4. oldal / 9: Újrahasználat
Újrahasználat
Az újrahasználat azt jelenti, hogy az adott terméket, különösebb fizikai beavatkozás nélkül ugyanarra a célra, ugyanarra a tevékenységre használjuk. Erre jó példa az újratöltés, amikor az italcsomagolásnál az üveg visszaváltható (betétdíjas) és újratöltésre kerül. Ezt a folyamatot kb. 40 alkalommal lehet megismételni, így az egyes csomagolóanyagok életciklus elemzése szerint a betétdíjas termékek, újratölthető csomagolások általában lényegesen környezetkímélőbbek, mint az "egyutas" csomagolások. Az eldobható csomagolás beépül a termék árába, így drágábbá teszi azt. Ezért is érdemes visszaváltható csomagolású terméket venni!
A törvény általi meghatározás mellett, ide értendő a lakosság általi újrahasználat is. Erre legjobb példa a befőttesüveg, amit később nagyon jól használhatunk fel újra és újra finom lekvárok, savanyúságok elrakásához! Nemrég még magától értetődő volt, hogy téli vitaminszükségletünket befőttekből, savanyúságokból fedeztük, mára sajnos ez a magatartásminta háttérbe szorult, s egyre több déli gyümölcsöt vásárolunk, ami általában több ezer kilométert utazik, míg eljut hozzánk.
Az újrahasználatra nagyon jó példa még az Interneten óriási forgalmat bonyolító Vatera, ahol használt és új termékek között válogathatunk, alkudozhatunk.[20]
Az újrahasználat nagyon jellemző a művészvilágban is, hiszen sokan környezettudatos gondolkodásukat úgy öntik formába, hogy hulladékból, szemétből alkotnak, elgondolkoztatva, csodálkoztatva az embereket, legyen az hulladékból készült papírbútor, óriásplakátból készült fotel, vagy gumibelsőből készült pénztárca. De ezt a rész majd jobban kifejtésre kerül a Hulladékból Művészet fejezetben.
Javítás
Egyre több technikai eszközzel vesszük körbe magunkat, hogy egyszerűbbé tegyük életünket. A sors fintora, hogy a technika sokkal inkább megnehezíti létünket és komoly terhelést jelent környezetünk számára is. A számítógép feltalálásának célja is az volt, hogy felváltsuk a papír használatát. Ennek ellenére pont a fordítottja történt, mióta számítógépet használunk, 40%-kal nőtt a papír felhasználása.[21]
Technikai eszközeink élettartama egyre rövidebb, ezért kulcsfontosságú, hogy mit kezdünk velük, amikor elromlanak. Ha javítóműhelybe visszük, meghosszabbíthatjuk életüket, így ritkábban kell új eszközöket vásárolni. Ez nemcsak a számítógépekre és a telefonokra vonatkozik, hiszen ruhánkat a szabónál, cipőnket pedig a cipésznél javíttathatjuk. Ezért mielőtt kidobunk valamit, gondoljuk meg, hogy nem tudjuk-e esetleg megjavíttatni, továbbadni, vagy másképpen hasznosítani. Kis hazánkban szép kis adatbázis gyűlt össze a javítóműhelyekről, ahol megtalálhatjuk a nekünk szükséges céget, vállalkozót.[22],[23]
Reuse centerek
Az Európai Unióban az újrahasználat népszerűsítésére „Reuse centereket”, azaz újrahasználati központokat hoztak létre. Erre Svájcban láthatjuk a legszebb példákat. Itt mindenki túladhat megunt bútorán, kinőtt ruháin, és cserébe lehet, hogy talál magának megfelelő kerti bútort, vagy építőanyagot. A központban nemcsak az adás/vétellel foglalkoznak, üzemeltetnek javítóműhelyt, hasznosító üzemet is. Így nemcsak a hulladékok mennyisége csökken, de több embert is lehet foglalkoztatni.[24]