A növények valóban „sikítanak” – csak eddig nem hallottuk őket

Roald Dahl, brit író talán közelebb járt az igazsághoz, mint gondoltuk: ha egy növény megsérül vagy stressz éri, bizonyos értelemben „sikít”. 

Nem emberi módon, hanem ultrahangos, pattogó vagy kattanó hangokat bocsátanak ki, amelyek a stressz mértékével együtt fokozódnak – derül ki egy 2023-as tanulmányból, írja a Science Alert.

A Tel-Aviv-i Egyetem evolúciós biológusa, Lilach Hadany szerint ezek a hangok olyan kommunikációs formát jelenthetnek, amelyen keresztül a növények jelzik a környezetüknek, hogy bajban vannak. „Még egy csendes mezőn is történnek hangok, amiket mi nem hallunk, de ezek információt hordoznak. Vannak állatok, amelyek képesek ezeket érzékelni, így valószínűleg akusztikus interakciók egész sora zajlik” – mondta Hadany a kutatás megjelenésekor.

A növények már régóta ismertek arról, hogy stressz esetén színüket vagy alakjukat változtatják, illetve illatanyagokat bocsátanak ki. Ezek a jelek más növények védekezését is beindíthatják, vagy olyan állatokat vonzhatnak, amelyek segíthetnek a kártevők eltávolításában.

De vajon hangokat is használnak?

Hadany kutatócsoportja először azt vizsgálta, képesek-e a növények hallani – és ezt igazolták is. A következő logikus lépés az volt, hogy kiderítsék: képesek-e hangokat kibocsátani?

A kísérletek során paradicsom- és dohánynövényeket rögzítettek különböző körülmények között: stresszmentesen, kiszáradva, illetve úgy, hogy a szárukat elvágták. Az adatokat hangszigetelt kamrákban és üvegházakban is rögzítették, majd egy mesterséges intelligencia algoritmust tanítottak arra, hogy megkülönböztesse a különböző állapotokhoz tartozó hangokat.

A kutatók azt találták, hogy a stresszes növények jóval több hangot adnak ki – akár óránként 40 kattanást is, fajtától függően. A hangok frekvenciája túl magas az emberi halláshoz, viszont egy méteres körzeten belül érzékelhetők. Kiszáradás esetén a növények még azelőtt elkezdenek kattogni, hogy látható jelei lennének a vízhiánynak – ez a hang egyre erősebb lesz, ahogy romlik az állapotuk, majd elhalkul, amikor a növény elhervad.

Mesterséges Intelligencia

A mesterséges intelligencia nemcsak az állapotokat, hanem a különböző növényfajokat is képes volt megkülönböztetni a hangjuk alapján. Nem csak paradicsom és dohány: a kutatás során a búza, kukorica, szőlő, kaktusz és henbit is hangokat adott ki.

Egyelőre nem tisztázott, pontosan hogyan keletkeznek ezek a hangok. Az egyik lehetséges magyarázat a kavitáció, amely során a növény szárában apró légbuborékok keletkeznek, majd összeomlanak – hasonlóan ahhoz, ahogy az emberi ujjropogtatás működik.

Az sem ismert még, hogy más stresszhelyzetek – például kórokozók, UV-sugárzás vagy szélsőséges hőmérsékletek – hasonló hangokat váltanak-e ki. Az viszont világos, hogy ez a hangkibocsátás nem csak véletlen lehet: más élőlények, például rovarok is képesek lehetnek „meghallani” ezeket. Egy molylepke például dönthet úgy, hogy nem rakja le a tojásait egy „sikító” növényre.

Gyakorlati haszon

Számunkra, emberek számára a felfedezésnek gyakorlati haszna is lehet: még azelőtt észlelhetjük egy növény vízhiányát, hogy az elszáradna – és időben öntözhetjük. Az új kérdés tehát nem az, hogy a növények adnak-e ki hangokat, hanem az, ki hallgatja ezeket? A kutatócsoport jelenleg azt vizsgálja, hogyan reagálnak más élőlények – legyenek azok állatok vagy növények – ezekre a hangokra, valamint azt, hogyan lehet ezeket természetes környezetben is értelmezni.

A tanulmány a Cell tudományos folyóiratban jelent meg. Az első változatot 2023 márciusában tették közzé.

Kapcsolódó anyagok:

A mesterséges intelligencia segítségével megérthető a kutyák ugatása?

Első alkalommal beszélgettek tudósok egy bálnával

Japán tudósok azt állítják, értik a csirkék nyelvét

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Akil Mazumder: pexels