
A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A legújabb trend szerint a Z generációs fiatalok egész napokat töltenek az ágyban önmaguk kényeztetése céljából. De vajon valóban egészséges a bed-rotting?
A tartalomgyártó Srishti Garg szerint a kedvenc tevékenysége, hogy a hétvégéit teljes egészében az ágyban tölti, - írja a The New Indian Express.
Ez nem csupán alvást jelent (bár annak is jelentős szerep jut), hanem órákig tartó közösségi média pörgetést, sorozatnézést, nassolást – és ami a legfontosabb: semmittevést. Amikor arról kérdezik, vajon egészségtelen-e ez a heti rendszerességgel űzött tétlenség, határozottan válaszol: „Nem! Mindenki körülöttem imádja az ‘ágyrohasztást’. Komolyan élvezzük ezeket a napokat. Őszintén? Szerintem ezzel semmi baj nincs. Mindenkinek kijár legalább egy nap, amikor csak fekszik az ágyban. Nincs benne semmi kár.”
Az „ágyrohasztás“ vagy „ágyban rohadás” kifejezés először a TikTokon és más közösségi média platformokon vált népszerűvé az elmúlt években. A Dictionary.com meghatározása szerint ez „az a gyakorlat, amikor valaki szándékosan több órát tölt az ágyban napközben, gyakran nassolással vagy elektronikus eszközök használatával, mint az aktivitástól vagy a stressztől való önkéntes visszavonulás formája.” A kérdés az: vajon ez a passzív életmód valóban a mentális egészséget szolgálja, vagy inkább a felelősségek és a társas kapcsolatok elkerülésének egy módja?
A tudomány válasza
„Ez lehet öngondoskodás is, meg önszabotázs is – a helyzettől függ” – mondja Sohini Rohra pszichológus, mentálhigiénés aktivista és szerző. „Amikor valaki pihenőt vesz ki, mert mentálisan vagy fizikailag nincs jól, az egészséges. De ha az ‘ágyrohasztás’ rendszeres elkerülési mechanizmussá válik az élet, a felelősségek és az érzelmek elől, akkor önkárosítóvá válhat” – teszi hozzá.
Ám ha megkérdezünk egy Z generációs fiatalt, aligha fog egyetérteni az ilyen aggasztó véleményekkel. Garg például úgy látja, a közösségi médiában tapasztalt népszerűség „megerősítés” saját viselkedése számára. Elmondása szerint: „Imádok az ágyban rohadni, és látni, hogy mások is ezt csinálják, megerősít abban, hogy nem vagyok rossz ember, csak mert pihenek.” Szerinte a jelenség pozitív oldala, hogy segít kiszakadni a folyamatos hajtás kultúrájából, és a mentális jólét érdekében pihenésre ösztönöz.
Garg saját édesanyját is példaként említi, aki sosem áll meg: „Akkor is csinál valamit, ha éppen filmet néz – pakol, vasal, zöldséget szeletel. Minket úgy neveltek, hogy ha csak fekszünk és tévét nézünk vagy görgetjük a telefonunkat, az időpocsékolás. Pedig önmagunkra időt szánni nem bűn.”
Garg és kortársai számára az „ágyrohasztás” annak kifejezése, hogy mindenkinek joga van a pihenéshez – és az, hogy valaki lazít, nem jelenti azt, hogy elbukott.
Ugyanakkor Rohra figyelmeztetése talán a leghasznosabb: „A közösségi médián terjedő jólléti trendek kétélű fegyverek. Bár segíthetnek tudatosítani bizonyos problémákat, gyakran túlságosan leegyszerűsítik a mentális egészség összetett kérdéseit. Ami működik az egyik embernél, nem biztos, hogy használ a másiknak. A jóllét rendkívül személyes dolog – ezért fontos, hogy tudatosan álljunk ezekhez a trendekhez, és ne vegyük őket túl komolyan anélkül, hogy szakemberrel konzultálnánk.”
Kapcsolódó anyagok:
Egyre több fiatal választja a kimaradás örömét – új jelenség a JOMO
Z generációs lázadás: visszatér a butatelefon, egyre többet gyártanak
Hikikomorik, miért él bezárkózva sok japán fiatal évek óta a szobájában?
Egyre több fiatal vásárol butamobilt
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Наталья Данильченко from Pixabay