Skip to main content

A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)

Vannak testrészeink, amelyek őseink számára létfontosságúak voltak, de a modern ember számára már teljesen feleslegessé váltak. 

Az evolúció során az emberi test folyamatosan alkalmazkodik a változó környezethez és életmódhoz, és ennek részeként bizonyos szervek, izmok és reflexek lassan eltűnnek. Egyre kevesebb ember képes például mozgatni a fülét vagy érzi szükségét a bölcsességfogaknak, amelyek egykor nélkülözhetetlenek voltak a túléléshez.

Ezek a "maradványok" azonban nemcsak biológiai érdekességek, hanem az emberiség történetének lenyomatai is. Vajon miért alakultak ki ezek a változások? Milyen testrészek lehetnek a következők, amelyek idővel eltűnnek?

Tudod mozgatni a füled érintés nélkül?
Úgy tűnik, hogy ez a képesség ritkaságnak számít. Ráadásul gyakorlatilag haszontalan, csak szórakozásból lehet használni. Évmilliókkal ezelőtt azonban őseinknek ez a képesség kulcsfontosságú volt, hogy vadászat közben észleljék a zsákmányt, vagy hogy figyelmeztessék őket a ragadozókra. Ehhez hasonlóan számos más testrészünk is megmaradt – bár nem mindenkinek –, amelyek az idők során elvesztették hasznosságukat.

Hosszú tenyérizom: a fák mászásához

Egy izom, amely a csuklótól a könyökig fut, egy másik maradványa a múltunknak. „Ha kinyújtjuk a karunkat tenyérrel felfelé, és összeérintjük a hüvelykujjunkat az ujjainkkal, akkor egy vékony, egyenes kidudorodás jelenik meg az alkarunkon” – magyarázza Raúl Moreno gyógytornász. A népesség körülbelül 14%-ának már nincs meg ez az izma, és ennek nincsenek negatív következményei. „A sebészek már évek óta használják a hosszú tenyérizom ínját más inak pótlására: könnyen eltávolítható, és nincs káros hatása” – teszi hozzá. Egyes elméletek szerint őseink ezzel az izommal fejthették ki a szükséges erőt a fák mászásához.

Farokcsont: egyensúly az embriónál és a négykézláb járásnál

A fogantatás után öt-nyolc héttel az embrió elkezd farkat növeszteni, amely a születés előtt eltűnik, és farokcsonttá alakul. „A farok mozgásra és egyensúly fenntartására szolgált. Amikor azonban megtanultunk felegyenesedve járni, elveszett, mert már nem volt szükséges” – állítja Dr. Dorsa Amir, az evolúciós antropológus, a Boston College tanulmánya szerint.

Bölcsességfogak: kemény húsok rágására

A Spanyol Fogorvosi Tanács becslése szerint a népesség 25%-ának hiányzik egy bölcsességfoga, és ez a szám növekszik, mivel ezek a fogak egyszerűen nem fejlődnek ki. Továbbá a népesség 10%-ának teljesen hiányoznak ezek a fogak. Ez az evolúció természetes folyamata. A harmadik őrlőfog funkciója a kemény húsok és nyers gabonafélék megrágása volt, amelyeket őseink fogyasztottak. „Az étrendünk egyre lágyabbá válik, így nincs szükség olyan erős állkapocsra vagy annyi fogra, mint korábban.”

Fülek mozgatása és a szaglás romlása

„Nagyon kevesen képesek még mindig mozgatni a füleik izmait” – mondja a gyógytornász. Egyes emlősök ezt a képességet a zsákmány vagy ragadozók észlelésére használják, és úgy vélik, hogy az emberek is ugyanerre a célra használták a túlélés érdekében. Mióta azonban az ember már nem vadászik a túléléshez, ez a képesség eltűnt.

Az idő múlásával a szaglásunk is romlott. Az evolúciónk során a hominidák fokozatosan veszítettek szaglóreceptoraikból, miközben más érzékeik – például a látás – fejlődtek.

Izmok, amelyek veszély esetén libabőrt okoznak

Az arrector pili izmok összehúzódása libabőrt okoz. Ezek az izmok a szőrtüszőkhöz kapcsolódnak, és akkoriban voltak hasznosak, amikor őseink testét sűrű szőr borította. Ez a hatás növelte a test térfogatát védekezési stratégiaként. Az állatok – például a sünök és macskák – ma is ugyanilyen céllal borzolják a szőrüket vagy tüskéiket, ha veszélyt érzékelnek.

Harmadik szemhéj: a szemek védelmére

Ez egy hajtás a szem belső sarkában, amely hasonlít bizonyos állatok – például madarak, hüllők és egyes emlősök (például macskák) – membránjaira. Ez a membrán a látás védelmét, a szem nedvesítését és a törmelék eltávolítását szolgálja, de az embereknél csak egy kis rész maradt meg belőle, és már nem tudjuk irányítani.

Vakbél: már nincs szükség annyi növényi rost emésztésére

A vakbél egy ujjszerű nyúlvány a vastagbélből, a has jobb alsó oldalán. „Úgy tűnik, hogy ez a szerv akkor volt hasznos, amikor növényevők voltunk, és nagy mennyiségű cellulózt kellett megemésztenünk” – állítja a Spanyol Család- és Közösségi Orvostudományi Társaság (SEMFYC). A növényevő gerincesek ma is használják a vakbelüket az étel feldolgozására. Az étrendünk változásával és a húsfogyasztás elterjedésével azonban ez a funkció eltűnt. Ma a vakbélnek lehet egy immunológiai szerepe: „A mikrobiota (bélflóra) menedékeként vagy raktáraként szolgálhat.”

Miért vannak mellbimbói a férfiaknak?

A mellbimbók egy konkrét célt szolgálnak: az utódok szoptatását. Akkor miért vannak mellbimbói a férfiaknak, ha nem használják őket? „Az első néhány hétben a férfi és női embriók ugyanazt a növekedési mintát követik, beleértve a mellbimbók kialakulását is” – magyarázza az amerikai antropológus, Dorsa Amir. Azonban a hatodik vagy hetedik terhességi héten a Y kromoszómán lévő gén változásokat idéz elő, amelyek a herék fejlődéséhez vezetnek, és a tesztoszteron termelése – a kilencedik héttől kezdve – megváltoztatja a sejtek genetikai aktivitását a nemi szervekben. Addigra azonban a mellbimbók már kialakultak, és a későbbi emberi fejlődés ezt a maradványszerkezetet haszontalanná teszi.

Forrás: SUR in english

Kapcsolódó anyagok:

Az evolúcióban nincs „helyes” irány, nincs előre meghatározott cél

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Faizi Ali: pexels

TOP 5