedig A vitamin képződik. Alkotói szerint ez jelentősen enyhíthetné az egyes országok (pl. India, Kína, Indonézia) szegény lakosságának egészségügyi gondjait. Az A vitamin hiánya ma világszerte több millió gyermek egészségét károsítja, és évente 250-500 ezer gyermek megvakulását okozza, legnagyobb arányban Délkelet-Ázsia és Afrika szegény, főként rizsen élő lakosságában.”[135]

Az aranyrizs ma sehol nincs forgalomban, részben a Greenpeace tiltakozása miatt, amely minden genetikai manipulációt ellenez.[136]

Ha ennyi előnye van, mégis miért van nálunk betiltva?

Sokak szerint aggodalomra ad okot, hogy például a génmódosított növényvédőszerek több ezerszer annyi toxint termelnek, mint az ugyanerre a toxinra, mint permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis.

A Monsanto 2003-ban dobta piacra a kukoricabogárnak ellenálló kukorica génmódosított vetőmagját. A módosított kukoricába beépítették a Bacillus thuringiensis nevű baktérium néhány génjét, amelytől a kukorica olyan toxint termel, ami tönkreteszi a kukoricabogár belét. Északnyugat-Iowában korábban a farmerek vetésforgót használtak, leginkább szójával váltva a kukoricát – így az egyik évben lerakott petékből kikelő kártevők a következő évben éhen pusztultak, mert nem volt a környéken kukorica, csak szója. (A kifejlett bogár károsítja a csövet, a leveleket, a lárva elrágja a gyökereket.) Azóta azonban elvetették a vetésforgót, és minden évben kukorica került ugyanazokra a területekre – elfelejtve, hogy a természet mindent megtesz azért, hogy megvédje a fajgazdagságát. A kártevők közül kiválasztódott néhány ellenálló egyed, amelyek utódai felszaporodva immáron észrevehető nagyságú populációkat hoztak létre – mondhatni: a gazdálkodók mohósága hozta létre a szuperbogarat, ami ellenáll a GMO-s vetőmag toxinjának.[137] Ez az első eset, de várhatóan nem az utolsó, mivel az állatvilág alkalmazkodóképessége igen gyors.

A GM fajták szabadalom által védett szellemi termékek, melyek tulajdonosai gyakran nagy multinacionális cégek. A GMO megoldást jelenthet a fejlődő világ országainak élelmiszerproblémáira, ami egyúttal azt is jelenti, hogy lakói a monopolhelyzetben lévő (a vetőmagot birtokló) transznacionális vállalatok kiszolgáltatottjaivá válnak.

“Sajnos ennek köszönhetően mára kilátástalan helyzetbe (adósságspirálba) kerültek India gyapottermő vidékeinek gazdái. A termelés költségeinek emelkedése a termény árának párhuzamos esésével az eladósodás receptje, és az eladósodás a földművesek által elkövetett öngyilkosságok legfőbb oka.”[138]

Azonban talán a legnagyobb gondot az okozza, hogy a GM növények hosszú távú – növény-. állatvilágra és emberre gyakorolt – hatásáról egyelőre fogalmunk sincs! A környezet és az egész élővilág védelme érdekében maximálisan törekedni kell az elővigyázatosság elvének alkalmazására, a folyamatok nyomon követésére, és a várható hatások, kockázatok pontos felmérésére, becslésére. Láthattuk, hogy az 1960-as években indult Zöld forradalom eleinte kedvező hatásai végül hogyan fordultak visszájukra, s okoztak a talaj szerkezetében és termőképességében negatív változásokat.

AZ EU GMO politikája

Az Európai Unió 2004 májusában feloldotta a genetikailag módosított terményekre vonatkozó hat éves tilalmat, s egyben megszabta azok szigorú engedélyezési és címkézési szabályait. Ennek ellenére több uniós tagország egészségügyi és környezetvédelmi megfontolásokból nem járul hozzá a genetikailag módosított élelmiszerek behozatalához és forgalmazásához, akaratukat azonban EU szinten nem tudták érvényesíteni. Az Európai Bizottság már több genetikailag módosított kukoricafajta importját és forgalmazását engedélyezte, termesztésükhöz azonban nem járult hozzá.

“Az EU újonnan felálló Európai Bizottsága 2010/136/EU számú határozatával engedélyezte az “Amflora” genetikailag módosított burgonyából előállított takarmány forgalomba hozatalát, illetve ennek a burgonyának az élelmiszerekben, takarmányokban való véletlen szerű vagy technikailag elkerülhetetlen előfordulását.”[139]

Magyarország azonban szembeszállva az EU döntésével, megtiltotta a burgonya és az abból készült takarmány behozatalát az országba.

“Az EU-s szabályozás legnagyobb hiányossága, hogy az állati eredetű élelmiszerek esetében nincs ilyen tiltás, és az állattartásnál nem tilos a GMO-tartalmú takarmány használata. A génmódosított felirat hiánya tehát önmagában nem jelenti azt, hogy a termékben nem találhatóak nyomokban GMO-k. Sőt. Magyarországon először a Greenpeace hívta fel rá a figyelmet, hogy az előírások ellenére előfordulhatnak az áruházak polcain olyan termékek, amelyeken nincs feltüntetve a (0.9% feletti) GMO tartalom.”[140]

Magyarország továbbra is a GMO-mentes országok közé tartozik. 2008 óta moratórium tiltja a GM növények szabadföldi termesztését, és az 5 parlamenti párt teljes egyetértésben támogatja e moratórium fenntartását. E szokatlan ötpárti egyetértés részben az Országgyűlés szakértői szervezeteként működő GMO Kerekasztal munkájának eredménye.

Míg Európában csökkent, világszerte egyre nagyobb területen termesztenek génmódosított növényeket. A GMO-technológia 1996-os bevezetése óta több mint egymilliárd hektáron és több mint 15 millió gazda űzi ezt a fajta mezőgazdaságot. A GMO-növényeknek körülbelül a felét az Egyesült Államokban termesztik, viszont a fejlődő országok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak a technológia bevezetésére. Tavaly Pakisztán és Burma is megtette az első lépéseket; olyan GMO-gyapotot kezdtek termeszteni, amely ellenáll a rovarkártevőknek.