Hulladékgazdálkodás - Újrafeldolgozás – szelektív hulladékgyűjtés

5. oldal / 9: Újrafeldolgozás – szelektív hulladékgyűjtés

Újrafeldolgozás – szelektív hulladékgyűjtés

A harmadik lépcsőfok a szelektív hulladékgyűjtés által történő újrafeldolgozás, azaz újrahasznosítás (recycling). Magyarországon a lakosság által szelektíven visszagyűjtött hulladék évente 62 000 tonna (emellett iparilag begyűjtésre kerül még 420 000 tonna csomagolási hulladék). Országosan 5000 gyűjtősziget működik ennek érdekében (Budapesten több mint 900 darab), mely 4,5-5 millió embernek teszi elérhetővé a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét. Emellett egyre több helyen üzemel a „házhoz menő gyűjtés” is, amivel nagyobb mennyiséget és tisztább hulladék összetételt lehet begyűjteni.

Jó példa Székesfehérvár[25] és Szentes[26] hulladék begyűjtési gyakorlata.

Egyre népszerűbb az Intézményi Szelektív Hulladékgyűjtés (ISZH),[27] amely módszerrel nagyon tiszta és nagy mennyiségű hulladékot lehet begyűjteni cégektől, közintézményektől, vagy akár szállodáktól is!

Külföldi jó példa a ”Svéd Csavar Toronyiroda”, melyről a Város menüpontra kattintva bővebben olvashatsz.

Újrafeldolgozás során az adott terméket, csomagolást másodnyersanyagként hasznosítják, anyagában dolgozzák fel. Ekkor eredeti funkciójuk módosul, vagy egészen megváltozik (például pillepalackból polár pulóver készül, vagy akár irodaház).[28] Az anyagok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik (begyűjtés, szállítás, feldolgozás, termék előállítás) - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás.

Az Európai Uniónak is kifejezett célja, hogy a hulladékgazdálkodásban a "recycling", vagyis az újrafeldolgozás váljon meghatározóvá. Ez persze nem megy magától, a tagországokban nemcsak a szelektív gyűjtést kell támogatni, de a másodnyersanyagokat felhasználó ipar kialakítását is! Kevesen tudják, de Magyarországon cégek százai foglalkoznak újrahasznosítással és ezáltal hasznos termékek ezreit állítják elő hulladékból!

Magyarországi hulladékhasznosító cégek listája:

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/termek/

A hulladék hasznosítása a hazai vállalkozók, iparágak számára lehetőség a környezetbarát technológiák üzleti alkalmazására, ezáltal hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. Népszerűsítésükre jött létre a Hulladékból Termék kiállítás,[29] ami 2006 óta látogatja sorra hazánk városait.

A szelektív hulladékgyűjtésnél fontos, hogy ismerjük az adott hulladékfajtákat, ami nemcsak a szelektálást könnyíti meg, hanem gondolkodásunk és viselkedésünk is környezettudatosabbá válik. Kezdjük a tanulást a legnagyobb mennyiségben előforduló hulladékkal, a műanyaggal:

MŰANYAG

A műanyag kőolajból készülő, adalékok hozzáadásával mesterségesen előállított anyag. Nem biodegradálódik (lebomlik), hanem darabolódik, ami azt jelenti, egyre kisebb darabokra töredezik, de a polimer-kötések megmaradnak. Ezek a kis darabok okoznak komoly pusztítást a természetben, hiszen könnyen bekerülnek az állatok táplálékába…

Erre sajnálatos példa az élővizeinkben előforduló sok-sok hulladék, ami az óceánokban, a tengeráramlások következtében szemétszigetekké gyűlnek össze.[30]

A műanyag rövid története:

Az 1960-as években kezdődött a műanyagipar robbanásszerű fejlődése. Oka, a fogyasztói társadalom őrületes mennyiségi igénye, mely előtérbe helyezi a műanyagok használatát, hiszen olcsó és könnyű. Életünk minden egyes mozzanatában ott vannak velünk, szinte minden órában, percben használjuk őket. De gondoljunk csak bele, hogy a természetközeli közösségek, vagy akár mi is pár évtizeddel ezelőtt boldogan és sikeresen tudtunk élni nélküle. A csomagolóiparban is nagyon elterjed a használata, előnyös tulajdonságai megvédik a termékeket, olcsóbbá teszik a szállítást és a gyártást.

Érdekes adat, hogy évente 300 000 tonna műanyaghulladék keletkezik Magyarországon, ebből a műanyag palackok 80 millió darabot tesznek ki, amivel a Ferencvárosi stadiont színültig meg lehetne tölteni! Ez a hatalmas mennyiség további kérdéseket, problémákat vet fel. Ilyen például az össze nem taposott palackok esete, ami a hulladékképződés mellett további térfogat növekedést is jelentenek. Ha palackunk a szemetesbe, vagy a szelektív gyűjtőbe kerül, de nincs összetaposva, a begyűjtés költségei nagyban megnövekednek, hiszen ez esetben sok felesleges „levegőt” is szállítania kell. Ezért is indult útjára a „Tapossa laposra!”kampány,[31] ami mindenkit arra buzdít, lapítsuk ki a palackokat használat után.

Ennek az ipari alkalmazása a modern technológiákat felhasználó hulladékprések,[32] melyek nagyobb intézmények, kereskedelmi egységek számára segít a hulladékkezelésben.

Környezeti hatásai:

• bomlási ideje általában hosszú, akár évszázadokig elállhat zárt közegben
• égetéskor adalékanyagaiból rákkeltő anyagok szabadulnak föl (karcinogén, mutagén hatás: légúti betegségek)
• mérgező melléktermékek keletkeznek a gyártás során
• a természetben sok állat életét veszélyeztetik
• a PVC gyermekjátékokban lévő adalékanyagok a gyermekek szervezetébe is bekerülhetnek.

 

 

Megelőzés

Változtatni kell a vásárlási szokásokon: Ne használj műanyagzacskót, használj vászontáskát! Igyál csapvizet, vagy szikvizet, így nem keletkezik annyi üres PET-palack a háztartásban!

Újrahasznosítás

A káros környezeti hatások csökkentésének egyik megoldása lehet. Az újrahasznosítás során az egynemű műanyaghulladékból darálékot, majd regranulátumot készítenek melyből könnyen fröccsönthető sokféle termék.

1. Folyamatábra nagy méretben itt:

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekfajtak/muanyaghulladek/

Balatonbogláron például kerti padokat, kerítéseket gyártanak műanyag hulladékból, élettartamuk jóval hosszabb, mint a fából készülő hasonló termékeké.[33]

A REMATER-SICOFOL Kft. a már említett PVC műanyagból dolgozik és szigetelőfóliát állítanak elő, ami egyaránt alkalmas zöldtető építésére, hulladéklerakók, tavak szigetelésére. Érdekes termékük a fekvőrendőr és a gyeprács, ami szintén 100% hulladékból kerül előállításra.[34]

A termékek védelmére használt polisztirol (PS) – ismertebb nevén hungarocell – hasznosítása az építőipar fenntarthatóságát segíti elő. A hungarocell ledarálása után betont kevernek hozzá, ebből készül a könnyű beton. Nagyon jó a zaj- és hőszigetelése, nagy mennyiségű betont lehet vele kiváltani.[35]

Praktikus használati tárgy is lehet a palackokból, például ha madáretetőt, vagy locsolókannát készítünk belőle. Xuan Yu azonban nem hétköznapi találmánnyal rukkolt elő, amikor a nyersanyagból készített fa és műanyag vállfák helyett előrukkolt a PET-palackos modellel:[36]

Műanyag hulladékhasznosító cégek Magyarországon: http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/termek/muanyag/

PAPÍR

A papír természetes eredetű, alapanyaga a fa. Viszonylag gyorsan lebomló anyag, ezért környezetbarátnak tekinthető. De a papírgyártáshoz jelentős vízmennyiség szükséges, továbbá komoly vízszennyezéssel is jár.

Környezeti hatásai:

1 tonna papír előállításához 2,5-3 tonna fa szükséges.

• a fakivágás által sok állat élőhelye tűnik el a Föld színéről,
• csökken a párologtatás,
• elsivatagosodás mértéke növekszik,
• fokozódik a talajerózió.

Megelőzés:

• Ne fogadj el szóróanyagot![37]
• Írj és nyomtass a papír mindkét oldalára, gyűjtsd a papírt is szelektíven!
• Csak akkor nyomtass, ha feltétlenül szükséges!

 

Újrahasznosítás

Magyarországon évente 750-800 000 tonna papírhulladék keletkezik, ebből 380-400 ezer tonnát visszagyűjtenek. Ahogy a számok is mutatják, a papírhulladék közel fele nem hasznosul, szemétégetőbe, vagy hulladéklerakóba kerül. A visszagyűjtött mennyiségből újrapapírt, szürkepapírt gyártanak. Az újrapapír gyártásához feleannyi energia, és negyedannyi víz szükséges!

2. Folyamatábra nagy méretben itt:

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekfajtak/papirhulladek/

Papírhulladék hasznosító cégek listája:

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/termek/papir/

Magyarországon van Európa egyik legnagyobb papírgyára

Dunaújvárosban 2009 októberében avatták fel Közép-Kelet-Európa legkorszerűbb technológiájú papírgyárát. A Dunapack papírgyár a hazánkban keletkező hulladékpapír mintegy 90 százalékát dolgozza fel. A vállalat ezzel jelentősen hozzájárul az EU irányelvekben előírt összes csomagolási hulladék-újrahasznosítási kötelezettség teljesítéséhez.[38]

A papírgép 7,8 m szélességben nagyjából 80 km/óra gyártási sebességgel évi 350 ezer tonna hullámdobozok előállításához használt fedő és középréteg papírokat gyárt, 100%-ban hulladékpapírból.

Europapier az újrahasznosított irodai papírokért

Közép-, és Kelet-Európa legnagyobb papírkereskedője széles választékát kínálja az újrahasznosított papíroknak. A technológiai újítások már azt is lehetővé teszik, hogy az újrahasznosított papír – a szendvicstechnológiának köszönhetően – is lehet fehér színű, így már minden téren megállja a helyét a primer papírokkal szemben.[39]

A papírhulladék hatékony begyűjtése és a papír életének meghosszabbítása érdekében az Inest Nonprofit Kft. olyan begyűjtő rendszert üzemeltet, amin keresztül iskoláktól, irodáktól ingyenesen szállítják el a jó minőségű és homogén összetételű papírhulladékot.[40]

Kis hazánk sosem szűkölködött feltalálókban. Így van ez az öko-design (környezettudatos terméktervezés) területén is, ahol Terbe János formatervező képvisel minket világszerte.[41] Törökbálinton ugyanis egyedi, kézi munkával készülnek kartonbútorok, 100% papírhulladékból! A szekrények, asztalok, lámpák és vázák komplex megoldást kínálnak a lakás-, az iroda- és az üzletberendezésben. Ezek a termékek új utat és új életstílust közvetítenek, észrevétlenül is környezettudatos gondolkodásra inspirálva használójukat. Teherbírásuk nagyon jó, áruk versenyképes!

A fotók forrás: kartondesign.com

FÉM

A fémeket általában ércekből nyerik bányászattal. Ennek során rengeteg vegyszert és energiát használnak fel. Ezek közül az egyik legértékesebb az alumínium, ami előnyös tulajdonságai miatt kedvelt csomagolóanyag.

Az alumíniumgyártás

A bauxit a bányászás után alumíniumkohókba kerül. 1 tonna alumínium gyártásához 4-5 tonna bauxitra, 15 000 kWh elektromos áramra van szükség és 2-3 tonna vörösiszap keletkezik melléktermékként. Sajnos az utóbbi fogalommal közelebbről is megismerkedhettünk, hiszen a világ egyik legnagyobb környezetvédelmi katasztrófája történt Kolontár térségében 2010 októberében.[42]Az Ajkai Timföldgyár egyik tározójának átszakadása rá kellett volna hogy ébresszen minket fogyasztási szokásaink következményeire. Ez a médiából azonban kimaradt. Mert nemcsak a cég vezetőinek mulasztása a probléma forrása, hanem az is, hogy ekkora igény van az alumíniumra. Nem hangzott el a médiában ugyanis az a tény, hogy aki felelőtlenül vásárol (s nem olvassa a tudatos vásárlók 12 pontját) NEM visszaváltható csomagolásban üdítőt, vagy egyéb italt (energia italok, sör, stb.) az a vörösiszap keletkezését segíti elő! Ennek ellenére egyre több aludobozos terméket fogyasztunk azóta is…

A bauxitbányászat és az alumíniumgyártás környezeti hatásai:

• a bányászattal járó környezetkárosítás (tájseb)
• karsztvíz szennyezés
• por és gázok bekerülése a légkörbe
• nehézfémek felszabadulása
• nem bomlik le, hanem szétesik (oxidáció)

Megelőzés

Fémcsomagolás helyett válasszunk betétdíjas terméket! 1 tonna alumínium előállításához harmincszor annyi energia szükséges, mint ugyanennyi üveg gyártásához.

Újrahasznosítás

A dobozokat szelektíven gyűjtve újra lehet olvasztani. Így nagyon sok energiát megtakarítunk. A légszennyezés 95%-kal, a vízszennyezés 97%-kal csökken, ha nem primer anyagokból gyártjuk, hanem újrahasznosítás során nyerjük vissza.

A sörös, kólás dobozok, kupakok és egyéb alumíniumtermékek begyűjtése és válogatása után bálázás és beolvasztás következik.

3. Folyamatábra nagy méretben itt:

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekfajtak/femhulladek/

A beolvasztott alumíniumból tömböket öntenek, amiből műszaki szempontból igényes alkatrészek készülhetnek tehergépjárművekhez és luxusautókhoz egyaránt.

Érdekesség, hogy a londoni metró levegőztető ventillátora Apcon készül Magyarországon begyűjtött alumínium hulladékból![43]

Fémhulladékokat hasznosító cégek: http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/termek/fem/

Jó gyakorlatot figyelhetünk meg Brazíliában, ahol a világon a legtöbb alumínium italosdobozt visszagyűjtik és újrahasznosítják. 2005-ben sikerült elérniük a 96%-os visszagyűjtési arányt, ami kb. 9,4 millió italosdobozt jelent. A begyűjtés 50%-át az ipari begyűjtők végzik, a másik 50%-ot pedig boltok, iskolák, cégek és civil szervezetek teljesítik.

Brazíliában átlag feletti a hulladékhasznosítás mértéke, főleg a nagyvárosokban hatékony a gyűjtés, mint például Rio de Janeiroban. A legmeglepőbb azonban az, hogy az önkormányzatok mindössze 6.4%-a rendelkezik begyűjtő rendszerrel. A gyűjtés nagy részét ugyanis a „lomizók” (spanyolul: catadores) végzik, akik az egyes hulladékfajták (alumínium, vas, papír, műanyag) értékesítéséből élik életüket. A lomizók tevékenységét Brazíliában az állam támogatja, rendes foglalkozásnak számít ez a tevékenység. Ezt a tendenciát érdemes összehasonlítani a magyarországi helyzettel, amikor is nálunk csökken a betétdíjas (visszaváltható) csomagolások aránya, az alumínium italosdobozoknak pedig csak közel 1/3-adát gyűjtjük szelektíven! Figyelembe kell venni azonban a hatalmas földrajzi és kulturális különbségeket a két ország között, ennek ellenére azért a jó példát érdemes átvenni. Értékes nyersanyagainkat nem szabad elpazarolni, még a hulladék is komoly értéket képvisel!

ÜVEG

Az üveget számos ásványkincs felhasználásával készítik: kvarchomok, szóda, őrölt mészkő, márványliszt v. mészmárga, adalékanyagok és 20-30%-ban hulladék üvegcserép. Magas nyersanyagigénye miatt igen környezetterhelő és energiaigényes eljárásnak tekinthető. Az üveg amorf kristályszerkezetű, törékeny anyag, amelyet elsősorban a csomagolóanyag-iparban és az építőiparban használnak.[44] Emberi léptékkel mérve gyakorlatilag nem bomlik le a természetben. Ebből az következik, hogy újrahasználati rendszerekben érdemes használni (l. betétdíjas termékek). Ezért csak akkor tekinthető környezetbarát csomagolásnak, ha minél többször újratöltik, majd újrahasznosítják. Hulladéklerakón, -égetőben problémát okoz, előzőben nem bomlik le, utóbbiban nem ég el.

Környezeti hatás:

• nem bomlik le,
• a szilánkok sérülést okozhatnak,
• természetes környezetben (pl. erdő, rét) tüzet is okozhat
• a gyártáshoz szükséges alapanyagok bányászata tájsebeket okoz, élőhelyeket szüntet meg, növeli a szállópor-koncentrációt.

Újrahasznosítás

Leghatékonyabb, ha a már említett betétdíjas rendszerben használjuk, azaz használat után visszaváltjuk, vagy újra felhasználjuk: befőtt, lekvár készítéséhez. Ha szelektív gyűjtésen keresztül jut vissza az anyagáramba, akkor az üveggyárakban újraolvasztják és új üveget készítenek belőle: jóval energiatakarékosabb használt üvegből termelni, mert míg ez 1000 °C fokon olvad, a homok 1500 °C fokon.

Magyarországon csak fehér üveget tudunk újrahasznosítani, a színes üveg reciklálása külföldön történik. A fehér üveg gyártásához hulladékcserepet is felhasználnak 20%-ban, ami tovább növelhető hatékonyabb begyűjtéssel.

Az üveg apróra zúzva cementtel vagy bitumennel keverve az útfelület érdesítésére is felhasználható, csúszásgátló tulajdonsága miatt.

4. Folyamatábra nagy méretben itt:

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekfajtak/uveghulladek/

Az üveg hulladék 60%-át kell visszagyűjtenünk 2012-ben az Uniós előírásoknak megfelelően. Ennek teljesítése lesz a legnehezebb. A betétdíjas rendszer egyre jobban visszaszorul, pedig éppen ennek kéne prioritást élveznie. (l. 1.2 Strukturális fogság)

Geofil Habkavics

Ez a magyar találmány megoldást nyújthat a „nem hasznosítható” üvegek feldolgozására (fényszórók, szélvédőüvegek, stb.). Hoffmann László módszerével szigetelőanyag, ún. habkavics készíthető, ami betonnal keverve nagyon jó zaj-, és hőszigetelést biztosít az épületekben. Ez jól alkalmazható például a panel-program esetében.[45]

Fotók: Hoffmann László

GUMI

A gumi kaucsukból készül. A kaucsuk az Amazonas vidékén vadon termő fa (Hevea Brasiliensis) és más növények (pl. kutyatej, gyermekláncfű) nedvében fordul elő. A kaucsuk elnevezés a kahucsu = ”síró fa” indián szóból származik.

A gumiipar rövid története:í

Az 1800-as évek végén Michelin, lánya kerékpárjának a kerekére gumitömlőt kötözött, mely beigazolta a hozzá fűzött reményt és kényelmesebbé tette az utazást. Kaucsuk ültetvények és a nyersanyagot hasznosító gyárak épültek. Területszerző háborúk törtek ki az ültetvények miatt. Kalandos és hosszú út vezetett idáig, míg a gumiabroncs elnyerte mai végleges felépítését és alakját.

A gumiabroncs az egyik olyan termék, ami nagyon nagy mennyiségben képződött a XX. században, de hulladékaival sokáig nem tudott mit kezdeni az emberiség. Nagy részük bekerült a hulladéklerakókba, pedig ennek az anyagnak az újrahasznosítása ma már megoldható.

Környezeti hatás:

• keverék készítésénél porszerű anyagok, gőzök jutnak a levegőbe,
• hűtővíz és a hűlő daraboknál nagyfokú szennyvíz kibocsátás,
• a gumirétegek egymáshoz tapadásakor az oldószerek a levegőbe jutnak,
• nagyfokú zajártalom,
• a gumi nem biodegradálódik, vagyis nem bomlik le a természetben.

1 tonna kaucsuk előállításakor 3 m³ szennyvíz keletkezik!

Újrahasznosítás

Magyarországon a gumiabroncsot átlagosan négy évig használja tulajdonosa. Az elkopott gumiabroncsot szakműhelyekben cserélik le, ahonnan a gumihulladék-begyűjtők pénzért veszik át a használt abroncsokat. A le nem cserélt hasznavehetetlen gumiabroncsot lakossági hulladékudvarba vihetjük. Az abroncsból különböző aprító eljárásokkal kis szemcseméretű port vagy granulátumot készítenek, ezek finomra őrölt frakciója töltőanyagként kis mennyiségben visszadolgozható gumitermékekbe, a többiből pedig drága kötőanyagok (poliuretán) hozzáadásával járófelületeket lehet előállítani.

Fotók: Hankó Gergely

Gumiabroncs-hulladék hasznosító cégek:

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/termek/gumi/

ELEKTRONIKAI HULLADÉK

Felgyorsult világunk egy újabb problémája, ami megint csak arra enged következtetni, hogy kissé rövidtávon gondolkodunk és hogy a kötelezőnek vett fejlődés "őszinte költségeit" figyelmen kívül hagyjuk. A lakossági elektromos és elektronikai hulladék (e-hulladék) a legnagyobb mennyiségben a következő elektromos és elektronikai berendezésekből keletkezik:

• Nagyméretű háztartási berendezések (pl. mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép),
• Kisméretű háztartási berendezések (pl. porszívó, konyhai robotgép, kávéfőző),
• IT és telekommunikációs berendezések (pl. számítógép, fax, mobiltelefon),
• Szórakoztató elektronikai berendezések (pl. rádió, TV, hifi torony, DVD lejátszó).

2005. augusztus 13.-a óta a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján jogszabály kötelezi az elektromos és elektronikai készülékek gyártóit, forgalmazóit a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések visszagyűjtésére, hasznosítására, ártalmatlanítására. Az EU- és a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelően, Magyarországon 2008-ban elértük a 4 kg/fő e-hulladék begyűjtését, hasznosítását.

A lakosság térítésmentesen adhatja le hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseit a hulladékgyűjtő udvarokban és az elektromos és elektronikai készülékeket forgalmazó kereskedőknél, azaz ahol vettük a készüléket, ott általában térítésmentesen át is veszik a hasonló típusú e-hulladékokat. Előtte azért nem árt odatelefonálni, csakhogy ne érjen minket meglepetés!

Azért is fontos az e-hulladék szervezett begyűjtése a lakosságtól, mert a történelmi e-hulladékban gyakran előfordulhatnak olyan alkatrészek, melyek veszélyes komponenseket is tartalmazhatnak (pl. ólom, hatértékű króm, kadmium, higany). Pontosan azért, hogy az e-hulladékban lévő, az emberre és környezetére veszélyes komponensek ne kerülhessenek ki a természetbe, az Európai Unió által meghatározott módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell az e-hulladékot előkezelni, hasznosítani és ártalmatlanítani. A begyűjtött elektromos és elektronikai berendezések jelentős része kisebb javítások árán ismét használhatóvá tehető, visszakerülhet a lakossághoz (l. Javítás).[46]

A világban komoly problémát jelent az e-hulladékok kezelése, hiszen illegálisan úgy szabadulnak meg tőle (nem a rendszerben leadott hulladékok esete), hogy az út egy fejlődő országban ér véget és ott szakszerűtlen körülmények között bontják és nyerik vissza a nyersanyagokat, sokszor fiatalkorúak dolgoztatásával.[47]

Az említett probléma Kínában is hangsúlyozottan jelentkezik. Egyrészt az itt keletkező, egyre növekvő mennyiség, másrészt pedig az importált hulladékok miatt.

Guiyu 100 000 lakosú városka a déli Guangdong tartományban. Az ország gazdasági fellendüléséből csak az árnyékos oldal jut neki. Itt van az ország, sőt az egész világ szemétdombja. A városka az 1990-es évek óta a tönkrement elektronikus eszközök szétszedésére szakosodott. Guiyu utcáin „... halmokban állnak a régi számítógépek, laptopok, képernyők és tonnaszámra az „e-szemét”. Fürge kezek kis deszkabódékban alkatrészeire bontják szét a jóléti társadalom maradványait.”[48]

Rövid és tartalmas ismertető kisfilmek az e-hulladék veszélyeiről letölthetőek az internetről is.[49],[50]

Újrahasznosítás

Természetesen vannak hasznos másodnyersanyagok is az e-hulladékban. Ilyenek a vasfémek, réz, arany, ezüst. Ezekből a másodnyersanyagokból sokkal kisebb energiaráfordítás révén lehet ismét értékes termékeket gyártani. A begyűjtésnek és a bontásnak elég nagy a munkaerőigénye, ezért költséges, viszont sok embernek adhat munkát. A visszanyert másodnyersanyagokat a kohászat és a fémipar használja fel.

ELHASZNÁLT SÜTŐOLAJ

A zsírban, illetve olajban való sütés napjaink egyik elterjedt konyhatechnikai eljárása. A többszöri sütés folyamán a sütőolajban, zsírban, olyan elváltozások jönnek létre, melyek gasztronómiai értékvesztéssel járnak. A zsiradék, étolaj elfárad, elhasználódik, ennek következtében alkalmatlanná válik a további étkezési célú felhasználásra, olyan bomlástermékek képződnek, aminek egy része káros lehet az egészségre. Az egészségen túl a környezetre is káros hatással lehet, ha nem gondoskodunk megfelelő gyűjtéséről, kezeléséről.

Környezeti hatásai:

• a csatornahálózatba jutva növeli a szennyvíztisztítók terhelését, rontja a tisztítási technológia hatásfokát, mert a vízfelszínen úszva meggátolja az oxigén bejutását, és ezzel megakadályozza a szennyező anyagok lebomlását,
• a lefolyóba, WC-be öntve a csatorna dugulását okozza,
• a talajba kerülve gátolja annak légáteresztő képességét, és elpusztíthatja a talajflórát,
• tavakba, folyókba jutva a természetes vizek felszínén úszva meggátolja az oxigén bejutását, így csökkentve a vizek oldott oxigén tartalmát, elpusztítva a vízi élőlényeket,
• a kommunális hulladékba helyezve nehezen lebomló anyagként jelenik meg a hulladéklerakókon.

Újrahasznosítás

A

[53]

BIOFILTER ZRT.

Használt sütőolaj és ételmaradékok ipari begyűjtésével és hasznosításával foglalkozó cég, mely országos hálózattal rendelkezik.[54]

AKKUMULÁTOR ÉS SZÁRAZ ELEM

Az akkumulátorok a kémiai energiát elektromos energiává alakító újratölthető áramforrások. Nehézfémtartalmuk miatt rövid élettartamukat követően veszélyes hulladék keletkezik belőlük. A mindennapi életünkben használt akkumulátorok közé a gépjárművekben található savas ólomakkumulátorok, illetve a különböző elektronikai készülékekben (pl. videokamera, notebook, villanyborotva) és a mobiltelefonokban alkalmazott kis- (elem-) méretű lúgos akkumulátorok tartoznak. Az ólomakkumulátorok savas elektrolit közeget és fémólmot tartalmaznak, házuk műanyagból készül. A kisméretű akkumulátorok elektrolit közege lúg, fémtartalmuk általában nikkel és kadmium (Ni-Cd), vagy más fém, pl. lítium (Li).

A háztartási szemétbe nem szabad akkumulátort vagy elemet bedobni!

Újrahasznosítás

Erre az akkumulátorokon található, áthúzott szemeteskukát ábrázoló jel is figyelmeztet. A lemerült ólom-sav akkukat a forgalomba hozatali helyeken (akkumulátor-kereskedés, szerviz, benzinkút, stb.) ingyen le lehet adni. A kisméretű akkumulátorok és elemek begyűjtési hálózata is egyre bővül, mind több műszaki üzlet, áruház, mobiltelefon márkakereskedés helyez ki gyűjtőládát.

A gazdaságos hasznosítás egyelőre csak az ólom-sav akkumulátornál megoldott, amelyből az ólomérc fémtartalmának kinyeréséhez képest 65%-os energiamegtakarítással nyerhető vissza az ólom. Az ólomakkuk gyűjtése saválló konténerben történik. Az ólomkohóban törés, zúzás és a komponensek szétválasztása után kohósítják az ólmot, amit elsősorban új akkumulátorok gyártásánál használnak fel újra. A kénsavat vegyi úton semlegesítik, a keletkező sókat az üvegiparban és a mosószergyártásnál használják fel alapanyagként. A műanyagot granulálják, majd gépjárműalkatrészeket, akkumulátorházat gyártanak belőle. Hazánkban jelenleg nincs akkumulátor-feldolgozómű, ezért a hulladékká vált akkukat a környező országok ólomkohóiba szállítják. Az ólomhulladékra alapozott akkumulátorgyártás akár nyolcszor költségtakarékosabb, ezért nálunk is tervezik a környezetet nem veszélyeztető akkumulátor-feldolgozómű létrehozását. A kisméretű lúgos akkumulátorok feldolgozása igen költséges, ezért ezeket egyelőre a környezetre nézve biztonságos kialakítású veszélyes hulladékokat befogadó lerakókban helyezik el.

A használt elemeket már több mint 10 000 helyen lehet leadni! A FOREGO gyűjtőit üzletekben, iskolákban, közintézményekben lehet elsősorban megtalálni.

Elemgyűjtőt ingyenesen lehet igényelni tőlük.[55]

 

GYÓGYSZER HULLADÉK

Fogyasztói társadalmunk egyik „hozománya”, hogy állandóan idő szűkében vagyunk, stresszes hétköznapokat élünk. Ennek következtében könnyebben megbetegszünk, de nincs időnk/türelmünk természetes úton meggyógyulni, antibiotikumokhoz, gyógyszerekhez nyúlunk. Pedig a betegségek nagy része megelőzhető, illetve gyógynövényekkel és természetes gyógymódokkal gyógyíthatók.[56]

Ha pedig sehogy sem tudjuk a gyógyszerhasználatot elkerülni, annak maradékát, vagy lejárt szavatosságú példányait Magyarország valamennyi gyógyszertárában visszaveszik! „Ide dobja, ez a helye!”

MŰVÉSZET

"Recycling Art"

A hulladék feldolgozásának egy érdekes és sokszínű formája a művészek általi hasznosítás, amikor a hasztalan kacatok, anyagok új formát öltenek és hasznos tárgyakban, vagy éppen művészeti alkotásokban nyernek újra formát.

A Medence Csoport és Szabó Eszter Ágnes például a textil-PVC anyagú óriásplakátokat mentik meg a szemétteleptől és adnak nekik még egy esélyt, mint strandtáska, pénztárca, vagy éppen sátor. A táskák óriási népszerűségnek örvendenek, elsősorban a hölgyek körében, hisz kinek ne kellene egy olyan táska, amit Ő maga szab ki és ezáltal csak egy van belőle a világon!?[57]

Fotók: Szabó Eszter Ágnes

Műhely a szemétdombon!

A Cellux egy olyan csoport, ahol a gyerekek közösen alkotnak és barkácsolnak, kilépve az A/4-es papír egysíkú világából. Többnyire városi és háztartási hulladékokból dolgoznak, mert a környezettudatos nevelés az elsődleges szempontjuk. A Cellux csoport tagjai között van iparművész, pszichológus, pedagógus és szociológus, így lesz ezen látásmódok sajátos keveréke a Cellux foglalkozások alapja. A cél a kreativitás, elfogadás, ökológiai tudatosság, közös felhőtlen alkotás, aktualitás.[58]

Fotók: Cellux csoport

A Recycle Mission egy kortárs alkotó művész csoport, alkotásaikat kerékpárhulladékból készítik. Céljuk hogy más szemléletet mutassanak embertársaiknak. Alkotásaik között megtalálhatóak használati és kiállítási tárgyak egyaránt. Kezdeményezésükkel egyrészről segíteni szeretnének partnereiknek a környezettudatos üzletvitelben, másrészről példát mutatni, hogy nem minden szemét, ami a kukába kerül.

Fotók: Recycle Mission

Türkoglu Ipek, az ELTE esztétika szakos hallgatója 2005-ben kezdett bele kidobott bakelitlemezek és bicikligumik újrahasznosításába. A kidobált alapanyagok, például egy reklámponyva, egy gumibelső, nem a szemetet jelentik a tervezőlánynak, hanem a lehetőségekből fakadó kihívásokat. Emellett egy nálunk még csak mutatóban ismert stílust ragadott meg a Balkan Tango, a tőlünk északnyugatra népszerű recycling dizájnt.

"Az újrahasznosításban rejlő fantázia és a természet védelmének öröme miatt szeretik az ilyen cuccokat" - meséli Ipek, aki először ruhákat tervezett, majd áttért a bakelitlemezekből készült táskákra. Ezekből idén készültek az utolsó darabok, most a céget támogató bicikliboltokból kapott lukas gumibelsőkből készülő táskák és kiegészítők viszik a prímet.

Budapesti boltjuk, a Fregoli, minden nap várja az érdeklődőket.[59]

Napjaink egyik legnagyobb problémáját a műanyag hulladékok jelentik. Ennek eltüntetésére találta ki Antal Csaba a palackokra épülő beton térbútort, mely könnyebb a betonnál és még hulladékot is tartalmaz! Közösségi munkában már számtalan udvaron készültek pillekövek a városban.[60]

Az Eco-Design Team megalapítója, Reök Cecília az öko-designt választotta szakmájának. Számos rendezvényen, nemzetközi fesztiválon részt vett, több rangos díjat is elnyert csapatával. Természetes alapanyagból (pl. len, pamut, juta, színesfémek, ásványok, növények, termések) dolgozik, illetve hulladéknak minősített alapanyagokkal: papír, műanyag, textil, fém... Ruhái és ékszerei számos rendezvényen bemutatkoztak már Magyarországon.[61]

Varsányi Gabriella – a már sokat emlegetett – műanyag palackok kupakjaiból készít festményeket, képeket. Aprólékos munkája lenyűgözi az embert. Képeit látva elgondolkodik az ember, hogy mennyi hulladékot is termelünk, pedig értékes nyersanyagainkat rengeteg formában lehetne újrahasználni!

Fotók: Varsányi Gabriella

Lenyűgöző külföldi alkotásokkal is lehet találkozni, az angol alkotó páros (Tim Noble és Sue Webster) például hulladékból épít olyan szobrokat, melyek egy bizonyos pontból megvilágítva éles képet rajzolnak a falra.

Még több recycling alkotó megtalálható itt:

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/termek/muvesze

TEXTIL

A természetes alapú textileket az ember már évezredek óta használja, ezeknek a hulladékai nem szennyezik a környezetet, mert viszonylag "hamar" lebomlanak. A mai textilek azonban sokszor tartalmaznak mesterséges anyagokat is, és mennyiségileg is jóval többet használunk belőlük, mint egykoron.

A textil alapanyaga lehet természetes növényi eredetű (pl. pamut, len, kender, juta, rami), lehet természetes állati eredetű (pl. gyapjú, hernyóselyem), ásványi eredetű (azbeszt), lehet mesterséges szerves eredetű (pl. regenerált, szintetikus), vagy mesterségesen szervetlen eredetű (üvegszál). A szintetikus részhez tartozik például az, amikor a szelektíven gyűjtött műanyag palackokból szálhúzással poliészter szálakat készítenek és abból polár pulóvert, bélést, esernyőt, cérnát gyártanak! Ezen újrahasznosítás túlnyomórészt Kínában zajlik.

A textilhulladékok szelektív gyűjtése egyre szélesebb körben működik hazánkban, igaz, ezen anyagok újrafeldolgozását csak néhány cég látja el. A két legnagyobb hazai feldolgozó a Temaforg Zrt. és a Tesa Kft., ők a felvásárolt hulladékból fonalat és ipari vattát állítanak elő.

Abban az esetben, ha még használható ruhákról, ágyneműről van szó, azokat a rászorulóknak lehet adni illetve a HuMuSz adatbázisában található adományfogadó szervezeteknek lehet felajánlani.[62] Egyre több községben, vagy például áruházak parkolójában is megtalálható már a Magyar Vöröskereszt konténere, ahová legálisan elhelyezhető a számunkra már használhatatlan ruhadarab, cipő, öv, stb.

A begyűjtött ruhamennyiségről pontos adat nincsen, de azt tudjuk, hogy a kukába kidobott mennyiség kb. a települési szilárd hulladék 4-5%-át teszi ki. A begyűjtött ruháknál hatalmas volumenekről lehet szó, mivel a fővárosi konténereket hetente legalább három alkalommal ürítik - vagyis a gyűjtőkedv (leadókedv) meglehetősen élénk.
"Emellett a konténerek tartalma híven tükrözi a települések, kerületek illetve országrészek közötti gazdasági különbségeket is. (A géprongy a Vöröskereszt hasznosítási szisztémájában egyrészt bevételforrás, amelynek hozadéka szintén a rászorulókhoz kerül, másrészt pedig barter-alap, a felhasználók ugyanis olykor természetben, például takarókkal fizetnek érte)."[63]

(Hulladéksors - 2010. január - Hargitai Miklós - Verseny a kimustrált ruhákért)

A begyűjtött ruhákat sokszor nem is a karitatív szervezet szállítja, válogatja és értékesíti, hanem erre a tevékenységre köt szerződést egy céggel, akinek van infrastruktúrája ehhez a munkához. A "középmezőny" kerül a rászorulókhoz, a leggyengébb színvonalú maradékból pedig géprongy lesz. Mindkét szisztéma közös jellemzője, hogy az újrahasznosítás és az újrahasználat gyakorlatilag teljes körű, azaz hulladék nem keletkezik a folyamat során. Érdekes adalék továbbá, hogy a ruhákat hozzá értő szemek nézik át, így az értékesebb ruhadarabok (501-es Levi's, designcuccok, retro ruhadarabok) visszakerülhetnek akár Angliába is, hogy ott Ł10-20-ért keljenek el!

A LEGJOBB MEGOLDÁS!

De a legjobb megoldás természetesen az, ha nem termelünk textilhulladékot! A lyukas gatyát érdemes megstoppolni, a kinőtt pulóvert továbbajándékozni (templom, rokonság, stb.), a menthetetlenül elrongyolódott ruhadarabot rongyként használhatjuk, de szabadon engedhetjük fantáziánkat is és alkothatunk belőlük új ruhákat, designtárgyakat.

Álljon itt 1-2 jó példa a józan paraszti ész dicsőségére!

Maradék rongyokból lehet a legjobb rongyszőnyegeket csinálni! Ez teljesen egyértelmű volt még pár évtizede, most pedig már kínai rongyszőnyeget vásárolhatunk az IKEA-ban… Nem túlzás ez egy kicsit!? Ha már vesszük és nem készítjük, vásároljunk magyar rongyszőnyeget.[64]

Készíthetünk szép patchwork-munkákat is, mellyel megajándékozhatunk szeretteinket, otthonosabbá tehetjük lakásunkat, vagy játékot is készíthetünk belőle gyermekeink számára.

A Retextil Alapítvány szintén textilhulladékból dolgozik.[65] Munkájuk egy speciális csomózási módszerből áll, termékeiket pedig csökkentett munkavégző képességű emberek készítik.

Itt tehát nemcsak a hulladék hasznosul, de rászorulók kapnak értelmes, tisztességes munkát!

További információk a gyűjtőpontokról és művészekről:

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekfajtak/textilhulladek/