Kép forrása: ChatGPT
A Naprendszer jeges holdjai – például a Jupiter körül keringő Európa és a Szaturnusz körül található Enceladus – számítanak a legvalószínűbb helyszíneknek az életre a Földön kívül.
Ezek mély óceánokat rejtenek, és az Enceladus esetében tudjuk, hogy az ottani óceánban megtalálhatók az élethez szükséges kulcselemek és kémiai aktivitás is van, írja az IFLSCIENCE.
Merész javaslat
Egy új tanulmány merész javaslattal áll elő: gondolkodjunk el azon, hogy beoltjuk az Enceladust mikrobákkal.
Az elképzelés a következő. Tegyük fel, hogy küldetéseket indítunk a Szaturnuszhoz, és megállapítjuk, hogy az Enceladus óceánjában nincs élet. Tudományos szempontból lenne értelme életet juttatni oda, hogy tanulmányozzuk, miként terjed az élet egy olyan világon, amely élettelen, de lakható. Ez segíthetne megérteni, hogyan terjedt szét az élet a Földön is bolygónk legkorábbi korszakában.
„Ez a helyzet jellemző lenne minden fiatal bolygóra, közvetlenül az élet kialakulása után, de még az előtt, hogy bolygószintű élővilág létrejött volna – ilyen volt például a hadéai vagy a korai archaikus Föld” – írták a kutatók a tanulmányban.
„A jeges holdak óceánjainak beoltásából nyert tudás különösen jól alkalmazható lenne az élet korai óceánokban való elterjedésének megértésére, ahogyan az is lehetett, ha az élet a Földön egy mélytengeri hidrotermális kürtőben indult.”
Azon túl, hogy többet tudnánk meg a földi életről, ez segíthetne annak megértésében is, hogyan lehet új világokat benépesíteni. Egy lakottá tett Enceladus pedig kiindulópontja lehetne a külső Naprendszer további felfedezésének. A tanulmány szerint mindezt akár a jelenlegi technológiával is meg lehetne valósítani. Míg a Mars terraformálása még mindig túl nagy falat, az élet eljuttatása bizonyos kopár világokra már nem lehetetlen az emberiség számára.
Meg is kell tennünk?
Az azonban, hogy valamit megtehetünk, nem jelenti azt, hogy meg is kell tennünk. A szerzők nem kerülik meg azt a tényt, hogy egy ilyen vállalkozás minden részletének komoly etikai kérdésekkel kell szembenéznie. Ha életet találnánk az Enceladuson, az forradalmi jelentőségű lenne, és elsődlegesen annak megőrzése lenne a cél. De ha a kísérletek nem találnának életre utaló jeleket, mennyire kellene biztosnak lennünk ebben, mielőtt elindítunk egy ilyen beavatkozást? És ez még nem minden – vajon jogunk van-e egy egész bioszférát megváltoztatni, akár ideiglenesen, akár végérvényesen?
„Amit itt leírunk, alkalmazható lehet más óceánvilágokra is, például az Európára, a Titan felszín alatti óceánjára, a Ceresre, vagy bármely más égitestre, ahol később lakható, de életmentes környezetet találunk. Fontos, hogy beszéljünk erről az új biológiai határról és az általa felvetett etikai kérdésekről” – zárták gondolataikat a szerzők.
A világegyetem kutatása hatalmas lehetőséget nyújt az élet földi eredetének megértéséhez, de egyértelmű, hogy jól meg kell fontolnunk, mit és hogyan teszünk.
A tanulmány a Space Policy című tudományos folyóiratban jelent meg.
Kapcsolódó anyagok:
Ismeretlen baktériumot találtak a kínai űrállomáson, ami számos kérdést vet fel
Egy új kutatás szerint megtalálhatjuk a földönkívülieket, de mégsem
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Enceladus - ChatGPT
TOP 5
