Hulladékgazdálkodás - Megelőzés

3. oldal / 9: Megelőzés

Megelőzés

A korszerű hulladékgazdálkodásban a legfontosabb lépés a megelőzés, hiszen "az a hulladék a legjobb, ami nem is keletkezik". Ennek érdekében hulladékszegény technológiákat, gazdasági ösztönzőket kell bevezetni:

• a betétdíjas csomagolás alkalmazása (visszaválthatóság)
• hosszú élettartamú termékek gyártása
• kisebb tömegű termékek gyártása
• javítható termékek gyártása, a kisipari javító szolgáltatások támogatása
• termékhelyettesítés – a hulladékképző termék felváltása
• takarékos termékhasználat – a használati idő növelése
• a fogyasztás csökkentése – bizonyos termékekről való lemondás
• környezetterhelő termékek megadóztatása (pl. írországi szatyoradó)

De nézzünk példát arra, mit tehet az egyén, azaz MI a hulladékok csökkentésében:

Tudatos vásárlás

Az egyik lehetséges és leghatásosabb megelőzési technika a környezettudatos vásárlás. A megnövekedett kínálat, a reklámok és az akciók sokszor felesleges vásárlásokba "hajszolnak" bele minket (túlfogyasztás), melynek az az eredménye, hogy már a fogyasztás előtt lejár a termékek szavatossága, vagy esetleg nem is használjuk őket.

A vásárlás egy döntés. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. Vásárolj piacon és támogasd ezzel is a hazai termelőket és a hazai élelmiszer előállítást![9]

Napjainkban újra népszerűek lettek az őstermelői piacok, melyek felemelkedését a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékstratégiája is tartalmazza. 2011. augusztus 31-én nyílt az első budapesti magyar termelői piac a kőbányai Liget téren. Régi probléma látszik megoldódni a Liget téri piac nyitásával, hiszen a magyar őstermelőktől származó termékek – ha nem is hiánycikknek –, de legalábbis nehezen beszerezhető élelmiszereknek számítottak eddig Budapesten. A hazai őstermelői termékek megvásárlásával és fogyasztásával nemcsak egészségesebb táplálékhoz jutunk, de környezetbarát módon, olyan terméket választunk, mely nem utazta többször körbe a Földet.[10]

Kövesd a „Tudatos vásárló 12 pontját” és add tovább a bevált praktikákat![11]

Ha például jóllakottan megyünk el vásárolni, bizonyítottan kevesebbet vásárolunk!

Kerüljük a csatolt termékeket! Ezek nagyrészt feleslegesek számunkra: termékminta, ajándéktárgy, nyeremény-akció, stb.

TIPP:

Próbáld ki, hogy úgy mész el vásárolni, hogy előtte összeírod mire van szükséged. Érezni fogod vásárlás közben, hogyan hatnak rád a reklámok és az akciók, de Te ragaszkodj a bevásárlólistádhoz! Hazaérkezésed után gondold át, milyen érzéseket, gondolatokat keltett benned a kísérlet.

A mi kultúránkban az ajándékozás a szeretet egyik kifejezése. Egy indián törzsnél viszont betegségnek számít a birtoklás iránti vágy. Akin észreveszik, hogy túlságosan lázba hozzák a tárgyak, azért komolyan aggódni kezdenek. A betegség gyógymódja az, hogy az illetőt addig halmozzák el mindenféle ajándékkal, amíg a tünetei el nem múlnak.

Az emberek karácsony előtt órákat állnak sorban, hogy drága ajándékokat vásároljanak a szeretteiknek. Vajon ezzel szerezhetik nekik a legnagyobb örömet?

Az ajándék csak tárgy lehet?

A fenti ajándékutalvány lehetőséget ad arra, hogy igazi meglepetést, közös programot, vagy kényeztetést ajándékozz, mert a közösségi élmény sokszor nagyobb örömöt okoz, mint egy tárgy.

Komposztálás

A komposztálás során tulajdonképpen a fejezet elején említett természeti körfogást utánozzuk. A folyamat során a szerves hulladékból (zöld javak), a növények számára felvehető hasznos tápanyag, magas humusz tartalmú komposzt keletkezik. A háztartásunkban keletkező szemét egyharmadát is megelőzhetjük, ha a konyhai- (pl. zöldség- és gyümölcsmaradványok, kávézacc, teafű, tojáshéj, vágott virág), és a kerti hulladékokat (pl. fűnyesedék, ágak, elszáradt növények) külön gyűjtjük és komposztálással hasznosítjuk!

Komposztálhatunk helyben, prizmában, fa keretben, műanyag silóban, fém hálóban, vagy éppen bontott téglából épített komposztálóban. Sokan a hely szűkére hivatkoznak, pedig már komposztálhatunk lakásunk erkélyén, családi házunk kertjében, társasházunk udvarán, munkahelyi közösségben, oktatási-, kulturális-, szociális intézményben, vagy éppen közparkban. Ezekre mind van már lehetőség Magyarországon, a legújabb sikeres kísérlet a Lakóközösség Program.[12] A Komposztmester Kft. a zöldjavak megmentését, helyben tartását és hasznosítását tűzte ki zászlajára. Komposztálási programjaik egyre több helyen elérhetők Budapesten, érdemes megkeresni civil partnereiket lakókörnyezetünkben is, mert sokat segíthetnek a fenntartható életvitelben. Ne feledjük, komposztálással megspóroljuk szemetünk mennyiségének egyharmadát!

Ha a komposztálás mellett gazdálkodni is szeretnénk, érdemes a permakultúra fortélyaival megismerkedni.[13] Ennek egyik érdekessége a komposztálót és a veteményest ötvöző komposztáló kas.[14] Ennek segítségével a szerves hulladékok egyből hasznosulnak, mivel a haszonnövényeket táplálják. Így biztonságos és finom élelmiszerforrást hozunk létre, továbbá gazdálkodóvá válhatunk.

Komposztedényekből sokfélét láttunk már, de egy különösen környezetbarát megoldást eszelt ki Poonam Bir Kasturi Indiában. Ő természetes anyagból, agyagból készít háztartási komposztálót. Több nemzetközi díjat is nyert 3 edényből összeállított berendezése, ami szagmentesen utánozza a természet folyamatait és a házon belül készíti el a komposztot konyhai hulladékainkból.[15]

A komposztálás témaköréhez tartoznak a lebomló használati tárgyak is. Itt már mindent megtalálhatunk a lebomló tányéroktól kezdve az evőeszközökig.[16] Ezeknél azonban észben kell tartanunk, hogy az élelem előállítása jóval előbbre való, minthogy csomagolást gyártsunk az ehető, természetes alapanyagokból. Ehhez hasonló logikai bukfenc látható a bioüzemanyagok területén, ahol a kukoricából bioetanol készül.

Nézzük meg közelebbről a lebomló műanyag szatyrok, nylonzacskók esetét. A „biológiai úton lebomló”, környezetbarát zacskók már első hallásra is felvetnek pár kérdést. Létük értelme és célja az, hogy a hulladéklerakóra kerülve a szemét közt lebomoljanak. Ehhez két komoly feltétel nem teljesül a lerakón: az oxigén jelenléte, mivel a tömörített hulladéktestből ez pont ki van szorítva, illetve a fény, ami a föld alatt nem jellemző jelenség. Tehát szó sincs mikroorganizmusok általi szerves lebomlásról! Egyes szatyrok tartalmazhatnak különböző katalizátoranyagokat, melyek hatására a műanyag láncok gyorsabban szétesnek. Valóban léteznek természetes alapanyagokból például burgonya-, vagy kukoricakeményítőből készülő zacskók, de a Magyarországon forgalomban lévő bioszatyrok jelentős része nem ilyen!

Újabb logikai bukfenc: A lebomló szatyor a szelektív hulladékok közé dobva, rontja az újrahasznosított termék minőségét, mivel degradáló anyagokat tartalmaz.

MEGOLDÁS: Vásárláshoz textil-, vászontáskát, vagy bevásárló kosarat kell használni.[17]^,[18]

Nem kérünk szórólapot!

Magyarországon évente fejenként 26 kilogrammnyi szórólapot kapunk, amelyeknek az elkészítéséhez 80 kilogrammnyi fát kell kivágni. Csak legális forrásból évente 84 millió kilogrammnyi direktmarketing-anyagot kap a lakosság, ráadásul a reklámhordozó papírok problémája összetett: egyfelől adatvédelmi szempontból szükséges a jelenlegi rendszer felülvizsgálata, másfelől el kell érni, hogy a címzés nélküli küldemények aránya lényegesen csökkenjen.

A kampányról bővebben a www.hulladek.eu oldalon tájékozódhat, illetve innen le is tölthető a matrica nyomtatható formában.[19]