A világ 100 legnagyobb városának fele súlyos vízhiánnyal küzd

A világ 100 legnagyobb városának fele magas vízstressznek kitett térségben található – derül ki egy friss elemzésből. Az adatok szerint 38 város olyan régióban fekszik, amelyet „rendkívül magas vízstressz” jellemez. A legsúlyosabban érintett települések között szerepel Peking, Delhi, Los Angeles és Rio de Janeiro is, ahol a vízigény már közel van ahhoz, hogy meghaladja a rendelkezésre álló készleteket.

A vízstressz azt jelenti, hogy a közüzemi vízellátás és az ipar vízkivétele megközelíti vagy akár meg is haladja a rendelkezésre álló vízkészleteket. Ennek oka gyakran a vízgazdálkodás hiányossága, amelyet a klímaváltozás tovább súlyosbít.

A Watershed Investigations és a Guardian közösen térképezte fel a városokat a vízhiányos vízgyűjtő területekhez viszonyítva. Az elemzés szerint Peking, New York, Los Angeles, Rio de Janeiro és Delhi extrém vízstressznek van kitéve, míg London, Bangkok és Jakarta a magas vízstressz kategóriába tartozik.

Műholdas adatok és száradó nagyvárosok

A University College London kutatói a NASA műholdas adatait elemezve azt is vizsgálták, hogy az elmúlt húsz évben a 100 legnagyobb város közül melyek váltak szárazabbá, illetve nedvesebbé. Az eredmények szerint Csennai, Teherán és Zhengzhou erős száradási tendenciát mutat, míg Tokió, Lagos és Kampala kifejezetten nedvesebb lett. Az összes város és trendje megtekinthető egy új, interaktív vízbiztonsági atlaszban.

Mintegy 1,1 milliárd ember él olyan nagyvárosi térségekben, amelyek tartós és erőteljes száradási folyamatnak vannak kitéve. Ezzel szemben körülbelül 96 millió ember lakik olyan városokban és környékükön, ahol erős nedvesedési tendencia figyelhető meg. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a műholdas adatok felbontása nem elég részletes ahhoz, hogy helyi szinten pontos képet adjon.

A kifejezetten nedvesedő városrégiók többsége a Szaharától délre fekvő Afrikában található, Tokió és a Dominikai Köztársaságban fekvő Santo Domingo kivételével. A legerősebb száradási jeleket mutató városi központok főként Ázsiában koncentrálódnak, különösen Észak-Indiában és Pakisztánban.

Teherán immár a hatodik éve tartó aszályt éli át, és veszélyesen közel került az úgynevezett „nulladik naphoz”, amikor a lakosság számára nem marad elérhető víz. Tavaly az ország elnöke, Maszúd Pezeshkian azt mondta, hogy ha az aszály folytatódik, akár a város evakuálása is szükségessé válhat. Korábban Fokváros és Csennai is közel került ehhez a kritikus ponthoz, miközben a világ leggyorsabban növekvő városai közül sok éppen száradó övezetekben található, ami jövőbeli vízhiányt vetít előre.

Mohammad Shamsudduha, a University College London vízválsággal és kockázatcsökkentéssel foglalkozó professzora szerint a NASA Grace projektje az űrből követi a teljes vízkészlet változásait, és megmutatja, mely városok száradnak, illetve nedvesednek, így korai figyelmeztetést ad a kialakuló vízbiztonsági problémákra.

Globális vízcsőd és riasztó számok

Az ENSZ nemrég bejelentette, hogy a világ vízcsőd állapotába lépett, ami azt jelenti, hogy egyes vízkészletek romlása már tartós és visszafordíthatatlan. Kaveh Madani professzor, az Egyesült Nemzetek Egyeteme Víz, Környezet és Egészség Intézetének igazgatója szerint a vízcsőd fő oka gyakran a rossz vízgazdálkodás, és a klímaváltozás ritkán az egyetlen tényező. Úgy fogalmazott, hogy a klímaváltozás olyan, mint egy gazdasági recesszió egy rosszul vezetett vállalkozás tetején.

A Világbank-csoport is figyelmeztetett a helyzet súlyosságára. Az elmúlt húsz évben jelentősen csökkentek a globális édesvízkészletek. A bolygó évente mintegy 324 milliárd köbméter édesvizet veszít, ami elegendő lenne 280 millió ember éves szükségletének fedezésére, nagyjából Indonézia teljes lakosságának megfelelő mennyiségben. A veszteségek minden kontinens nagy folyómedencéit érintik.

Az Environment Agency adatai szerint 2055-re Angliának naponta további 5 milliárd liter vízre lehet szüksége a közüzemi vízellátás biztosításához. Ez több mint egyharmada a jelenleg naponta biztosított 14 milliárd literes mennyiségnek. Más ágazatok, például a mezőgazdaság és az energiatermelés is további napi 1 milliárd liter vízigénnyel számolhatnak.

Shamsudduha szerint a felszín alatti vízkészletek rejtett erőforrást jelentenek az Egyesült Királyság számára, és ellenállóbb vízellátást biztosíthatnak a klímaváltozással szemben. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy folyamatos monitorozás és hatékonyabb gazdálkodás nélkül fennáll a veszélye annak, hogy vakon kezeljük ezt a kritikus erőforrást a fokozódó fejlesztési és klímapresszió közepette.

Dél-Anglia egyes részein nemrég vízkimaradások történtek, amelyeket a South East Water a téli viharokkal magyarázott. A szabályozó hatóságok azonban már korábban „súlyos aggályokat” fogalmaztak meg a cég ellátásbiztonságával kapcsolatban.

A brit kormány nemrég közzétett egy új vízügyi fehér könyvet, amely a vízrendszer átfogó reformját célozza. A tervek között szerepel egy új főmérnöki pozíció létrehozása, a vízinfrastruktúra rendszeres „MOT-ellenőrzése”, valamint új hatáskörök biztosítása egy új vízügyi szabályozó hatóság számára.

Kapcsolódó anyagok:

A világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába, figyelmeztet egy új ENSZ-jelentés

Ankara egyes kerületeiben naponta több órára, váltott rendszerben zárják el a vízcsapokat

Irán drámai döntés előtt: Teherán víz nélkül maradhat, új fővárost kell alapítani

Kiderült, melyik lehet az első főváros, ahol teljesen elfogy a víz 

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Piero Di Maria from Pixabay