A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A falakra szerelt polcok, képek vagy szerszámok rögzítéséhez ma még szinte minden esetben fúrógépre, csavarokra és tiplikre van szükség. Ez azonban nemcsak időigényes, hanem a bérlakások tulajdonosai és bérlői között is gyakran okoz vitát. Egy fiatal argentin feltaláló most olyan megoldást mutatott be, amely gyökeresen megváltoztathatja a falak használatát: mágneses cementet fejlesztett, amely lehetővé teszi a tárgyak egyszerű felhelyezését és áthelyezését anélkül, hogy egyetlen lyukat is kellene fúrni.
A 29 éves argentin ipari mérnökhallgató, Marco Agustín Secchi által kifejlesztett Ironplac egy mágnesezhető falrendszer, amely lehetővé teszi, hogy kalapács, csavar vagy műanyag tipli nélkül lehessen különféle tárgyakat rögzíteni a falra. A hagyományos öntapadós kampókkal szemben, amelyek gyakran váratlanul leesnek, az Ironplac passzív ferromágneses felületet hoz létre, amely kizárólag a mágnessel ellátott tárgyakra reagál, írja a yahoo!tech.
Így működik az új mágneses faltechnológia
Az Ironplac működéséhez nincs szükség elektromos áramra. A rendszer alapja, hogy ásványi és vastartalmú töltőanyagokat kevernek hagyományos cementhez vagy különféle építőlemezekhez, így a kész felület egy hatalmas mágneses táblává válik.
A technológia alkalmazható végső vakolatrétegként előkészített zsákos keverék formájában, de szárazépítési rendszerekben mágnesezhető panelek is beépíthetők. A kész fal megjelenése teljesen megegyezik egy hagyományos felülettel: sima, festhető és semleges hatású, miközben meglepően nagy erővel képes megtartani a mágneses tárgyakat.
A bemutatókon a fal szerszámokat, konyhai eszközöket, sőt még késeket is stabilan megtartott. Ez azt jelzi, hogy a technológia jóval többre képes, mint egyszerű dekorációs mágnesek használatára. Az Ironplac különösen hasznos lehet műhelyekben, garázsokban vagy olyan bérlakásokban, ahol nem engedélyezett a falak kifúrása. A feltaláló szerint a rendszer lehetővé teszi, hogy mindenki saját igényei szerint alakítsa ki falait anélkül, hogy maradandó sérüléseket okozna.
Egyelőre még számos kérdés vár megválaszolásra
A technológia jelenleg még prototípus fázisban jár, miközben kísérleti telepítések már zajlanak. A szabadalmaztatási eljárást a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) kezdeményezték. A rendszerrel kapcsolatban azonban több fontos kérdésre még nincs válasz. Egyelőre nem ismert például, mekkora maximális terhelést képes hosszú távon elviselni, hogyan viselkedik ismételt áthelyezések után, illetve mennyire ellenálló magas páratartalmú helyiségekben, például fürdőszobákban.
A pontos összetételt a feltaláló üzleti okokból nem hozta nyilvánosságra. Jelenleg ipari partnereket keres, ezért sem az ár, sem a kereskedelmi bevezetés időpontja nem ismert. Az sem tisztázott még, hogy a rendszer miként felel majd meg a különböző országok építőipari szabványainak és előírásainak. Ezek a kérdések kulcsfontosságúak lehetnek a széles körű elterjedés szempontjából.
A technológia ugyanakkor jól illeszkedik ahhoz a törekvéshez, hogy az épületek belső terei rugalmasabban alakíthatók legyenek. A gyakori átalakítások ugyanis jelentős mennyiségű építési hulladékot termelnek. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) adatai szerint 2018-ban mintegy 600 millió tonna építési törmelék keletkezett, amelynek jelentős része idő előtti felújításokból és belső átalakításokból származott.
Bár a mágneses cement önmagában nem oldja meg a klímaváltozás problémáját, jól illeszkedik az alkalmazkodó és hosszabb élettartamú épületek iránti törekvésekhez. Ha az Ironplac sikeresen piacra kerül, teljesen új termékkategóriák jelenhetnek meg hozzá, például mágnesesen rögzíthető polcok, világítótestek, kábelrögzítő rendszerek és egyéb lakberendezési elemek.
A fejlesztés azt mutatja, hogy már egy látszólag apró innováció is alapjaiban változtathatja meg az építőipar működését és a mindennapi lakókörnyezet használatát.
Kapcsolódó anyagok:
Litván kutatók rendkívül erős cementet készítenek textilhulladék hamujából
Régi-új nyersanyag, vizeletből készül a környezetbarát bio-beton
Kiderült, miért tart ki, öngyógyul az ókori római beton több ezer éven át
98%-kal kevesebb szén-dioxid: Új technológia a cementgyártásban
Forradalmi áttörés a nulla szén-dioxid-kibocsátású cementgyártásban
Az új beton sokkal nehezebben reped, mint az eddig használt
Forradalmi lépés a téglagyártásban: Hidrogénnel a karbonsemlegesség felé
Csiszolt - a tégla XXI. századi innovációja
Íme az energiahatékony tégla, mely üveg és más hulladékból készül
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Dorothe Wouters from Pixabay
