A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
Indus, Rongorongo, Lineáris A – léteznek olyan ősi írásrendszerek, amelyeket a modern tudomány minden technológiai eszköze ellenére sem sikerült megfejteni. Ezek az emlékek fejlett civilizációkról mesélnek, amelyek gondolatai és történetei előtt ma is zárva maradunk. A kérdés egyre gyakrabban merül fel: vajon a mesterséges intelligencia segíthet-e feltörni a múlt kódjait?
Szeretsz rejtvényeket megoldani? Mit tennél, ha egy idegen írást kapnál kézhez, amelyhez nincs nyelvtan, nincs szótár, és semmilyen kapaszkodó nem áll rendelkezésedre? Pontosan ezzel a kihívással szembesülnek a régészek és nyelvészek azoknál az ősi írásrendszereknél, amelyek mindmáig megfejtetlenek maradtak. Ezek az írások olyan kultúrákról tanúskodnak, amelyek nyelveit már nem értjük.
Svenja Bonmann, a Kölni Egyetem történeti-összehasonlító nyelvészetre szakosodott kutatója éppen ezekkel a rejtélyekkel foglalkozik. Munkája során ősi nyelvek megfejtésére és szerkezetük rekonstruálására törekszik.
„Rendkívül vonzónak találom, hogy egy olyan intellektuális rejtvénnyel állhatok szemben, amelyet még a legnagyobb elmék sem tudtak megoldani” – mondja. „Ezek az írott emlékek hozzáférést adnak egy rég eltűnt kultúrához.” Szerinte ezek az írásrendszerek olyanok, mint egy időgép: lehetőséget adnak arra, hogy legalább passzívan kapcsolatba lépjünk egy idegen világgal.
Túl kevés a szöveg, túl sok a bizonytalanság
Bonmann jelenlegi kutatása a Mexikó déli partvidékén használt epi-olmék írásrendszerre összpontosít. Bár egyes feliratok és szimbólumok egy korai írásrendszerre utalnak, a fennmaradt szöveganyag rendkívül csekély, a kontextus pedig bizonytalan, ezért a megfejtés rendkívül nehéz.
Ugyanilyen rejtélyes az Indus-völgyi, más néven harappai civilizáció írása is, amely a mai Északnyugat-India és Pakisztán területén virágzott. Több száz pecséten és cseréptöredéken jelenik meg, ám szinte mindig nagyon rövid sorozatokban. Máig vitatott, hogy teljes értékű nyelvet jelöl-e, vagy inkább szimbólumrendszer volt.
A Chilehez tartozó Húsvét-szigeten felfedezett Rongorongo írás szintén rendkívül absztrakt. Madarakat, embereket és díszítő alakzatokat ábrázoló jelekből áll. Csak néhány, részben sérült fatábla maradt fenn ezzel az írással.
A krétai mínoszi civilizációról többet tudunk, de három írásrendszerük közül csak a Lineáris B-t sikerült megfejteni, amely a görög egy korai formája. A krétai hieroglifák és a Lineáris A továbbra is titok.
A híres phaisztoszi korongot a 20. század elején találták Krétán. A spirálisan elrendezett jelekkel ellátott agyagtárgy i. e. 1700 körül készült. Látványos, de mivel egyedülálló lelet, rendkívül nehéz értelmezni.
Az etruszk nyelv, amelyet Közép-Itáliában beszéltek, szintén megfejtetlen maradt. Az ábécé olvasható, mivel a görögből származik, maga a nyelv azonban alig mutat rokonságot más ismert nyelvekkel, így a feliratok értelmezése nehézkes.
A proto-elámi írás a mai Irán területén egykor létező Elám legkorábbi adminisztratív írása. A jelek katalogizáltak, de a táblák gyakran töredékesek, tartalmuk inkább száraz adminisztratív feljegyzésekre emlékeztet. Nem illeszkedik egyetlen ismert nyelvcsaládba sem.
Rosette-i kő nélkül
Ezeknek az írásrendszereknek közös problémája, hogy hiányzik a „Rosette-i kő” megfelelője. Ez az a híres tárgy volt, amelyen ugyanaz a szöveg három különböző írással szerepelt, lehetővé téve az egyiptomi hieroglifák megfejtését az ókori görög ismeretében. Ilyen kulcs nélkül rendkívül nehéz egyes jeleket hangokhoz, szótagokhoz vagy szavakhoz kötni.
Bonmann szerint azonban nem lehetetlen a megfejtés. A Lineáris B példája azt mutatja, hogy nem feltétlenül van szükség kétnyelvű szövegekre, de kell valamilyen folytonosság a történelmi idők felé, például helynevek, uralkodók vagy istenek nevei. „Akkor már lehet dolgozni vele” – mondja.
A gond akkor kezdődik, amikor csak néhány rövid szöveg áll rendelkezésre, mert így nehéz mintázatokat felismerni és hipotéziseket tesztelni. Ugyanez igaz akkor is, ha a lelőhelyek megsemmisültek vagy rosszul dokumentáltak. „Mindig töredékekkel dolgozunk” – fogalmaz Bonmann. Hozzáteszi, hogy Európában viszonylag sok bizonyíték maradt fenn, Közép-Amerikában azonban rengeteg minden elveszett, így a kutatóknak gyakran csak azzal kell dolgozniuk, „amit a hódítók meghagytak”.
Kulcsfontosságú kérdés, hogy egy nyelv besorolható-e valamely ismert nyelvcsaládba. Ha nem, akkor nincs hangrendszer, szófelépítés vagy nyelvtani minta, amelyhez a feltevéseket mérni lehetne.
Segíthet-e a mesterséges intelligencia?
Egyre gyakrabban vetik be a mesterséges intelligenciát kódok feltörésére. Képes karakterláncokban mintázatokat keresni, variánsokat megkülönböztetni, sérült részeket kiegészíteni és gyakoriságokat számolni.
Bonmann szerint azonban az MI jelenleg eléri határait, amikor nagyon kevés szöveggel kell dolgoznia. Az algoritmusok nagy adathalmazokra épülnek, és „a belátható jövőben kevéssé valószínű, hogy olyan programok születnek, amelyek ilyen kevés adatból is megbízhatóan működnek”.
Ráadásul az MI elsősorban meglévő információkat kombinál, nem „gondolkodik” valóban újat. „Csak variálja a kifejezéseket és szavakat, így az intelligencia látszatát kelti, de valójában ez csak szimuláció” – mondja. Ennek következménye lehet, hogy tudományosan megalapozatlan, mégis elegánsnak tűnő értelmezések születnek, vagy hogy a rendszer a kutatók tudattalan elvárásait tükrözi vissza.
Talán éppen ez teszi ezeket az írásrendszereket annyira vonzóvá. Azt mutatják, hogy a látszólag mindent megoldó technológia korában is maradnak a múltból érkező hangok, amelyek egyelőre néma csendben maradnak.
„Tudomásunk szerint az ember az egyetlen faj, amelynek van történelmi tudata. Gondolkodunk azon, honnan jövünk és merre tartunk” – mondja Bonmann. Számára a múlt társadalmainak megértése, működésük és eltűnésük okainak feltárása a létezésünk lényegéhez tartozik.
Kapcsolódó anyagok:
Forradalmi áttörés: az MI segíthet az 5000 éves ékírás megfejtésében
Vajon mi célt szolgált a 3600 évvel ezelőtt készített Nebrai Égkorong?
A Rohonci-kódex titka: évszázadok óta megfejtetlen kézirat rejtélyes illusztrációkkal
6 ősi kód, amiket évszázadok óta nem tudnak megfejteni a tudósok
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Készítette: Ismeretlen - Englert, Sebastian; edited and translated by William Mulloy (1970) Island at the Center of the World, Category: New York: Charles Scribner's Sons, Közkincs, wikimedia
TOP 5
