Gyorsíthatják a memóriaromlást a népszerű édesítőszerek? Új kutatás figyelmeztet

Sokan gondolják úgy, hogy a cukor mesterséges édesítőszerekkel való kiváltása egyszerű és egészséges döntés. Egy friss, nagyszabású kutatás azonban arra utal, hogy az agy működése szempontjából ennél jóval árnyaltabb a helyzet. 

A kutatók a Neurology című folyóiratban, az American Academy of Neurology orvosi szaklapjában publikálták eredményeiket. A tanulmány szerint bizonyos cukorhelyettesítők nagyobb arányú használata idővel gyorsabb memória- és gondolkodásromláshoz vezetett. A legerősebb összefüggést a cukorbetegek körében figyelték meg.

A vizsgálat nem bizonyítja, hogy az édesítőszerek közvetlenül károsítják az agyat, ugyanakkor olyan összefüggést találtak a tudósok, amely akkor is megmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették azokat az egészségi állapotokat és kockázati tényezőket, amelyek hatással lehetnek a gondolkodásra és a memóriára.

A kutatócsoport hét gyakran használt édesítőszert vizsgált: aszpartám, szacharin, aceszulfám-K, eritrit, xilit, szorbit és tagatóz. Ezek az összetevők leggyakrabban ultrafeldolgozott élelmiszerekben és italokban jelennek meg, például ízesített vízben, üdítőkben, energiaitalokban, joghurtokban és alacsony kalóriatartalmú desszertekben, de egyesek önálló édesítőszerként is kaphatók.

Claudia Kimie Suemoto, a São Pauló-i Egyetem orvosa és kutatója úgy fogalmazott, hogy az alacsony és nulla kalóriatartalmú édesítőszereket gyakran egészséges alternatívaként tekintik a cukor helyett, ugyanakkor az eredmények arra utalnak, hogy bizonyos édesítőszerek hosszú távon negatív hatással lehetnek az agy egészségére, írja a SciTechDaily.

A vizsgálat felépítése és a résztvevők jellemzői

A kutatók 12 772 brazíliai felnőttet követtek nyomon mintegy nyolc éven keresztül. A résztvevők átlagéletkora a vizsgálat kezdetén 52 év volt. A tanulmány elején részletes táplálkozási kérdőíveket töltöttek ki, amelyek az előző egy év étkezési és italfogyasztási szokásait rögzítették.

A résztvevőket az alapján csoportosították, hogy mennyi mesterséges édesítőszert fogyasztottak összesen. A legalacsonyabb fogyasztású csoport átlagosan napi 20 milligrammot fogyasztott, míg a legmagasabb bevitelű csoport napi 191 milligrammot, ami aszpartám esetében körülbelül egy doboz diétás üdítőnek felel meg. Az egyes édesítőszerek közül a szorbit mutatta a legmagasabb átlagos bevitelt, napi 64 milligrammal.

A résztvevők a vizsgálat elején, közepén és végén kognitív teszteken vettek részt. Ezek a tesztek több olyan képességet mértek, amelyek az öregedéssel és az agy egészségével összefüggésben változhatnak, például a szavak gyors előhívását, az információk rövid távú megőrzését, a későbbi szófelidézést és az információfeldolgozás sebességét.

Az életkor, a nem, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek figyelembevételével végzett elemzés után a kutatók azt találták, hogy a legmagasabb édesítőszer-fogyasztású csoportnál 62 százalékkal gyorsabb volt az általános gondolkodási és memóriahanyatlás, mint a legalacsonyabb bevitelű csoportnál. Ez a különbség körülbelül 1,6 évnyi öregedésnek felel meg. A közepes fogyasztású csoportnál 35 százalékkal gyorsabb hanyatlást mértek, ami nagyjából 1,3 évnyi öregedésnek felelt meg.

Életkor és cukorbetegség szerinti különbségek

Amikor az adatokat életkor szerint elemezték, a 60 év alatti résztvevőknél kirajzolódott egy egyértelműbb mintázat. Ebben a korcsoportban azok, akik a legtöbb édesítőszert fogyasztották, meredekebb csökkenést mutattak a verbális folyékonyságban és az általános kognitív teljesítményben, mint azok, akik a legkevesebbet fogyasztották. A 60 év felettieknél nem találtak szignifikáns összefüggést.

Az édesítőszer-fogyasztás és a kognitív hanyatlás közötti kapcsolat erősebbnek bizonyult a cukorbetegek körében, mint azoknál, akik nem szenvedtek diabéteszben. Az egyes édesítőszerek vizsgálatakor az aszpartám, a szacharin, az aceszulfám-K, az eritrit, a szorbit és a xilit magasabb fogyasztása gyorsabb általános kognitív hanyatlással, különösen memóriaromlással társult. A vizsgált édesítőszerek közül egyedül a tagatóz nem mutatott kapcsolatot a kognitív hanyatlással.

Suemoto hangsúlyozta, hogy bár középkorúaknál, cukorbetegeknél és nem cukorbetegeknél egyaránt találtak összefüggést, a cukorbetegek nagyobb valószínűséggel használnak mesterséges édesítőszereket a cukor helyettesítésére. Hozzátette, hogy további kutatások szükségesek az eredmények megerősítéséhez, valamint annak vizsgálatához, hogy más finomított cukorhelyettesítők, például az almaszósz, a méz, a juharszirup vagy a kókuszcukor hatékony alternatívát jelenthetnek-e.

A szerzők több korlátozó tényezőt is megemlítettek. Az elemzés nem terjedt ki az összes elérhető mesterséges édesítőszerre, és az étrendi adatokat önbevallás alapján gyűjtötték, így előfordulhat, hogy a résztvevők nem teljes pontossággal emlékeztek fogyasztási szokásaikra.

Kapcsolódó anyagok:

Kiderült egy édesítőszerről, hogy növelheti a szívroham és a stroke kockázatát

A nyitókép csak illusztráció, forrás:  ChatGPT