A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A textilipar és az építőipar Európa két leginkább erőforrás-igényes ágazata, és évről évre hatalmas környezeti terhelést okoznak. A Kaunasi Műszaki Egyetem (KTU) kutatói azonban olyan megoldáson dolgoznak, amely egyszerre csökkenti a textilhulladék mennyiségét és erősebb cementanyagokat hoz létre.
A cél: a hulladékból érték, az iparágakból fenntarthatóbb rendszerek legyenek, írja a KTU.
A textilhulladék és a körforgásos gazdaság kihívása
Az Európai Unióban évente több milliárd tonna hulladék keletkezik, miközben az EU új hulladékgazdálkodási szabályokon dolgozik, hogy a hagyományos, lineáris modellről a körforgásos gazdaságra térjen át. A textilipar és az építőipar különösen nagy környezeti lábnyommal rendelkezik, ezért kiemelt figyelmet kapnak a fenntarthatóbb megoldások.
A textilhulladék világszerte nehezen kezelhető probléma. A legtöbb textiltermék elégetésre vagy lerakásra kerül, és csak nagyon kis részük kerül újrahasznosításra. Európában a fogyasztók által elhasznált ruhákból csupán töredéket gyűjtik külön, és mindössze néhány százalék válik új textiltermékké. A szál-szál újrahasznosítás technológiája még kialakulóban van, ráadásul a szintetikus ruhák adalékanyagai tovább nehezítik a válogatást és a feldolgozást. A mosás során keletkező mikroműanyagok pedig további környezeti terhelést jelentenek. A vegyes szálösszetétel miatt az égetés és a lerakás továbbra is a leggyakoribb megoldás, azonban a közvetlen égetés jelentős CO₂-kibocsátással jár.
Textilhulladék mint új építőipari erőforrás
A KTU kutatói szerint a textilhulladék nagyobb hozzáadott értékkel is újrahasznosítható, például a cement- és betoniparban. Dr. Raimonda Kubiliūtė, a KTU Vegyipari Technológiai Karának kutatója szerint a cementipar – különösen a klinkergyártás – jelentős környezetszennyező, ezért egyre fontosabb olyan kötőanyagok fejlesztése, amelyek részben kiváltják a hagyományos cementet.
Nemzetközi vizsgálatok szerint a kidobott ruhákból kinyert poliészterszálak 1,5%-os arányú hozzáadása akár 15–20%-kal növelheti a beton szilárdságát, és javítja a fagy-olvadás állóságot is. A textilipar és a cementipar közötti együttműködés így jelentős előrelépést jelenthet a fenntarthatóság felé.
A textilhulladék hamuja meglepően erős cementet eredményez
A textilhulladék 300 °C-on, oxigénszegény környezetben történő hőkezelése során nagy fűtőértékű, széntartalmú granulátum keletkezik. Ez fosszilis tüzelőanyagok helyett alternatív energiaforrás lehet. Ugyanakkor az égetés melléktermékeként hamu is képződik, amely új problémát vet fel – ám a KTU kutatásai szerint éppen ez a hamu válhat az építőipar egyik fontos új alapanyagává.
A litván kutatók kimutatták, hogy a textilhulladék hamuja akár 7,5% hagyományos cementet is kiválthat, és a keverék akár 16%-kal nagyobb nyomószilárdságot mutat standard érlelési körülmények között. Ez az eredmény különösen fontos, hiszen a cementgyártás globálisan az egyik legnagyobb CO₂-kibocsátó iparág.
Dr. Kubiliūtė szerint ez a technológiai megoldás nemcsak csökkenti a cementgyártás szén-dioxid-kibocsátását, hanem fenntartható, innovatív módot kínál a textilhulladék kezelésére is. Bár a textilhulladékból előállított alternatív tüzelőanyagok piaca még gyerekcipőben jár, potenciáljukat egyre inkább felismerik Európában és világszerte.
Kapcsolódó anyagok:
Régi-új nyersanyag, vizeletből készül a környezetbarát bio-beton
Ne húzd le, add oda a gazdáknak! Egy város, ahol a vizelet aranyat ér
Kiderült, az emberek hány százaléka vizel a lefolyóba zuhanyozás közben
Kiderült, miért tart ki, öngyógyul az ókori római beton több ezer éven át
98%-kal kevesebb szén-dioxid: Új technológia a cementgyártásban
Forradalmi áttörés a nulla szén-dioxid-kibocsátású cementgyártásban
Az új beton sokkal nehezebben reped, mint az eddig használt
Forradalmi lépés a téglagyártásban: Hidrogénnel a karbonsemlegesség felé
Csiszolt - a tégla XXI. századi innovációja
Íme az energiahatékony tégla, mely üveg és más hulladékból készül
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Tung Lam from Pixabay
TOP 5
