Klímaváltozás - A tengervíz mozgásai

3. oldal / 8: A tengervíz mozgásai

A tengervíz mozgásai

A földi vízburok évmilliárdokkal ezelőtt – a vízgőzből és CO₂-ból álló légkörből kicsapódva és csapadékként lehullva – jött létre. Földünk felszínénének 71%-át borítja víz. A napsugárzás mozgatóerejének és a gravitációnak köszönhetően állandó körforgásban van.

A világtenger három különböző fajta mozgást végez.

Az első a hullámzás, ami két eltérő sűrűségű anyag (víz és levegő) határán alakul ki.

A második a tengerjárás, más néven árapály. Ez a Hold és a Föld közti tömegvonzásnak köszönhetően alakult ki. Naponta négyszer a víz tengerszintje emelkedik (dagály), illetve süllyed (apály). “Veszélyt a vihardagály jelenthet, amikor is dagály idején az erős szél a part felé fúj, ezzel megnövelve a hullámzás erejét. Az egyik legsúlyosabb vihardagály 1953. február 1-jén pusztított Hollandia Zeeland tartományában, 2000 emberéletet követelve.”[11] Nem is olyan régen, 2007-ben egy újabb pusztító vihardagály miatt aggódhattak Európa északi részének lakói. A legnagyobb pusztítást Hamburg kikötőjében végző áradat szerencsére ez esetben emberéletet nem követelt.[12]

A tengerszint-emelkedés problematikáját közelebbről megvizsgálva szembeötlő a tengerjárás modellezésének általános hiánya, pedig erre is szükség lenne a tendencia tárgyalásakor, mivel olyan téves információk keringenek a köztudatban (elsősorban a media hatására), melyek nem festenek reális képet a veszély méretéről. Árapály ugyanis mindenhol van, amit a newtoni Föld-Hold gravitáció okoz, és az is határozza meg a mértéket. Tehát van ahol kevés, van ahol több! A Fundy-öbölben 21 m, Saint Malonál 13 m, de az Indiai-óceánon (a Maldív-szigeteknél) is kb. 1 m (a partokon kicsit több). Tehát mire is vonatkozik a tengerszint-emelkedés? Az apály, a dagály, netán a vihardagály szintjére? A tömegmegmaradás newtoni elve szerint ugyanis a beolvadó jég (víz) növeli a Föld kerületi sebességéből adódó tömegeloszlás Egyenlítő közelébe vándorlását (centrifugális erő), ezért az árapályt fordított arányban változtatja, magyarul ha több lesz a víz, kisebb lesz például a dagály intenzitás.

A harmadik vízmozgás a tengeráramlás, ami az óceánok felső vízrétegének tartósan egyirányú áramlását jelenti. Kialakulását a passzát, a nyugati és a sarki szeleknek köszönheti, mozgását a Föld forgásából származó Coriolis-erő befolyásolja. Ez a három áramlásrendszer fogaskerékszerűen kapcsolódik egymáshoz. Az Egyenlítő felől a sarkok irányába haladók meleg vizet szállítanak, míg a sarkok felől érkezők hideget. A tengeráramlások az északi féltekén a mérsékelt övezetben a nyugati partvidéket fűtik, míg a keletit hűtik. Ez a déli féltekén épp fordítva történik. Ezek a hideg/meleg áramlatok – melyeket globális szállítószalagnak is szokás hívni – képesek befolyásolni a partvidékek éghajlatát, melegítve, vagy épp hűtve azokat, amit pozitív, illetve negatív hőmérsékleti anomáliának nevezünk.

Például az Észak-atlanti – meleg vizet szállító – áramlatnak köszönheti Anglia, hogy a szigetországban télen sincs igazán hideg, csak ritkán csúszik a hőmérő higanyszála 0 ^oC alá.

Ezen túl, az áramlások a tengerek befagyási határát, a hajózhatóságot és a halászat lehetőségeit is befolyásolják.

Hideg áramlatokra példa:

-          Labrador (Kanada keleti partjai)

-          Humboldt (Dél-Amerika nyugati partjai)

Meleg áramlatokra példa:

-          Golf (USA keleti partjai)

-          Kuro-shio (Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjai)[13]

A globális felmelegedés egyik következménye lehet, hogy a tengeráramlások megváltoztatják irányukat. “Elsősorban a kutatók az Észak-atlanti áramlás (mely a Golf-áramlat folytatása) esetleges gyengülésével vagy leállásával számolnak, melynek oka, hogy a sarki jég és Grönland jegének olvadása miatt az Atlanti-óceán felszínközeli vízrétegeibe nagy mennyiségű édesvíz kerül, lecsökkentve annak sótartalmát és egyúttal sűrűségét is. Így lassabb lesz a lesüllyedése is, ami az áramlás fő mozgatója. Az előrejelzések szerint az áramlás intenzitásának csökkenése Európa nyugati partvidékének lehűlését fogja eredményezni. A Kaliforniai Egyetem oceanográfusai arra jutottak, hogy a múltban ez a fordulat, a korábbi felmelegedések hatására (akár már többször is) bekövetkezhetett.”[14]