A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Egy olyan ökoszisztémában, amely folyamatosan veszít biológiai sokféleségéből, a szúnyogok új táplálékforrás felé fordulhatnak. Brazil kutatók a Brazília atlanti esőerdőjében befogott szúnyogok vérmintáit elemezték, és azt találták, hogy a legtöbb esetben emberi vért tartalmaztak.
Ez az erős emberi preferencia növelheti annak esélyét, hogy a szúnyogok több vírusos betegséget terjesszenek, és súlyos egészségügyi következményekkel járjon az ott élők számára. A kutatócsoport szerint az ilyen vizsgálatok hozzájárulhatnak a hatékonyabb megelőző intézkedések kidolgozásához.
Az Atlanti-erdő a brazil partvidék mentén húzódik, és madarak, kétéltűek, hüllők, emlősök és halak százainak ad otthont. Az emberi terjeszkedés következtében azonban az eredeti területnek már csak körülbelül egyharmada maradt érintetlen. Ahogy az emberi jelenlét kiszorítja az állatokat élőhelyeikről, a korábban sokféle gazdán táplálkozó szúnyogok egyre inkább az embereket találják meg új célpontként, derül ki a Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban megjelent friss tanulmányból.
„Itt azt mutatjuk be, hogy az Atlanti-erdő maradványaiban befogott szúnyogfajok egyértelműen az embereket részesítik előnyben” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Jeronimo Alencar, a Rio de Janeiró-i Oswaldo Cruz Intézet biológusa.
„Ez kulcsfontosságú, mert egy olyan környezetben, mint az Atlanti-erdő, ahol rengeteg potenciális gerinces gazda él, az emberek iránti preferencia jelentősen növeli a kórokozók terjedésének kockázatát” – tette hozzá társszerzője, Dr. Sergio Machado, a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem mikrobiológiával és immunológiával foglalkozó kutatója.
Az emberi vér előnyben
A kutatáshoz a tudósok fénycsapdákat használtak, hogy szúnyogokat fogjanak be a Sítio Recanto Preservar területén és a Guapiacu-folyó Ökológiai Rezervátumban, Rio de Janeiro államban. A laboratóriumban a vérrel telt nőstényeket elkülönítették vizsgálatra. A kutatók DNS-t vontak ki a vérből, majd egy olyan gént elemeztek, amely minden gerinces faj számára egyedi „vonalkódként” működik. Az adatbázissal összevetve meg tudták állapítani, mely állattól származott a vér.
Az összesen 1 714 befogott, 52 fajhoz tartozó szúnyog közül 145 nőstény volt vérrel telt. Ezek közül 24 esetében sikerült azonosítani a vér forrását. A minták 18 embertől, egy kétéltűtől, hat madártól, egy kutyafélétől és egy egértől származtak. Egyes vérminták több forrásból álltak. Egy Cq. Venezuelensis fajhoz tartozó szúnyog például kétéltű- és emberi vért is tartalmazott. A Cq. Fasciolata faj egyedei pedig egyszerre táplálkoztak rágcsálóból és madárból, illetve madárból és emberből.
A kutatók szerint több tényező is szerepet játszhat abban, miért választják egyre gyakrabban az emberi vért. „A szúnyogok viselkedése összetett” – mondta Alencar. „Bár egyes fajoknak lehetnek veleszületett preferenciáik, a gazdák elérhetősége és közelsége rendkívül meghatározó tényező.”
A betegségek terjedésének új kockázata
Ahogy az Atlanti-erdő az erdőirtás miatt egyre zsugorodik, és az emberek tovább terjeszkednek a korábban erdős területeken, számos növény- és állatfaj eltűnik. Ennek következtében a szúnyogok is megváltoztatják szokásaikat és élőhelyeiket, és egyre közelebb kerülnek az emberekhez. „Kevesebb természetes lehetőség mellett a szúnyogok kénytelenek új, alternatív vérforrásokat keresni. Kényelmi okokból egyre inkább az embereken táplálkoznak, hiszen ezekben a térségekben mi vagyunk a legelterjedtebb gazdák” – magyarázta Machado.
A csípések azonban nem csupán kellemetlenek
A vizsgált régiókban a szúnyogok számos vírust terjesztenek, köztük a sárgaláz, a dengue, a Zika, a Mayaro, a Sabiá és a Chikungunya kórokozóit. Ezek súlyosan veszélyeztetik az emberi egészséget, és hosszú távú következményekkel járhatnak. A kutatók szerint a szúnyogok táplálkozási viselkedésének vizsgálata alapvető fontosságú a terjesztett kórokozók ökológiai és járványtani dinamikájának megértéséhez.
A viszonylag alacsony, alig 7 százalékos arányban vérrel telt szúnyogok, valamint az, hogy a vérforrásokat csak az esetek körülbelül 38 százalékában sikerült azonosítani, jól mutatja, mennyire szükség van további, adatgazdag kutatásokra. Ezeknek olyan módszereket is alkalmazniuk kell, amelyek alkalmasabbak a kevert vérminták azonosítására.
A tanulmány már most segítheti a hatékonyabb szúnyogirtási politikák és stratégiák kidolgozását, valamint a jövőbeli járványkitörések előrejelzését és megelőzését. „Ha tudjuk, hogy egy adott területen a szúnyogok erős preferenciát mutatnak az emberek iránt, az egyértelmű figyelmeztetés a fertőzés kockázatára” – emelte ki Machado.
„Ez lehetővé teszi a célzott megfigyelési és megelőzési intézkedéseket” – zárta Alencar. „Hosszú távon pedig olyan védekezési stratégiákhoz vezethet, amelyek figyelembe veszik az ökoszisztéma egyensúlyát.”
Kapcsolódó anyagok:
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Satyaban Sahoo from Pixabay
TOP 5
