A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Dánia történelmi jelentőségű döntést hozott a mezőgazdaság jövőjéről. Mette Frederiksen miniszterelnök új kormányának bemutatásakor kiderült, hogy megszűnik az ország több mint száz éve működő Mezőgazdasági Minisztériuma.
A lépés nem egyszerű közigazgatási átszervezés, hanem egy átfogó szemléletváltás része, amely a környezetvédelem, az állatjólét és a klímavédelem előtérbe helyezését célozza az intenzív állattartás hagyományos modelljével szemben, írja a EUalive.
Véget érhet a dán mezőgazdaság több mint százéves korszakának meghatározó időszaka
Amikor Mette Frederiksen dán miniszterelnök június elején bemutatta új, 21 tagú kormányát, sokaknak feltűnt egy fontos hiányzó szereplő: nem neveztek ki új mezőgazdasági minisztert. Ez nem véletlen volt. A dán kormány teljes egészében megszüntette az Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztériumot, így Dánia lett az Európai Unió első országa, amely már nem rendelkezik önálló agrárminisztériummal.
A korábbi feladatokat több tárca között osztották szét, elsősorban az új Természet- és Állatjóléti Minisztérium kapott kiemelt szerepet, miközben az agrárpolitika összesen öt minisztérium hatáskörébe került. A változás jóval többet jelent egyszerű szervezeti átalakításnál. A kormány ezzel azt üzeni, hogy a modern Dániában a mezőgazdaság szerepét újra kell értelmezni, és a jövőben a környezetvédelem, az állatjólét és a klímacélok elsőbbséget élveznek a hagyományos iparági érdekekkel szemben.
Az 1896-ban létrehozott Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium hosszú időn keresztül a dán mezőgazdaság egyik legfontosabb intézménye volt. Generációkon át a mezőgazdaság jelentette az ország gazdasági fejlődésének egyik alapját. Mára azonban jelentősen visszaszorult az ágazat gazdasági súlya. Míg 1950 előtt a mezőgazdaság a dán bruttó hazai termék, vagyis a GDP mintegy 20 százalékát adta, napjainkra ez az arány körülbelül 2 százalékra csökkent. A mezőgazdaságban dolgozók száma is drasztikusan visszaesett: az egykori 525 ezer fő helyett ma már csupán mintegy 63 ezren dolgoznak az ágazatban, ami alig több mint a teljes munkaerő 2 százaléka. A gazdaságok száma is folyamatosan csökken.
Kjeld Hansen mezőgazdasági újságíró valódi földrengésnek nevezte a döntést, amely megrázta az Axelborgot, a dán gazdák legfontosabb érdekképviseleti szervezetének központját. Esben Bøgh Sørensen történész szerint ezzel véget ér Dánia önképe, amely hosszú időn át mezőgazdasági nagyhatalomként tekintett önmagára.
Bár az ágazat gazdasági jelentősége csökkent, exportban továbbra is meghatározó szerepet játszik. A mezőgazdasági termékek az ország teljes áruexportjának mintegy 13 százalékát adják, miközben Dánia jelentős mezőgazdasági külkereskedelmi többlettel rendelkezik. Ennek a sikernek központi eleme a sertéstenyésztés. A mintegy hatmilliós ország évente közel 30 millió sertést nevel fel, amelyeknek körülbelül 90 százalékát élő állatként vagy feldolgozott húsként exportálják. Dánia a világ egyik legnagyobb sertéshúsexportőrének számít.
A dán mezőgazdasági területek mintegy 80 százalékát állati takarmány termesztésére használják, elsősorban a sertéstartás kiszolgálására. Az intenzív állattartás azonban egyre inkább szembekerült a társadalmi elvárásokkal. A nagyüzemi telepeket azzal vádolják, hogy túl sok hígtrágyát termelnek, szennyezik a vízfolyásokat és kedvezőtlen körülményeket teremtenek az állatok számára.
A márciusi választási kampány során, amelyet sokan „sertésválasztásnak” neveztek, dokumentumfilmek és oknyomozó könyvek mutatták be a nagyüzemi állattartás problémáit. A közvélemény-kutatások szerint a dánok 95 százaléka sürgős intézkedéseket követel az ivóvíz védelme érdekében.
Klímavédelem, állatjólét és fenntartható élelmiszer-termelés kerül előtérbe
A Frederiksen-kormány reformjai alapjaiban alakítanák át a mezőgazdasági támogatási rendszert. A jövőben a támogatások nem elsősorban a birtokolt földterület nagyságától függnének, hanem attól, hogy a gazdálkodók milyen mértékben járulnak hozzá a természetvédelemhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, a vízbázisok védelméhez és az állatjólét javításához.
Koppenhága azt a célt tűzte ki, hogy 2035-re 85 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2045-re pedig teljes klímasemlegességet ér el. A tervek között szerepel a talajvízbázisok közelében alkalmazható növényvédő szerek további korlátozása, egy új nemzeti élelmiszerstratégia kidolgozása a hazai gyümölcs-, zöldség- és hüvelyes-termesztés ösztönzésére, valamint a helyi és a biotermékek támogatása. Felmerült az is, hogy minden élelmiszer áfáját a felére csökkentenék, míg a gyümölcsök és zöldségek teljesen áfamentessé válhatnának.
Az új Természet- és Biodiverzitási Törvény célja, hogy Dánia területének 30 százaléka természetvédelmi oltalom alá kerüljön, amelyből 10 százalék különösen szigorú védelemben részesülne. Az ország 2030-tól a világon elsőként szén-dioxid-adót vezetne be az állattenyésztés kibocsátásaira.
Mette Frederiksen egyértelműen fogalmazott: az intenzív sertéstartás jelenlegi modellje túl messzire ment, és a múlt részévé kell válnia. A kormány olyan mezőgazdaságot szeretne, amely jobban szolgálja a helyi közösségeket, a szomszédokat, az állatokat és a természetet.
Ennek részeként párbeszédprogramokat indítanak gazdálkodók, környezetvédők és különböző intézmények részvételével, új megállapodást készítenek elő a sertéstenyésztés átalakításáról, csökkentenék az exportfüggőséget a hazai feldolgozás javára, valamint betiltanák a sertések farkának rutinszerű csonkolását, amelyet jelenleg a zsúfolt tartási körülmények miatt alkalmaznak.
A politikai fordulat célja az is, hogy mérsékelje a mezőgazdasági lobbi – különösen a Landbrug & Fødevarer szervezet – hagyományosan erős befolyását a döntéshozatalra. Egyes elemzők és Rasmus Prehn korábbi miniszter szerint az iparág és a kormányzat kapcsolata az elmúlt évtizedekben túlságosan szorossá vált.
A gazdálkodók ugyanakkor komoly aggodalmukat fejezték ki. Jeppe Bloch Nielsen, a dán sertéstenyésztők szövetségének elnöke egyes javaslatokat teljesen irreálisnak nevezett, és figyelmeztetett arra, hogy a farokkurtítás tilalma veszélyeztetheti az olyan fontos exportpiacokat, mint Németország, Lengyelország vagy Olaszország.
Asger Christensen európai parlamenti képviselő és gazdálkodó katasztrófának nevezte a minisztérium megszüntetését, mert szerinte a szétosztott hatáskörök gyengítik az élelmiszer-biztonságért viselt felelősséget. Vitát váltott ki Maria Reumert Gjerding új környezetvédelmi miniszter kinevezése is, aki korábban a Dán Természetvédelmi Társaság vezetője volt. Kritikusai szerint túlságosan a környezetvédelmi szempontokat helyezi előtérbe.
Az állatvédő szervezetek ezzel szemben történelmi jelentőségűnek tartják a változásokat. Britta Riis, az Animal Protection Denmark vezetője szerint a több mint 200 millió haszonállat most először kap valódi képviseletet a kormányzaton belül, amely már nem kizárólag az iparági érdekeket tekinti elsődlegesnek.
A dán modell más országok számára is tanulságos lehet. Olyan államokban, mint az Egyesült Államok, ahol a nagyüzemi állattartás továbbra is meghatározó, Dánia példája azt mutathatja meg, hogy a tiszta ivóvíz, az állatjólét és a fenntartható mezőgazdaság közös társadalmi célként is megjelenhet. Az elkövetkező évek döntik el, hogy a gazdasági versenyképesség, a környezetvédelem és az etikus élelmiszer-termelés valóban összeegyeztethető-e egymással.
Kapcsolódó anyagok:
Szivacsvárossá alakul Koppenhága, de mit is jelent mindez?
Dánia megszünteti a levélkézbesítést: eltűnnek a piros postaládák, jön a csomaglogisztika korszaka
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Livia Zumbühl: pexels
