A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Komoly veszély fenyegeti Európa alumíniumiparát: a kontinens egyre nagyobb mennyiségben exportálja az alumíniumhulladékot Ázsiába és az Egyesült Államokba, miközben saját újrahasznosító kapacitásai kihasználatlanul maradnak. Mario Conserva, az Európai Alumíniumfogyasztók Szövetségének (FACE) főtitkára nemrég nyilvánosan is aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt, csatlakozva Emilio Braghi, a Novelis Europe vezérigazgatójának figyelmeztetéséhez.
Mindketten attól tartanak, hogy miközben Európa a világ primer alumíniumtermelésének kevesebb mint 15 százalékát adja, a másodlagos nyersanyagként kulcsfontosságú alumíniumhulladékot is elveszítheti, ha továbbra is nagy tömegben exportálja azt. Ez nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kockázat is, hiszen az újrahasznosítás jelenti az európai értéklánc egyik utolsó erős pillérét.
Conserva a Corriere della Sera és Emilio Braghi közötti interjúra hivatkozva emlékeztetett arra, hogy 2024-ben az Európai Unió több mint 1,2 millió tonna alumíniumhulladékot exportált, ami történelmi rekordnak számít. Ennek jelentős része Ázsiába került. Braghi szerint ez a mennyiség a globális kereskedelmi volumen mintegy 10–11 százalékát teszi ki, és a szállítmányok többsége Ázsiában köt ki. Eközben Európában a nyersanyaghiány miatt számos újrahasznosító kapacitás kihasználatlan marad, írja az alcircle.
A hulladék nem szemét, hanem stratégiai erőforrás
Mario Conserva hangsúlyozta, hogy az alumíniumhulladék nem tekinthető szemétnek. „A hulladék nem szemét, hanem egy versenyképes és alacsony kibocsátású iparág alapvető nyersanyaga” – fogalmazott, visszhangozva Braghi álláspontját. Szerinte a rekordméretű export veszélybe sodorja az európai beruházásokat, az újrahasznosítást és a munkahelyeket is.
Egy olyan globális piacon, ahol az energiaárak, az ipari ösztönzők és a kereskedelmi torzulások lehetővé teszik egyes országok számára, hogy hatalmas mennyiségű hulladékot „felvásároljanak”, a nemzetközi árak emelkednek. Az európai szereplők azonban hasonló támogatás nélkül lemaradnak. Conserva szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy tovább nőjön ez az úgynevezett „hulladékszivárgás”, amely értéket von el, felhajtja az árakat, és ezrek megélhetését biztosító újrahasznosító kis- és középvállalkozásokat sodor veszélybe.
Jelenleg Európa a nyersanyagokat Kínába exportálja, ahol feldolgozzák azokat, majd késztermékként visszakerülnek a kontinensre. Braghi arra figyelmeztetett, hogy ha ez a tendencia folytatódik, fennáll a veszélye annak is, hogy Európa elveszíti az újrahasznosítás ipari bázisát, amely ma az európai alumíniumértéklánc utolsó erős tartópillére. Ennek elvesztése azt jelentené, hogy a kontinens elesik attól a lehetőségtől, hogy egyszerre őrizze meg ipari versenyképességét és teljesítse a dekarbonizációs céljait.
Európa új függőség küszöbén
Conserva szerint itt az ideje, hogy az Európai Unió stratégiai kérdésként kezelje az alumíniumhulladékot. Úgy véli, az újrahasznosított alumíniumot másodlagos nyersanyagként az elsődleges alumíniummal egyenrangú státuszba kell emelni. Emellett meg kell erősíteni annak nyomon követhetőségét és minőségbiztosítását, valamint célzott intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy az anyag Európában maradjon.
Csak így lehet elkerülni azt az „helyrehozhatatlan strukturális függőséget”, amelyben a kontinens kénytelen lesz visszaimportálni a saját nyersanyagából készült termékeket. A cél nem csupán az, hogy Európa megőrizze ipari alapjait, hanem az is, hogy az alumínium újrahasznosításán keresztül valódi előrelépést érjen el a klímacélok teljesítésében.
Kapcsolódó anyagok:
Az emberi hulladék kőzeteket formál – milliók helyett már 35 év alatt
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Russian Aluminium Association from Pixabay
TOP 5
